Japán kincse
Tipikus Final Fantasynak nem nevezhető – az első percben nem csak egy szakasznyi katonát végeznek ki vérgejzírek kíséretében, de egy chocobót is, közelről mutatva szegény madár utolsó pillanatait. Szerencsére a Type-0 viszonylag hamar felenged egy kicsit, de a háború szörnyűségei így is végigkísérik a történetet. Hőseink egy katonai akadémia tagjai, a történet egy váratlan invázió által indul be, ráadásul majd’ minden küldetés egy lerombolt, felégetett városba vezet – a Type-0 tehát mindenképpen új színt képvisel a sorozatban.
Pontosabban, ez az új szín nem is annyira új – hiszen a játék eredetileg négy éve látott napvilágot. Igaz, csak Japánban, és ott is csak PSP-n, a kézikonzolon ami akkor már rég halott volt nyugaton. A Square Enix így nem is fordította le akkor, hiába zengték dicséretét a japán magazinok és fórumozók. Az optimistábbak egy Vita-kiadásban reménykedtek, a realisták már japánul tanulnak – aztán a cég meglepett mindenkit a világ legmeghökkentőbb portolásával. A PSP-re, erre a 480x272 pixel felbontású képernyővel szerelt kézikonzolra jelent meg az eredeti, ezt most a fullHD-s új konzolokra írták át.
Az eleinte egyszerűnek tűnő harcrendszer pár óra után kibomlik és igen élvezetessé válik. [+]
A lehetetlennek látszó küldetést a HexaDrive fejlesztői a lehetőségekhez képest tökéletesen hajtották végre – bár a játék nyilván nem tud technikailag felnőni a legjobbakhoz, csak néha tűnik kirívóan csúnyának. A főbb szereplőket újramodellezték, a fontosabb területeket telerakták effektekkel és a harcok is jóval látványosabbak lettek. Mindehhez parádés átvezető videók, 5.1-es hangzású, nagyzenekarokkal rögzített zenék és teljes szinkron is jár (igaz, az angol hangok borzalmasak, de legalább a japánt nem spórolták le).
Cigarettázó tanár, hasvillantós lányok, cyber-gótikus környezet - vagyis a tipikus iskola. [+]
Mindenképpen érdemes azonban túllépni a grafikai limitációkon, hisz a Type-0-t nem véletlenül tartották oly nagyra a japán játékosok. A négy országból álló kontinensen kirobbant háború fantasztikus hátteret nyújt a játéknak; hátteret, ami lényegesen eltér a sorozattól megszokott mega-monumentális, isteneket és őrült varázslókat és időutazást és szó szerinti világvégét felvonultató stílustól. Kicsit földhözragadt, lényegesen követhetőbb, az egyetlen gond vele, hogy az első végigjátszás inkább kérdéseket vet fel – a teljes történetet megvilágító videókat csak a New Game+ nekifutásban érhetjük el.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
