Gonosznak lenni jó dolog...
Gonosznak lenni jó dolog...
Nem is emlékszem már, hány játékban személyesíthettük meg a dicső hőst, aki legyőzi a sötétség fejedelmét, megmenti a szüzeket... nem mellékesen: pályafutása során magához vesz minden kincset, amit talál. Elvégre senki nem dolgozik ingyen. Még le sem gyilkolta teljesen a delikvens szörnyet, de már a zsebében kotorászik. Hátha lesz benne valami érdekes és figyelemre méltó zsákmány...
Az 1997-ben megjelent Dungeon Keeper-ben felvehettük a harcot a fényes páncélos szőke hősökkel, majd ezt 1999-ben követte a zseniális folytatás. A téma nem lett annyira felkapott, hogy sok konkurens játék jelenjen meg. Jótól nem szégyen lopni, gondolhatták a Kalypso Media fejesei, össze is ütöttek ennek jegyében egy játékot. Soha nem titkolták, hogy a nagy előd igen komoly hatást gyakorolt programukra: amit hasznosnak véltek, azt fel is használták. A játék ezúttal is a föld alatt játszódik, kedvenc katakomba hálózatunkat irányítjuk, kincseinket óvjuk a gaz betolakodóktól. Persze a föld alatt összetűzésbe kerülhetünk konkurens gonosztevőkkel is, akikkel hasonlóan kell elbánni mint a hősökkel.
Hősünk az alvilág hercege összeesküvésének áldozata lett. Túl nagy hatalomra tett szert, így a konkurens nagyurak veszélyt láttak benne. A puccsban természetesen kedvenc barátnőnk is nyakig benne volt, aki szintén örömmel lépne a helyünkre, hű szolgánk viszont kiutat mutat a biztos halálból, mely során életben maradunk, de elveszítjük birodalmunkat. A kampány feladata egyszerű, szerezzük vissza elveszett hatalmunkat, büntessük meg az árulókat.
A játék nagyon hasonlít kezdetben a nagy elődhöz. Barlangrendszerünk kiásását ezúttal is goblinok végzik. Áskálódás közben a kitermelt földből aranyat nyernek ki a fiúk, és ezt személyesen hozzánk hozzák (vagy a barlangunk szívéhez, dungeon heart-hoz). Később ez igen bosszantó lesz, mivel komoly időveszteséget jelent. Nem kell azonban külön keresgélni az aranyteléreket, itt minden föld egyformán gazdag nemesfémekben. Áskálódó szörnyecskéink persze nem tudják mindenen keresztülvágni magukat, a gránittal ők sem bírnak. Labirintus rendszerünk fenntartásához három nyersanyagra van szükségünk: egyrészt természetesenaranyra, mert minden pénzbe kerül. Aztán presztízs (Prestige) pontokra is szükségünk van, ez sacc/kb lordunk erejével, befolyásával egyenlő. A pontjainkat véres kezünk által, illetve építhető kacattal növelhetjük. Végül a legérdekesebb dolog: az elesett hősök lelke fontos erőforrásunk, így igen furcsa eset áll elő, érdekünkben áll ugyanis, hogy minél több hős törjön be a birodalmunkba, hogy megszerezhessük a lelküket. Azért persze ne egyszerítsük le túlzottan. Egy szimpla harcos nem túl jó bevételi forrás. Elégedettnek kell lennie, mert minél jókedvűbb, annál több energiát tudunk lelkéből lecsapolni. A játék 90%-a ebből fog állni. Becsaljuk katakombáinkba az erősebbnél erősebb harcosokat, ők teletömik a zsebüket arannyal, páncéllal, könyvekkel.... majd miután elérték a maximális elégedettségi szintjüket, és a legjobb pillanatukban csapjuk le őket. Nos, ez eleinte még vicces, de amikor már 3-4 hős mászkál a barlangunkban, és mindenkit nekünk kell saját kezűleg elintézni, hát az már frusztráló. Igen, a barlangok mindenható ura, saját kezűleg harcol a betolakodókkal. Persze akadnak szörnyeink, de ők főleg területvédelemre alkalmasak. A fontos munkákat nekünk kell elvégezni. Mennyivel jobb volt ez az elődben...
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
