Bevezetés

Bevallom őszintén, hogy amikor a Deep Silver kiadta a Techland által készített Dead Island című játékot, először nem fogott meg annyira a program, hogy előrendeljem azt. Viszont később a fórumon olvasott sok pozitív visszajelzés hatására megvettem, majd elkészítettem a tesztjét. A játék maga kifejezetten tetszett, viszont a folytatást illetően újra feltámadt bennem a kétség, hogy megéri-e előrendelni, hiszen a videók alapján gyakorlatilag nem tűnt másnak a Riptide, mint egy nagyobb terjedelmű DLC-csomagnak, mellyel kiegészítették az alapjáték történetét.

Szerencsére végül mégiscsak úgy döntöttem, hogy megvásárolom a programot, így most már első kézből származó információkkal szolgálhatok azok számára, akik hozzám hasonlóan nem tudták eldönteni, hogy beruházzanak-e a Dead Island: Riptide című játékra, vagy sem. Habár a többihez képest olcsón, 6.990 Ft.-ért lehet megrendelni a programot, vásárlás előtt mindenképp ajánlott elolvasni a most következő ismertetőt, hogy tisztában legyünk a dolgokkal.

Hogy miféle játék is a Dead Island: Riptide? Nos, aki már játszott az első résszel, az tudja rá a választ, a többieknek pedig egy rövid, spoilermentes összesítés következik: Valójában egy érdekes FPS játékról van szó, ahol - bár a zombik gyilkolásán van a hangsúly -, mégis, szerepjáték-elemekkel dúsították a játékmenetet. Így tehát karakterünk és fegyvereink is fejleszthetőek, sőt, gyakorlatilag mindent felhasználhatunk (és fel is kell használnunk) a túlélés érdekében. Legfontosabb azonban, hogy taktikusan kell harcolnunk, nem csapkodhatunk ész nélkül, mert hamar kifáradunk. Márpedig ha kifogyunk a szuflából, könnyen zombi-eledel válhat belőlünk...

Itt is küldetéseket oldunk meg, akárcsak a valódi szerepjátékokban: segíthetünk a túlélőknek minél jobban boldogulni, cserébe ők is ellátnak minket felszereléssel. Van egy fő feladatunk, ami voltaképp arról szól, hogy elmeneküljünk erről a zombiktól hemzsegő szigetről. Emellett mellékfeladatokkal jobb fegyverekre, több pénzre és tapasztalati pontokra tehetünk szert, melyek túlélésünket segítik. Miután a Dead Island: Riptide nem sok újítást tartalmaz az elődjéhez képest, így a részleteket most nem írom le, aki kíváncsi a történetre, a főszereplőkre és egyéb alap információkra, az olvassa el az első bekezdésben linkelt teszt erről szóló fejezeteit.

Legnagyobb szerep azonban kétségtelenül a különféle limlomok fegyverként való használatára, azzá történő összerakására, valamint a már meglévő gyilkolóeszközeink fejlesztésére jut. Minden kacatot érdemes összegyűjtenünk, melyeket aztán a megtalálható modifikációs tervek segítségével felhasználhatjuk fegyvereink erősebbekké/pusztítóbbakká tételéhez. A zombiknak is több fajtájuk van, akárcsak valódi szerepjátékokban, így mindegyiknek megvan a gyenge pontja és hogy milyen támadás ellen védett. Nagyjából ennyit elöljáróban, akik tehát még nem játszottak a Dead Island című játékkal, azok előbb próbálják ki az első részt, majd ha az elnyerte tetszésüket, csak akkor vágjanak bele a Riptide eseményeibe.

Figyelem! Mivel egy új játékról van szó, így mondanom sem kell, hogy a következő oldalakon szereplő tartalmak erősen spoileresek lehetnek azok számára, akik még nem próbálták! Viszont akik két évvel ezelőtt játszottak az első résszel, azok nyugodtan olvashatnak tovább, mert relatíve kevés újítás van a programban. De a többiek előbb mindenképp próbálják ki az első részt, addig ne olvassák el a Riptide ismertetőket!

Cseberből vederbe

Miután hőseinknek sikerült megmenekülniük a Banoi szigetén épült luxusüdülőhelyről, ahol életük eddigi legborzasztóbb nyaralását töltötték, a zombik helyett immár a katonaság jelenti rájuk a legnagyobb veszélyt. Ugyanis hőseinket egy hadihajón karanténba zárják és a legkülönfélébb kísérleteknek vetik alá őket, hogy kiderítsék, mitől immúnisak a zombik fertőzésével szemben. Azonban nem sokkal megérkezésünk után egy szokatlanul erős vihar tör ki, melynek során a fertőzés elszabadul a hajón és hőseinknek ismét menekülniük kell. Miután a legénység zöme zombivá vált, így a hajót nem irányítja senki, aminek következtében ismét egy szigeten szenvedünk hajótörést, ahol - mily meglepő - szintén javában tombolnak az elszabadult élőhalottak. Cseberből vederbe kerültünk, pusztán csak a helyszín változott meg: Banoi helyett Palanai szigetén vagyunk, de a célunk ismét ugyanaz: elmenekülni erről a zombikkal teli szikladarabról.

Ahogyan azt már a bevezetőben említettem, a Dead Island: Riptide nem sok újdonságot tartogat az előző részhez képest, ezért most nem fogok mélyreható ismertetőt készíteni. Összefoglalom, hogy az előző részhez képest mi változott, milyen új lehetőségeink vannak, valamint röviden ismertetem az eddigi játék során megismert új ellenfeleket. A leírás nem minden részletre kiterjedő, mert még én sem jutottam el a végére, de arra pont elég lesz, hogy eldöntsétek: kell-e nektek a játék, vagy sem.

Azt már a Dead Island első részénél is tapasztalhattuk, hogy erősen támogatja a kooperatív többszereplős játékot, és ezt a Riptide esetében még tovább fokozták. Alapértelmezés szerint a multiplayer mód be van kapcsolva, ami nem véletlen, hiszen a játékmenetnek immár szerves részét képezik a különféle ostromok, amikor a támadó zombik hordájától kell megvédeni bázisunkat. Egy-egy ilyen küzdelem előtt általában meg kell szervezni a védelmet, drótkerítéseket kell kifeszítenünk a bejáratokra, géppuskákat szerezni és elhelyezni őket a falak tetején, vagyis szabályos várostromra kell készülnünk.

Persze, akármit is csinálunk, előbb-utóbb betörnek az élőhalottak, ilyenkor elkezdődhet a közelharc. Multiban nyilván nagy élmény, még egyedül is érdekes volt az első pár alkalommal, de később már túl sok ilyen ütközet van, a végére komolyan meguntam a dolgot. Az egész játékról ordít, hogy a kooperatív módra helyezték a hangsúlyt a készítők (Többek között ezért is látjuk minden szereplőt még egyjátékos módban is). Ezt egyrészt meg lehet érteni, másrészt viszont elfelejtik, hogy az előző részt is sokan egyedül vitték végig, ők valószínűleg megunják majd a sok várostromot.

A grafika elfogadható, a Chrome Engine 5 hozza a két évvel ezelőtti látványvilágot, ami pont megfelelő ehhez a stílushoz. Viszont az eltelt idő sem volt elég a srácoknak arra, hogy kijavítsák a viszonylag gyenge karakteranimációkat - főleg az arcmimika elég sutácska -, így tulajdonképpen semmi technológiai újítás nincs a Dead Island: Riptide-ban az előző részhez képest. Ám a látvány ennek ellenére ugyanolyan, mint korábban, a trópusi szigeten fekvő luxusnyaralóhely érzetét sikerült kellőképpen visszaadniuk (Már amennyire azt el lehet képzelni, sajnos mifelénk keveseknek adatik meg ezt valódi élményekkel összehasonlítani).

Küldetések tekintetében másik újítás, hogy immár nincs pontosan megjelölve némely feladatnál, hogy mit keresünk, hanem egy zölddel jelzett zónában kell körülnéznünk és megtalálnunk azt. Általában nem nehéz, hiszen a felvehető tárgyakat mutatja a program, de egy kicsit jobban szét kell néznünk, ami kis színt csempész a játékmenetbe. Naplónkban ugyanúgy meg vannak jelölve a küldetések, melyek közül az épp aktívvá tettet mutatja a kis térkép. Helyzetmentés továbbra sincs, viszont a küldetések teljesítése során többször ment a program, így nem kell nagyon az elejéről kezdenünk halál vagy kilépés esetén.

Karakterünk fejlesztése szempontjából már vannak érdekességek, többek között immár használat közben is fejlődik fegyveres szakértelmünk. Így tehát, ha kiválasztott hősünk nem túl jártas például a lőfegyverek kezelésében, akkor megfelelő gyakorlással elsajátíthatja annak alapjait és így egyre tapasztaltabbá válik használatában. Természetesen a specialisták előnyt élveznek, de a játékmenetbe változatosságot csempészhetünk, ha több típusú fegyvert használunk.

Az újdonságok bemutatása

Játékmenet tekintetében nagyjából minden maradt a régiben, ezúttal is a zombik gyilkolása, fegyvereink fejlesztése és a túlélők ügyes-bajos dolgainak megoldása lesz a feladatunk. A küldetésekre mehetünk gyalog, autóval, valamint most először motorcsónakkal is, bár ehhez előbb össze kell eszkábálni egy működőképes darabot (Mondjuk itt picit illúzióromboló volt, amikor addig sehol egy fia ép vízi alkalmatosság nincs, amíg helyre nem pofozzuk a küldetésben szereplő járgányt, viszont azt követően szinte mindenhol találunk stégeket, motorcsónakkal együtt).

A motorcsónakázás örömét szívesen zavarják meg a kifejezetten erre szakosodott zombik, akik előszeretettel kapaszkodnak meg ladikunkban, majd másznak fel rá. Mivel sajnálatos módon az autóval ellentétben csónakkal nem tudjuk őket legázolni, így gyakorlatilag mindegy, mekkora sebességgel száguldunk, a vége mindig ugyanaz: kénytelenek leszünk kiszállni és a vízben lecsapkodni őket. Ezek a zombik vízbe fulladt áldozatoknak tettetik magukat, ha gyalog vagyunk, akkor simán lecsaphatjuk őket, nem reagálnak ránk. Ellenben amint csónakba pattanunk, már kilométerekről felugranak és nekünk rontanak.

Persze mellettük az összes többi, már ismerős zombitípussal is összefuthatunk, így aki játszott az első résszel, annak már csókolommal köszön legtöbbjük (Ilyenkor segít egy kis barátságos masszás a Fa testápolóval, elsősorban fejtájékon, és máris oldódik a hangulat). Viszont vannak erősebb ellenfelek is, melyeket egy koponya alakú ikonnal jelez a játék. Ha ilyet látunk, kétszer is gondoljuk meg, mielőtt nekimennénk, általában taktikázva tudjuk csak őket leverni, nyílt harcban mi fogjuk a rövidebbet húzni.

Új támadómozdulattal is gazdagodtunk, ezúttal magasabb helyekről ráugorhatunk a zombik fejére, legtöbb esetben azonnali halált okozva. A korábbi fejtaposós kivégzés szintén megmaradt, de ezúttal már két lábbal tudunk rájuk ugrani, így sokkal gyorsabban végzünk velük (Ez nagyon jó, mert a scriptelt kivégzések közben mást nem tudtunk csinálni, gyakran kaptunk egy-két pofont, ha közben megleptek). Szerencsére most már van külön skill a gyors felkelésre is, így nem kell sokáig nyalnunk a padlót egy erősebb maflás után.

Végigjátszás közben erősen érezni, hogy a készítők kezdtek kifogyni az ötletekből, a küldetések gyakorlatilag egy kaptafára épülnek, pusztán a körítés változik néha. Nagyon sok az egyforma feladat, például minden pályán legalább egy tucat NPC-t találunk, akiket meg kell mentenünk a zombiktól, majd némi jutalmat követően általában sorsukra hagyjuk őket. Megoldhatták volna, hogy ezeket a túlélőket vissza kelljen vezetni a táborba, netán csónakkal összeszedni őket, miután megtisztítottuk a terepet... na mindegy. Vannak új fegyverek is, melyek közül a robbanó aknákat emelném ki, ezzel jól lehet amortizálni, ha magunk elé rakjuk, miközben sok zombi ront ránk. Persze érdemes hátrálni pár lépést, mert könnyen mi is levegőbe repülhetünk.

Van azonban előnye is annak, hogy ennyi a megoldható küldetés, még ha nem is életszerűek. Sok pénzhez és tapasztalati ponthoz juthatunk a segítségükkel. Én mintha úgy vettem volna észre, hogy sokkal gyakrabban lép karakterem szintet, mint az első részben. Több a megtanulható képesség is, és valahogyan mintha a játék is könnyebb lenne miattuk. Ami még nem gond, viszont a küldetések egyhangúsága miatt előbb-utóbb mindenki meg fogja unni a keresgélést és túlélők mentését, inkább haladna előre, hogy végre megpattanhasson erről a szigetről.

Vélemény és értékelés

Azt hiszem, hogy már az eddig elhangzottak kapcsán mindenki nagyjából sejtheti, mire számíthat az értékelésnél. Sajnos a Dead Island: Riptide messze nem hozta azt az élményt, mint a két évvel ezelőtt megjelent első rész. Akkoriban nagyon tetszett, hogy szabadon járhattuk be a területet, fejleszthettük fegyvereinket, miegymás. Ugyan mindezek megvannak a folytatásban is, plusz pár extra funkcióval is ellátták, de maga a játék nagyjából 90%-ban ugyanazt nyújtja, mint elődje, ezért nem lett volna szabad teljes játékként kiadniuk. Még egy DLC-ként elmenne, 15-20 USD-ért, de így...

Véleményem szerint annak érdemes megvennie a Dead Island: Riptide-ot, akinek tetszett az első része, de még nekik is inkább azt tanácsolom, várják meg, amíg le lesz akciózva Steamen. Amennyiben kijön a komplett játék Game of the Year kiadásban, minden DLC-vel együtt olyan 20 USD-ért, akkor érdemes lesz megvennünk, de addig tényleg csak rajongóknak ajánlom a vásárlást.