A Dakar sötét oldala
Ha mindaz, amit eddig leírtam, túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor sajnálattal közlöm, hogy az is. A Dakar Desert Rally ambíciói elvitathatatlanok, sok szempontból tényleg a legnagyobb minőségi ugrást láthatjuk, amit egy franchise valaha is véghez vitt. Sajnos azonban a kiadott játék nagyon messze van a tökéletestől, és ez lépten-nyomon az arcunkba csap, mint egy kellemetlen homokvihar.
Finoman fogalmazok akkor, ha azt mondom, hogy a járművek irányítása furcsa. Nagyon nehéz egy tető alá hozni öt, teljesen eltérő kategóriát, és sajnos ez itt sem sikerült. A quadok és a motorok a legrosszabbak, ezekkel csaknem élvezhetetlen a játék, véletlenszerű pillanatokban képesek keresztbe állni, és a legkisebb fűszálban is elesünk. Az autók, kamionok és UTV-k jobban muzsikálnak, de itt is nagyon sok a frusztráló pillanat. Nem lehet érezni, mikor válik instabillá a jármű, a mély, laza homokban pedig nem lehetséges megfogni a keresztbe csúszást, a vége minden esetben megpördülés. Számomra érthetetlen, miért nincsenek vezetési segítségek sem: se ABS, se kipörgésgátló nem opció – a játék az egyik pillanatban árkádos elődöket majmol, a következőben pedig kitalálja, hogy élethű „szimulátor” szeretne lenni.
A brutál hosszú szakaszokon ráadásul elég egyetlen hiba, egyetlen nagyobb ütközés, borulás vagy megpördülés, és búcsút mondhatunk a győzelemnek, vagy akár a jó eredménynek. Következő hibapont: a nehézség. Az ellenfelek röhejesen gyorsak, a „gumiszalag” módszernek köszönhetően rajtnál az egész mezőny a nyakunkba szakad, a végeredményt pedig maga a játék csalja el kiosztott időbüntetésekkel, igaz, gyakran a mi javunkra. Számtalanszor izzadtam vért, hogy tartsam a tempót a többiekkel, aztán ötödikként beérve mégis én nyertem a játék szerint, mert a többiek büntetést kaptak. A kihívás nem skálázható, az van, amit a fejlesztők megálmodtak, de ez így többnyire nem működik. Véletlenszerű és kiszámíthatatlan.
Végül pedig ott az elefánt a porcelánboltban, az egész Dakar Desert Rally legfájóbb technikai hibája: a teljesítmény. Lehet, hogy elképesztően jól néz ki, de borzalmasan fut. „Teljesítmény” módban a fejlesztők 60 fps-t ígérnek, nos, ez soha nincs meg, állandóan akadozik, instabil, zavaró, mindez Series X-en. Még a csúcs PC-vel rendelkező játékosok is panaszkodnak. A helyzet annyira súlyos, hogy véleményem szerint esélytelen, hogy ebből valaha is várat építsenek. A képfrissítés teljes csőd, és azért emelem ki, mert ez jelentősen rányomja a bélyegét az egész élményre, annyira rossz.
És akkor ott vannak az egyéb kisebb-nagyobb bugok. A kormánytámogatás hiányosságai, vagy hogy az automatikus mentés néha nem menti el az előrehaladást (!), a fizika időnként hajmeresztő hibái, vagy hogy a mesterséges intelligencia teljesen vak, és tudomást sem vesz rólunk, adott esetben teljes sebességgel belénk hajt… Nem, a Dakar Desert Rally sajnos nincs kész, és minimum néhány hónap, inkább fél év további fejlesztést igényelt volna.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!