CG

Az ötlet melyet a játék megvalósít, nem teljesen eredeti. Egy 75-ben készült film adta az ihletet, mely Death Race néven futott, olyan nagy nevekkel, mint Stallone és David Caradine(Igen, ennek remake próbálkozása, a 2008-as Statham film is). A Carma előtt már kijött egy másik autós gyilkolászós móka is. Ez a Quarantine volt. Noss, a gyilkolászáson kívűl itt le is zárulnak a hasonlóságok, mert a Q. egy taxizós FPS volt a városban. De szó szerint! Azaz inkább egy FPS, aminek rajzoltak egy TAXI hudot, mert lényegében ez volt. A taxival mászkálhattunk a városban, ölhettünk kedvünkre, meg fuvarozgathattunk is embereket. Namost a Carma megtartotta ebből azt ami használható. Az autós száguldozást, a nagyvárosi pályákat és a féktelen ámokfutást, melyek következményeként 100-ak halálsikolyai visszhangoznak az épületek falairól! A játékot szinte napról napra jobban vártuk és ez még abban az időben volt, amikor a demókat újságmellékletekről szereztük be! Aztán egy nap megérkezett végre a Carmageddon demója is! Természetesen a készítők a nagy piros autóval a mi szívünkbe is jócskán belegázoltak, amikor egy 5 perces időlimitet tettek a játékra, de még így is számtalanszor végigtoltuk a demót pár lelkes haverral az akkori csúcsnak számító 90Mhz-es Pentium 1-esen. Aztán a betárcsázós Internet segítségével, a világhálóról hozzájutottunk a Time limit unlockhoz is! További hetek teltek el úgy, hogy minden négyzetcentiméterét beautóztuk a demónak és minden lehetséges powerupot felszedtünk, illetve rotáltuk a kis pirossal a szegény gyalogosokat. Végül eljött a nagy nap! No more Time limit, No more egy pályás demó! Aznap remegő kezekkel küldtük az installt a gépre és tűkön ültünk egészen addig, amíg meg nem láttuk a Loading képernyőről visszavigyorgó őrült tekintetű kopasz némbert! Innentől kezdve hetekig nyúztuk nonstop a stuffot! Megszereztük az összes autót, és Max(Damage)ra tuningoltuk őket! Hetekig köröztünk és élveztük, hogy Mitch a tengerparton éppúgy nem lehet ellenfél felpáncélozott kocsinknak, mint a maga után barna kondenzcsíkot kilövellő, menekülő tehén! A játék grafikáját tekintve az akkori követelményeknek maximálisan megfelelőt nyújtott. 320*240-es felbontás, melyet –hires kapcsolóval 640*480-ba áttehettünk, ha bírta a gépünk. Létezett még egy opció a 3DFX kártyával villogó májereknek is, úgyhogy egy szava sem lehetett az embereknek! A játék követve az evolúciót 3D-s lett, és minden ojjektum kapott szép kis textúrát. 1 dolog mondjuk visszanézve kicsit vicces.

A gyalogosok egy überprimkó technikával lettek megoldva, ugyanis a készítők nem bajlódtak 3D-s modellekkel, hanem egyszerűen fogtak egy lapot, amit szépen letextúráztak, majd animálták. A haláluk is kb. ugyanilyen volt, ha egy karakter meghalt, akkor mindig ugyanúgy placcsant szét a végén, de hát ne várjunk csodákat, hiszen a 90-es években vagyunk még jóval a PS2 előtt az N64 és a PS1 fénykorában! Az autók viszont teljesen 3D-sek voltak és noha a kerekeik 8 szögletűre lettek még fújva, egész pofás darabok sültek ki a végére! A következő, ami egy szintén korát megelőző újítás volt, hogy az autóknak és a tárgyak egy részének volt fizikájuk! Ez azért is nagy szó, mert a Legendás HL2 fizikus motor, a Havoc, csak jóval ezután került a piacra! A fizika tehát a készítők dolgos kezemunkája, ami nem kis dolog volt akkoriban! A pályák, noha látványosan autós ámokfutáshoz lettek tervezve, azért mégis ügyeltek arra, hogy többé kevésbé természetes pályákon autózhassunk. A játék 4-5 fajta pályatípust tartalmaz alapban, melyeken aztán váltakoznak a checkpointok útvonalai, így biztosítva azt hogy az elkészített hatalmas pályákat végül mindenféle módon bejárhassuk a 30-40 verseny alatt. Van, nagyvárosi pálya, van tengerpart menti dimbes-dombos pálya, van bányaalagút, van konténerekkel teli gyárterület, és van még egy savas medence fölött játszódó „körpálya” is. Ha valamit kifelejtettem volna még, akkor bocsi. Autók terén igen széles a választékunk. Az alap piros/sárga autó mellé (mely aztán a trilógia emblémájává vált a későbbiekben), lehetőségünk van a legelfajzottabb gépeket megnyerni idővel, amik korábban még az ellenfelek kocsijai voltak. A kiszuperált pengés Ferraritól kezdve, a kaszás Bigfooton át, a Vegyi hulladékos autóig bezárólag rengeteg eltérő adottságokkal rendelkező autóból választhatunk! Sőt! Még 2 rendőrautó is bekerült a játékba, melyekkel szintén óriási móka az ámokfutás! Természetesen a készítők itt is törekedtek az egyensúlyra. Nem fordulhat elő az, hogy a nagy lomha monstrum, leelőzzön egy vele azonos tápolású Ferrarit, viszont a Ferrari, nem tud olyan nagy kárt okozni a másik autóban egy ütközés alkalmával, mint a monstrum. Ugyanez a mozgásra is igaz. A sínen a Ferrari hajlamos felakadni, de egy monstrum tulajdonképpen csak akkor akad el, ha a tetején v. az oldalán landol és nem fordul vissza.

A játék kamerakezelése kompatibilis a játékos igényeivel, ugyanis a nyilakkal rendezgethetjük a nézetet, a 3D-stől egészen, a MicroMachines-os felülnézetig bezárólag. Érdekes amúgy MM nézetben kipróbálni a játékot, bár a Long time satisfying mindenképp a 3D-s nézetben jön át jobban! Van egy belső nézeti kép is, ami kb. tökéletesen használhatatlan, de legalább van. Üröm az örömben, hogy csak az alap autónál van. Apró kis grafikai Eyecandy, hogy a választott sofőrünk kapott egy kormánykamerát és ezen autónk mozgásával összhangban reagálja le az eseményeket! Természetesen nem kell nagy dologra gondolni, de én szakadtam a röhögéstől párszor, amikor a csávó szemei kiguvadtak egy Instant Handbrake-nél, mikor 200-ról 0-ra satuztam a kocsit 1 powerupnak köszönhetően!

Egy utolsó szatirikus humorbombi hátra van még. Ez az Action replay kamera! Mennyire kell betegnek lenni ehhez? De igazából mindegy is, mert nagyon flash visszanézni, amikor villámmal 30-50 közötti tömeget irtasz ki, v. belerongyolsz 8-10 ember közé és szépen legyalulod őket! Ja és Numerikus Enterrel tudjátok aktiválni játék közben!

Felmerülhet a kérdés bennetek, hogyha a nyilak a kamerakezelési gombok, akkor mivel irányítunk. Nos, az irányok, átkerültek a numerikus padra. Aki nem használja, annak talán szokatlan is lehet elsőre, de a játék engedi a billentyűzet konfigurálását, de nincs rá szükség, mert a legkézreállóbb az ő általa kiajánlott SZVSZ.

A hangok terén a játék közepeset nyújt. Nincs túlspilázva effektekkel, de amik benne vannak azok úgy elviszik a játékot. Csak az 500 milliomodik gyalogos elütése után fog feltűnni hogy kb. 3 sikolyhangeffektje van a gyalogosoknak és ez kicsit uncsi lesz a vége felé már. Azonban hogy tovább fokozzák a pusztítási kedvünket, a játékba megvásárolták a Fear Factory Demanufacture c. albumának számait és azokat hallgathatjuk, ha az eredeti játékkal játszunk! Mindenkinek ajánlom, mert egy iszonyat jó album lett és rádob még egy lapáttal a játék hangulatára!

Végül, de nem utolsó sorban megemlíteném még a hálózati játék lehetőségét is. Én autós játékkal még nem szórakoztam ilyen jól mint a Carmageddonnal Lan-ban! Nemcsak a sima pályákon eshetünk egymásnak, hanem vannak speckó pályák is, amik közül a legmaradandóbb az a lebegő pálya, ami egy nagy szumó tatamihoz hasonlít és le lehet tolni róla az ellenfelet és akkor nyersz, ha te maradsz fent a végén, vagy te maradsz életben!

Az első részhez még kijött PC-re egy Splat pack nevű kiegészítő, mely néhány új kocsit és új pályákat tartalmazott. A konzolos átiratok pedig már egyfajta hibridként jelentek meg, mert a 2. részt vitték át Carmageddon név alatt, de valahogy nagyon elrontották, mert játszhatatlanul rossz lett.

A következő héten jön a 2. rész, majd 2 hét múlva a 3.-ról is ejtek néhány szót! Személyes kíváncsiságom vezérel, ezért a 3. elemzés után szavazásra bocsájtom, hogy szerintetek melyik a legjobban sikerült Carma rész!