Bevezető

Valahol óriási szerencse, hogy az idén év elején az eszünkbe jutott ránézni a PlayStation VR-ra, hiszen a 2016-os év végi megjelenése óta nem igazán foglalkoztunk a PlayStation 4 technológiai szempontból amúgy remek kiegészítőjével. Ha ugyanis nem jut eszünkbe megnézni, hogy hogyan is áll a kiegészítő, akkor nem botlunk bele tesztünk tárgyába, és valószínűleg kihagyjuk minden idők egyik legjobb játékélményét, de egyelőre még ne szaladjunk ennyire előre!

Arról valószínűleg hallottak már páran, hogy a PlayStation 4 eladási számai egészen elképesztően alakulnak, tavaly december végén a gyártó közleménye szerint 91,6 millió darabot adtak el a konzolcsalád tagjaiból, ami önmagáért beszél. A PlayStation VR pedig ezzel összhangban az egyik legnépszerűbb VR-kiegészítő, amelyből 2018 augusztusában adták el a hárommilliomodik példányt, de idén simán meglehet az ötmillió is, arról ugyanis van adat, hogy 2018. harmadik negyedévében a gyártó 463 000 terméket szállított le. Ez pedig már talán egy elég nagy szám, pontosabban egy egész nagy piac ahhoz, hogy a komolyabb fejlesztőstúdiók is elkezdjenek dolgozni a platformmal – valószínűleg nem a legjobb összehasonlítás, de az Egyesült Államokon és Japánon kívül a Nintendo Wii U-ból összesen kevesebbet adtak el, mint bő két év alatt a PlayStation VR-ból, és azért arra is készültek egészen kiváló játékok. Persze a nap végén azért egy ez ennél összetettebb kérdés: egy VR-csomag jelenleg drágább egy új PS4 Slimnél, minden kiegészítővel együtt pedig majdnem annyiba kerül, mint egy PS4 Pro, ami azért eleve korlátozhatja a terjedését, attól nem is beszélve, hogy a VR-élményt nem minden ember szereti, sokan pedig eleve el sem tudják viselni.

[+]

Ráadásul egy efféle kiegészítő elterjedésének ezen a ponton valószínűleg nem is elsősorban az ár szab gátat, hanem a játékkínálat. Az igazi fanatikusok már rég megvették a szemüveget, a többiek meg kizárólag akkor fogják, ha érkezik legalább pár olyan játék, amik tényleg átütik az ingerküszöböt, amik tényleg újszerű játékélményt adnak, olyat, ami VR-nélkül nem érhető el. És itt most tényleges játékmenetről beszélünk, nem arról, hogy a különféle VR-élményektől egy órára mindenkinek leesik az álla, de a nap végén azért mindenki úgy van vele, mint mondjuk egy húsimádó ember a 800 grammos T-Bone steakkel: jól elkészítve egészen szuper, de azért minden nap túlzás lenne. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek jó játékok PlayStation VR-ra, horrorjátékokban például egészen zseniális a kínálat, aki szereti az ilyesmit, valószínűleg el is gondolkodott a szemüveg megvásárlásán, de ez azért még nem a mainstream piac.

[+]

Az ugyanis tavaly év végén kapta meg talán az első olyan játékot, ami a kérdőjel helyére pontot rak ennél a két szónál: kell VR!. Valószínűleg a Sony is érezte, hogy valamit le kellene dobni az asztalra, a fejlesztést a Sony Interactive Entertainment Japan Studiónak adták ki, akiknek többek között az Ape Escape, a LocoRoco, a Patapon, a Gravity Rush, valamint a Knack szériákat köszönhetjük. VR-ben is van némi tapasztaltuk, a headset tulajdonosai által ingyenesen elérhető The Playroom VR is az ő fejlesztésük, tavaly és idén pedig tisztán látszik, hogy ők kapták meg az efféle játékokat: a Shadow of the Colossus mellett kizárólag az Astro Bottal, a szintén PS VR-exkluzív Déracinével és az Everybody's Golf VR-ral foglalkoztak. Ez előbbi cím már szintén nálunk van teszten, a golfos programra még várni kell, de ha mindkettő olyan minőségű lesz, mint a tesztünk tárgya, az valószínűleg meglátszik majd a VR-eladásokon.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!