Hirdetés

Assetto Corsa teszt (Xbox One)

A konzolosok egy része régóta várja a szimulátornak nevezhető autós játékot, ami PC-n már évek óta hasít, most azonban Xbox One-on próbáltuk ki!

Hirdetés

A műfaj egyik legjobbja sem hibátlan

A restart menüpont biztosan nagyon jó barátunk lesz eleinte, és nem csak azért, mert valódi szimulátoros környezetet próbál biztosítani, amiből adódóan a visszatekerési opciót és a többi sarlatánságot elfelejthetjük, hanem azért is, mert elég durva szabályokkal játszik. Ha elhagyjuk a pályát bármilyen módon, büntetés, és itt ne csak levágott kanyarokra gondoljunk, sokkal jellemzőbb a kicsúszás, vagy ami még tipikusabb, hogy kilöknek minket a pályáról. Mert a virtuális ellenfelektől bizony ne várjunk túl nagy sportszerűséget még alapvető nehézségi szinten sem: ha a kanyarívének az útjába állunk, bizony letiporja a kocsinkat a pályáról, ami nyitott kerekű versenyek esetén gyakran mindkettőnknek a verseny végét jelenti, Lotusoknál ez különösen ki tudja ütni a biztosítékot.

Nagyon érezni lehet a nehézkesebb gépek és a kis szöcskék közti különbséget, ha jön a kanyar.
Nagyon érezni lehet a nehézkesebb gépek és a kis szöcskék közti különbséget, ha jön a kanyar. [+]

A kontrolleres irányítás pedig nem sokat tesz hozzá ahhoz, hogy sikeresek legyünk: megkockáztatom, hogy a legjobb, amit eddig tapasztaltam, de összességében még így is csak az elfogadhatóság szintjét súrolja. Az analóg karral egy pillanat alatt túlkormányozzuk a kocsit, törjük az ívet, bénázunk, szerencsére nem jellemző a szimulátorkodó játékokra jellemző ha már megcsúsztál, akkor esélytelen vagy visszahozni mentalitás, így ügyesen korrigálva akár még a pályán is tudjuk tartani magunkat, de ha ilyenekre van szükség, akkor időrekordokat már nem fogunk döntögetni, és ha vannak ellenfelek a pályán, akkor jó eséllyel már csak a hátukat fogjuk látni. A fékezési élmény korrekt, a rezgési effektekért piros pont jár a csapatnak, érezni az esetleges ABS-kattogást, és még a folyamatosan keményedő pedál élményét is át tudjuk élni a balos ravasszal.

A töltőképernyőt sajnos sokat kell nézegetnünk, főleg egy hosszabb pálya előtt.
A töltőképernyőt sajnos sokat kell nézegetnünk, főleg egy hosszabb pálya előtt. [+]

Amikor a játékos már eleget szívott a Nürburgring valamelyik beláthatatlan kanyarívének abszolválásával, akkor elkezdi figyelni a grafikát. Az Assetto Corsa pedig Xbox One-on gyönyörű, persze csak akkor, ha még nem játszottunk a legújabb Forzával. Itt bizony nem csillan meg olyan tökéletesen a fény az autókon, mint annál a játéknál, jóval kevésbé részletesek az árnyékok, még a textúrák kidolgozása sem sikerült annyira jól, cserébe sokkal kevésbé látjuk effekteltnek az egészet: nem célja elkápráztatnia a nézőt, a sofőr pedig nézze csak az utat, ha hosszú perceken át végig teljes erőbedobással koncentrál, nem fogja a fűszálakat nézegetni. Több nézetet is kapunk, a külsőtől elkezdve a lökhárítóson át a cockpitig rendelkezésünkre állnak a legfontosabb kameraállások, a hitelesség kedvéért természetesen a bukósisakos változatot vehetjük optimálisnak. A megjelenített tartalomnál jóval nagyobb baj az, hogy mennyi időt kell várni rá, és utána milyen szaggatásokkal találkozhat a felhasználó. Túlzó lenne azt állítani, hogy nem érdemes kivárni a töltési időket, és zavaróvá teszi a játékot az egy-egy rövidebb megakadás, de az optimalizáción lenne még mit fejleszteni, pedig a PS4-es verzió 1080p felbontásával ellentétben az Xbox One-osoknak be kell érniük 900p-vel. Sajnos az időjárási viszonyok között az erősen felhőst, esetleg a közepesen ködöst nevezhetjük a legzordabbnak, és még éjszakai verseny sincs, bár még elképzelni is nehéz, hogy amikor száraz pályán képesek vagyunk bármilyen négykerekűvel kisodródni szándékosság nélkül, akkor milyen áldozatokat követelne egy-egy csúszós vagy igazán rossz látási viszonyok közt lezajló futam.

Összességében az Assetto Corsa pontosan olyan lett, amilyennek eleinte elképzeltem: ne várjuk tőle azt, hogy a PC-s részletességet és beállítási lehetőségeket kapunk, ne higgyük el, hogy majd kontrollerrel az ágyból olyanokat autózunk, mint ha egy komoly szimulátorszettel állnánk neki játszani, és boldogok leszünk. Tanulgatjuk azt, hogy a vajas kenyeret kenegetjük, nem a féket, ráérzünk a pályázás alapvető fogalmaira, eleinte sokat bénázunk, a végén mégis mosoly tör ki az arcunkon, ha a sikerélményért nem is feltétlenül, de a zseniális hangeffektek miatt mindenképpen. Maradtak még apró bakik az Xbox One-os változatban, jelenleg még 900p mellett sem tökéletes az optimalizáció, és az autók listája is lehetne jóval hosszabb, nem beszélve a fizetős DLC-ről. Mindezek ismeretében azonban nem túl jó hír, hogy közel annyiba kerül az alapjáték, mint a Forza Horizon 6, ami kizárólag kontrollerrel teljesebb élménynek tűnik, mint az olaszok játéka, cikkem végére érve azonban a fő kérdésem mégis az, hogy nem tud valaki egy olcsó, de jó és eladó kormányt Xboxhoz?

Pro:

  • Az Assetto Corsa-élményt végre konzolon is átélhetjük, és ez jó;
  • a menürendszert ésszerű módon egyszerűsítették;
  • rettentően tudunk örülni minden jól bevett kanyarnak, pontosan meghatározott féktávnak;
  • az első pillanattól fogva kipróbálhatjuk az összes pályát és autót...

Kontra:

  • ...ami egyébként így sem túl sok;
  • miközben sokat várunk a betöltésre és még 900p mellett is vannak apróbb akadások;
  • kontrollerrel pedig így sem fogjuk megváltani a világot.

85

A játékot Xbox One-on teszteltük, de elérhető PlayStation 4-re is, PC-n pedig már régi motorosnak számít.

szentkuti11

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények