A fény és a sötétség harca...
Alan Wake, a játék melyre oly hosszú ideje várt a játékos társadalom. A játék mely anno a 4 magos PC processzorok erejét hivatott demonstrálni, a játék mely hirtelen eltűnt, majd újraéledve új koncepcióban tűnt fel Xbox360 exkluzív címként. Idestova 5 év telt el mióta bejelentette a Remedy, a Max Payne alkotó gárdája, a játékot. Igaz megélt jó pár változást, ha nehezen is, de eljutott hozzánk. Hogy megérte-e? Nos, kapcsold le a villanyt és hagyd, hogy csak a monitorod fénye világítsa meg az arcod a teszt olvasása közben. De vigyázz, mert a sötétség nem éppen a legjobb barátod!
A fény és a sötétség harca…
Bizony! Az Alan Wake a sötétség és a fény harca! Megnyilvánul ez a történetben, a játék mechanikában és magában az egész műben, ez a sava-borsa Alan Wake kalandjainak. Miután elkezdjük a játékot kényelmetlen szituációban találjuk magunkat: az éjszakai száguldás közepette elütöttünk valakit ám mikor kiszállunk hűlt helyét sem találjuk. Később azonban újra megjelenik a rejtélyes alak és mi kénytelenek vagyunk az előttünk álló utat követni, ráadásul egy fény beszél hozzánk és pislogva kapkodjuk a fejünket, hogy mi a fene történik itt. Mire észbe kapnánk, főhősünk felébred álmából, mely feltárja előttünk dióhéjban mire is számíthatunk az elkövetkező órákban. Főhősünk nem más, mint Alan Wake, igazi bestseller horror író New York-ból, aki már 2 éve nem tud egyetlen betűt sem papírra vetni. Ennek okán a felesége, Alice, elviszi Bright Falls-ba, hogy a nyugodt hegyvidéki környezetben ihletet kapjon és végre belekezdjen legújabb művébe a Departure-be. Azonban a történések nem a legszerencsésebben alakulnak, Alice eltűnik, Alan pedig az autójuk roncsában találja magát és fogalma sincs, hogy került oda. Ennél tovább nem mennék bele a történetbe kedves olvasó, mert akkor a játék legjobb élményétől fosztanálak meg!
Igen! Az Alan Wake igazi erősége a történet! Ez a mozgató rugója, melyhez ezernyi apró és apró plusz segít, hogy megértsük mi is zajlik körülöttünk. Ezek a háttér információk nagyon nagy segítségünkre lesznek, érdemes kutakodni utánuk! A történet az az erő amely magával ragad és emiatt nem leszel hajlandó letenni a kontrollert, mert igenis kíváncsi vagy mi történik itt, hová vezet ez a bonyodalom! Az biztos, aki szereti Stephen King, Hitchcock vagy H.P. Lovecraft munkáit, az nem fog csalódni (a készítők el is szórtak utalásokat eme irányba bőségesen)! A Remedy azért is hagyta el az anno beharangozott „sandbox” stílust, mert így tudnak igazán a történetre koncentrálni, amit be kell vallani remekül sikerült (bár, főleg az elején egyes tartalmak, történések, szituációk ismerősnek tűnhetnek innen –onnan).
A történet epizodikus formában tárul elénk, összesen 6 darab, melyek egyre mélyebbre és mélyebbre visznek minket a Bright Falls-ban történő furcsa eseményekben.
Minden epizód elején kapunk egy kis összefoglalót, hogy mi is történt az eddigiekben, mintha egy sorozatot néznénk, hogy aztán még nagyobb izgalommal és felfokozott vággyal folytassuk Alan rémálmait.
Repül a fejsze, ki tudja hol áll meg…
A játékmenet igazából nem hoz semmilyen „nagy” újdonságot, igazi nézd a hátam akció játék, melyben a történet mellett a legfontosabb a harc, nem hazudtolva meg a készítők előéletét. Az ellenfeleink nem holmi démoni szörnyek, pokol fattyak lesznek, hanem maga a sötétség, a Sötét Jelenlét. Pontosabban a Jelenlét által megszállt emberek és tárgyak, akik legfőbb vágya, hogy a fejünkbe vágjanak egy méretes favágó fejszét, sarlót és egyéb egészségünkre ártalmas eszközöket. A felfedezés sem tűnt el teljesen mivel rengeteg apróságot és tárgyat lehet összegyűjteni melyek megtalálása nem a legegyszerűbb feladat, illetve sokszor erősen ajánlott (gondos kis szeretett csomagok, fegyver, lőszer formában, melyek igencsak megkönnyítik az életünket). Ezeket a fő irány mellett találjuk meg, sárga foltokkal, nyilakkal (zseblámpánk áldásos fényerejének köszönhetően) jelzett eldugott kis helyeken. Az irányt mely előre visz nem lehet eltéveszteni, ellenben sokszor előfordulhat, hogy önhibádon kívül lezuhansz a mélybe a kameraman rossz pozíciója miatt. Picit frusztráló, de nem vészesen.
A harc alapja a zseblámpánk (ebből összesen 3 félét szerezhetünk, a hosszabb-nagyobb lámba több energiát képes tárolni) és a fegyvereink. Az ellenről először „le kell világítani” vagyis égetni a sötétséget (akár valamilyen pajzs szerűség) és csak utána érdemes ólommal megpumpálni őket. Ebben segítségünkre teljesen hétköznapi fegyverek lesznek, semmi katonai high tech cucc, de így is nagyon fogjuk kedvelni őket. Segítségünkre lehet még néhány tárgy: fáklya, villanó gránát (személyes kedvenc), valamint a környezetünkben található gázpalackok, hordók. Ezek kombinációjaként igencsak izgalmas és adrenalin dús harcokat élhetünk át. Főleg mikor körbevesznek és a „kitérés” (Max Payne, ismerős?) során pont az egyik Megszállt fejszéjével találkozunk. A harc néha kissé kaotikusnak tűnhet, de újbóli próbálkozásra már taktikusan végezhetünk az ellenfelekkel. Ami nem is árt, hiszen ahogy haladunk előre a játékban úgy találkozunk egyre nagyobb és erősebb Megszállottakkal. Van, akitől akár 2-3 csapást is el tudunk viselni, de vannak olyanok, akiknek bizony elég egyszer megsuhintaniuk és kezdhetjük újra a checkpoint-tól.
Harc közben itt véltem felfedezni egy apró hibát, ha nem figyelünk, akkor kitérés során pont bele tudunk szaladni az ellenfél tárt karjaiba és gyorsan Game Over felírat lesz belőle. Valamint néha itt egy picit rakoncátlankodott a kamerakezelés is, amely bosszantó is tud lenni egy-egy heves harc közben.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
