John Carmack furcsa hobbijai
John Carmack amellet hogy kiváló programozó, három dologról ismeretes: a nyílt forráskodú szoftverekért folytatott harcáról, a Ferrari-gyűjtő szenvedélyéről, valamint az űrrakéta-építő kísérleteiről.
Kezdjük ez utóbbival, hiszen minden bizonnyal ez a legérdekesebb a trióból. Carmacknak saját űrrepülési vállalata van, melynek neve Armadillo Aerospace. A programozó — bár nem fejezte be az egyetemet — a vállalat mérnökeként tevékenykedik, egyelőre úgy tűnik, hogy relatíve sikertelenül. Legutóbb 2004-ben járta be a sajtót az egyik sikertelen rakétaindításuk híre, mikor is egy 35.000 dolláros, körülbelül 5 méter hosszú egységet kívántak az űrbe juttatni. Már a startnál komoly problémáik adódtak, a tüzelőanyagnak ugyanis nem volt elég magas az indítási hőmérséklete, amit az Armadillo Aerospace lelkes csapata további hajtóanyag hozzáadásával kívánt orvosolni, sikertelenül. A rakétát végül ki tudták lőni, az elérte a kívánt magasságot, ahol stabilizálták a röppályáját is, ám sajnálatos módon kifogyott a benzin, minek következtében a közel 10 millió forintos űrrakéta lezuhant, darabjai pedig egy 400 méter sugarú körben szétszóródtak. Szinte csodával határos, hogy a fedélzeti kamera által rögzített anyag megmaradt, amit a vállalat honlapján meg is lehetett tekinteni. A vállalat azóta is építgeti az űrrakétákat, az öt éve kissé balul elsült kísérletért pedig valószínűleg kárpótolta őket az a 350.000 dollár, amit a 2008-as Northrop Grumman Lunar Lander Challenge verseny győzteseként vehettek át.
Az Armadillo Aerospace munkássága
Carmack a Ferrarik iránt érzett szenvedélyéről is híres, ami elég jól mutatja, hogy gyakorlatilag meg sem érezte az olasz sportautók árához képest babajátéknak tűnő rakéta kudarcát. Bár John autóparkjáról nincsenek pontos információink - emberünk ugyanis eléggé elzárkózik a nyilvánosság elől - úgy hírlik, hogy szinte teljes a kollekciója. A kocsikkal kapcsolatos egyik legérdekesebb esemény, hogy 1998-ban az első e-sportolóként számon tartott Dennis "Thresh" Fong ugyanis a Red Annihilation Quake versenyen elnyerte Carmack 328-as Ferrariját (ami úgy 60–70.000 dollárt ért), amin úgy fellelkesült, hogy még évekig versenyzett a Quake első három részében és Starcraftban is – több-kevesebb sikerrel. Miután a fiatalember felhagyott az aktív játékkal, megalapította az xFire nevű céget, melyet 2006-ban 102 millió dollárért adott el - igen, ez 20 milliárd forint.
Azonban ez és a rakétaépítés is eltörpül amellett, amit John a szabad szoftverekért folytatott harca során tett. Tegyük hozzá, nem volt nehéz dolga, csupán annyit csinált, hogy pár évvel azok megjelenése után nyílt forráskódúvá tette grafikus motorjait - persze csak akkor, amikor kellően sok fejlesztő liszenszelte tőle, ugyanis mind a Doom, mind a Quake engine-re több száz kiváló játék épül. John ugyanis úgy gondolja, hogy a programozáshoz az eltökéltségen kívül egy számítógép, valamint megfelelő mennyiségű pizza és diétás kóla kell. Az általa készített motorokból minden bizonnyal tehetséges programozók ezrei lestek el fogásokat, mondhatjuk tehát, hogy Carmack gondosan eltervezett mindent arra az időre, amikor ő már a Marson fogja megálmodni a Doom nyolcadik részének forgatókönyvét. Nem kell tehát aggódni, hiszen valószínűleg John D. Carmack nyugdíjba vonulása után is el leszünk látva kiváló 3D-s motorokkal – viszont attól se féljünk, hogy az úriember egyhamar abbahagyja azt, amiben a legjobb.
Bocha
