Miyamoto újdonságai

Star Fox

A legutóbbi konzolos Star Fox, a Namco által fejlesztett Assault nem aratott – és nem is érdemelt – különösebben nagy sikert, így érthető, hogy sokak kedvenc rókájával legfeljebb a Super Smash-szériában akadhattunk össze mostanában. Shigeru Miyamoto azonban elhatározta, hogy feltámasztja az oly régen általa megálmodott régi sorozatot, mégpedig forradalminak ígért irányítással. Az E3-on bemutatott verzió éppen ezért csak erre koncentrált, sem látványvilága, sem a játékmenet egyéb részei nem voltak még kidolgozva – azon egy külső stúdió dolgozik jó egy éve.

A nagy ötlet az volt, hogy míg az analóg karokkal hagyományos módon mozgathattuk az Arwing űrrepülőt vagy a Landmaster tankot, addig a GamePadon belső nézetből kaptuk meg az ágyúk irányításának lehetőségét (célozni a kontroller mozgatásával lehet). Így aztán lehetséges pontosan manőverezni és teljesen más irányba precízen lőni, amire 3D-s játékban még tényleg nem nagyon volt példa. A játékot kipróbáló kevesek szerint a techdemók ugyan jól működtek, de mivel járművünk akkor is magától halad és fordul és tér ki, amikor mi bőszen célzunk, egyelőre inkább céllövölde volt a játék, mintsem igazi akciójáték. Persze mindez teljesen más lesz kész grafikával és pályákkal, de ezt várhatóan csak az idei E3-on fogják bemutatni.

Project Giant Robot

Ahhoz képest, hogy Miyamoto terve három új játékával a videojátékok irányításának reformja, az elég egyszerű munkacímet viselő óriásrobotos bunyónál ez mintha teljesen ellentétes végeredményt hozott volna. A Project Giant Robot ugyanis olyannyira messze áll a precíz irányítástól, mint mondjuk a Surgeon Simulator, és egy egyszerű lépés vagy ütés is annyi szenvedést és bénázást igényel, mint mondjuk az Octodadben. Persze lehet, hogy ez volt a cél, mindenesetre e játékban egyelőre inkább az a szórakoztató, hogy a saját magunk által alkotott lépegető milyen imbolygó mozgással lépked, milyen bénán harcol, és hogy milyen könnyű hanyatt esni egy kábelsodronyban, és nem az, hogy milyen pöpecül küzdünk.

Az év második felében megjelenő játékban az első lépés a robot megalkotása lesz – ezt, a videóban is látható módon hihetetlen szabadsággal tudjuk megtenni. A sok-sok komponensből építhetünk lábat és kezet, testet és fejet, kart és combot. Szabadon nagyíthatjuk és színezhetjük a komponenseket, ami ugyan szép végeredményt sosem hoz, de az azért impresszív, hogy minden ostobán kinéző vasbestia „életszerűen” mozog. Az irányítás rém egyszerű, és mégis abszolút imprecíz: a két ravasszal lépkedünk előre és hátra, a két analóg karral irányítjuk robotunk két kezét, a GamePad mozgatásával pedig a testünket tudjuk forgatni. A tévén a külső nézetet látjuk, a kontrolleren belső nézetet kapunk, de a játék a legszimplább verekedős játékokat is bőven alulmúló módon mindössze ebből áll. Nem lehet rúgni, védekezni, nincsenek kombók, legfeljebb eltérő hosszúságú karok; a győzelemhez pedig csak annyi kell, hogy ellenfelünk elessen, ami sokszor a mi közbeavatkozásunk nélkül is megtörténik.

Project Guard

Az E3-on bemutatott Project Guard biztosan nem ezen a néven fog megjelenni – néhány elejtett Miyamoto-célzás alapján inkább az a valószínű, hogy a videón is látható játékmenetet egy régebbi, hosszú idő óta nem jelentkező Nintendo-széria fogja megkapni. Az irányítás kizárólag a GamePad segítségével megy, hiszen ezen látjuk piciny bázisunkat fürkésző 12 kameránk képét. Ezeket minden meccs előtt tudjuk pozícionálni, aztán magunkra engedhetjük az – egyelőre – R.O.B. robotokként megjelenő ellenfeleket. Innentől egy bizarr módon aktív Tower Defense módba megy át a program, ahol a célunk a reaktor megvédése az inváziótól.

A fő trükk a játékban az, hogy bár minden kameránk képes tüzelni is, ez nem automatikusan történik, hanem nekünk kell a ravasz lenyomásával kiadni a tűzparancsot. Azonban egyszerre mindig csak egy kamera felett vehetjük át a közvetlen irányítást, így a játék nagyrészt a 12 nézőpont közti veszett ugrálásból áll. Az ellenfelek szerencsére eltérően viselkednek, az egyik füstöt ereget, hogy ne tudjunk célozni, egy másik pedig egyenesen leharapja a kamerát a falról, majd lerakja kicsivel arrébb – amíg van még energia a kamerában, tudunk lőni így is, csak épp mozgatni nem tudjuk, és előbb-utóbb persze bemondja az unalmast az eszköz. Egyes pletykák szerint a Project Guard a fent bemutatott Star Fox része lesz, és nem külön jelenik meg, hanem abban szolgál majd afféle minijátékként.