Új hozzászólás Aktív témák

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21916 üzenetére

    A halálbüntetés ellen is az egyik érv, hogy a büntetés súlyossága nem olyan nagy visszatartó erő. Ami igazán visszatart az a lebukás és a büntetés valószínűsége. Ha komoly a büntetés, akkor max jobban védekezik az ember. (Lsd. engem nem kaptok el élve, inkább kinyírok minden (rendőrt) aki az utamba áll mentalitást)

    Tényleg nem az a megoldás, hogy nem csinálok semmit, max áthelyezem. De a pellengérre állítás és a kiközösítés se az. (Ráadásul ez a fordítsunk hátat a bűnösnek lenne, ami képmutatás.)
    Nem hiszem, hogy 5 év fegyház kezelné a pedofíliát. (Ha kezelés alatt nem értjük azt, hogy záros határidőn belül kinyírják, mondván a bentlakóknak is van otthon gyereke.)
    Az ilyennek orvosi/lelki segítség kell, nem pedig büntetés. Feltéve ha ő is meg akar szabadulni a bűnös szokásától.
    Nem teljesen jó példa, de a kábítószerfogyasztásnak és az alkoholizmusnak se a büntetés az orvossága. Az alkoholtilalom a 20 évek Amerikájában nagyon nem vált be.

    Igen, értem. A "részegen elverte az asszonyt" egy hosszú folyamat végállomása. Aki idáig eljut, azt felesleges mentegetni. Az meg felettébb káros, ha titokban tartjuk.
    A kérdés, hogy milyen szinten tartjuk titokban? Szerintem ez egyáltalán nem tartozik a közösségre, vagy a férj, feleség összes barátjára. Rendőrt érdemes beavatni, de jó kérdés, hogy az asszony háta mögött vagy tiltásakor ezt meg lehet-e tenni? Könnyen lehet, hogy akkor a pap elveszti az asszony bizalmát, s utána a még rosszabbakról se fog tudni. Gondolom ekkor a leghelyesebb meggyőzni az asszonyt, hogy szóljuk a rendőrnek, családgondozónak, hogy maga szerint csak önt veri és a gyerekeket nem? stb.
    Olyanokat kell beavatni, akik nem pletykásak, nem élnek vissza az információval, a helyzetet akarják megoldani, és nem a bűnöst megbüntetni. A kettő nem feltétlen ugyanaz.

    Ha emellett hajlandó az idejét embertársai segítésére fordítani
    Ez a lényeg. Kérdés, hogy önző csak magával törődő emberekre mennyire van szükség odaát? A spektrum egy zárkózott autistánál kezdődik, és valahol Barney Stinsonnál végződik.

    Ha tapasztal is valamit, amit egy hívő Isten megnyilvánulásának gondol, ő:
    a) vagy ismeri a tényleges magyarázatot
    b) vagy nem lehet eldönteni, hogy ez most Jehova, Allah, Visnu vagy...

    A b lehetőség az tényleg kultúrafüggő, hogy milyen közegben nőttél fel, mit tanultál, melyiket ismered, kinek tudod beazonosítani a dolgokat.
    Az a az valószínűségszámítás. Igazság szerint tényleg van valamekkora valószínűsége, hogyha kéred Istent, hogy legyen ötösöd, utána ötös találatod lesz. Vagy spontán szembejöhet valaki az utcán aki olyan információval lát el, amire szükséged volt. Isteni/angyali közbeavatkozás vagy véletlen? Az a belső hang, hogy mit tegyél az intuíció, tudatalatti döntéshozó mechanizmusa, vagy a lélek megnyilvánulása? Azt hiszem erre csak a valószínűségszámítás adhat objektív választ. Esemény bekövetkezésének száma vs valószínűsége.

    Itt nem arról van szó, hogy valaki foggal-körömmel küzd az ellen, hogy megtérjen.
    Biztos? Nem lehet, hogy a tudatalatti küzd ellene? Amit mondták a, b lehetőségek azok teljesen logikusak. De azért azt se felejtsük el, hogy itt nem csak arról döntök, hogy van Isten, hanem, hogy akkor ezen döntésemnek megfelelően éljek. pl Akkor el kell menni misére, pedig a templom messze van.

Új hozzászólás Aktív témák