Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • k-adi

    nagyúr

    válasz zhit86 #36 üzenetére

    "Összefoglalva a fentieket, ha rajtam múlna én durván átalakítanám a rendszert (IT szakok):
    minden év végén (60, 120 stb. kredit) lehessen valami papírral kiszállni.
    Az egész képzés legyen angolul (5-10 éves fokozatos bevezetéssel, nem azonnal), a matek is.
    A lexikális tudás maradjon meg, de inkább csak a fogalmak szintjén (pl.: matematikai tételek bizonyítása már túl sok, az a matematikus szakok "dolga")."


    Vannak dolgok amivel egyetértek és vannak amivel nagyon nem.

    - Abban igazad van, hogy "túl sok" a magolás - de valamilyen szinten ez a dolgok rendje, az elméletet magolni kell DE ha gyakorlat orientáltabb lenne a képzés akkor az általad is említett "mérték" is csökkene így tűrhetőbb lenne a magolás része.

    - Az angol nyelvtudás hiánya valóban kritikus pont, döbbenet, hogy még mindig erről kell beszélni 2022-ben de az IT az pont olyan szakma lenne amit lehetne full-angolba tolni. Ezt támogatnám én is. Csak ugye ehhez már b2 kéne felvételkor, stb.

    - Viszont a "lehessen valami papírral kiszállni." ötletet nagyon ellenzem. Egyszerűen röhejes lenne ha lehetne fél-diplomát is szerezni, főleg egy mesteren ami ált. 2 éves és akkor megcsinálod az első felét, majd diplomamunka, védés és államvizsgázás nélkül beírod hogy van fél-msc-d? Én is végigküzdöttem az alapszakot, 200an kezdtük, 20an fejeztük be nagyjából. Ha kibuksz, akkor csá, nem fog sírni érted senki. Tétje van a vizsgáknak, jutalom pedig a diploma, de szánalomból ne vezessük már be a "részvételi trófeát". Most mesteren azért már sokkal jobb az arány, de látszik is, hogy az jött ide aki tényleg tanulni akar. Nem eldobunk potenciálisan aránylag tehetséges embereket, mert ha azok lennének akkor nem buknának ki (kivétel persze értelemszerűen, ha nem tanulási, hanem valami családi, betegségi háttér van a képben -- de akkor is van lehetőség újra felvételizni később). Azt se tartottam fairnek, mikor covid alatt nyelvvizsga nélkül kiadták a beszorult diplomákat, miközben sokan voltak akik érdekes mód tudták teljesíteni a(z előre definiált és beiratkozáskor mindenki által ismert) követelményeket. Azt kell megérteni, hogy a diplomának értéke van, viszont az érték attól függ, hogy mit kell érte tenni és mit ér vele utána az ember. Ha könnyű bejutni, könnyű elvégezni vagy ki lehetne szállni a felénél, akkor értéktelenődne szerintem, ezért inkább a második felére kéne koncentrálni, hogy olyan tudást adjon - mégha keményen meg is kell érte küzdeni - , amivel utána később "garantáltan" helyt lehet állni.

  • k-adi

    nagyúr

    válasz Fecogame #4 üzenetére

    "25 évesen 5 év szakmai tapasztalat vs 0 év szakmai tapasztalat, de diplomával.
    Tippelhettek, melyik a nyerőbb."

    Na és ha közben elmegy gyakornoknak? Persze, nem "teljes értékű" szakmai tapasztalat de több mint a semmi és legalább látszik a törekvés.

    Tehát helyesen így nézne ki, ha mondjuk 19 évesen beiratkozik (mert előtte 1 évig európát járta stoppolva vagy akármi) de kicsit megcsúszik (előfordul "IT szakon"..) és nem egyenesbe végzi a 3,5 évet de első év után elmegy gyakornoknak:

    25 évesen 5 év szakmai tapasztalat
    vs
    5 év gyakornoki szakmai tapasztalat, de diplomával.

    Már látom előre, hogy az lesz a válasz hogy "gyakornoki" az sz@rt se ér, mert biztos csak fénymásolt 0-24, stb... de tegyük fel, azt - ami amúgy nem annyira elrugaszkodott eset - hogy IT-sként azért talán valóban ha nem is teljesen, de szakmai feladatokat oldd meg, és ami a másik hatalmas plusz még, hogy közben látja a munka világát, ismerkedik a cégkultúrával, ha multinál van, akkor a multis-környezetet, stb.

    Tehát ha összegezzük egyáltalán nem lennél előrébb 25 évesen ezzel a fiktív frissen végzett diplomással, sőt.

  • k-adi

    nagyúr

    válasz zhit86 #40 üzenetére

    "Amennyiben lenne többféle szak, több fokozat, több kimenet, az nem feltétlenül gyengítene bármit is. A top 10-20% járhat nehezebb szakra, maradhat tovább, szerezhet magasabb tudományos fokozatot stb.
    Én inkább azt láttam, hogy az egyetemek az állami finanszírozás miatt, illetve marketing szempontból gyengítik a szakokat. Az egyetem érdeke is az, hogy valamennyi ember azért csak-csak végezzen (különben ki menne oda)."

    Igen, erre hozták be a korábbi 5-6 évig tartó (mai néven ugye ezek az "osztatlan") képzések helyett a ma már legtöbb szakterületen lévő Bolognai típusú háromciklusú képzési rendszert, aminek pont az a lényege amit akarsz/felvetettél amellett, hogy csökkentség a kibukási-arányt (és ezáltal megőrizzék a marketing hírüket, mert 6 évet nem, de 3 évet még talán kibír a felvételiző diák kibukás nélkül), mégpedig hogy már az első ciklus végére (alapképzés) a munkaerőpiac által értelmezhető képzettséget tudnak szerezni a hallgatók, így ha nem akarnak egy következő ciklusban tovább tanulni (mesterképzésen), állást találhatnak maguknak. (+ ha jól tudom létezik ugye a 2 éves felsőoktatási szakképzés is, de azt nem ismerem annyira... így ezt csak zárójelbe)

    Amit te akarnál ha jól értem, az 2 dolog közül az egyik:
    1) a felsőoktatási szakképzés - ami már létezik
    vagy
    2) a bolognai 3 ciklusos rendszer további szeletelése és az első ciklus ketté bontása, azaz fél BA/bsc képzések.

    Az egyik már létezik, a másiknak meg nem látom mi értelme lenne, azon kívül, hogy 1,5 év alatt kétlem, hogy "annyi" tudást át lehetne adni ami érne is valamit (1 év alapozó, fél év szakmai? vagy hogy gondoltad mégis? :) ), na meg még nagyobb fejetlenség lenne belőle:
    HR: van diplomád?
    jelentkező: aha
    - milyen fokozat?
    - hát, 0.5bsc.
    - ja ok, az mi is?
    - elkezdtem egy alapot, de félbehagytam.
    - tehát akkor nincs? :F
    - de van, csak félig.
    - ok, bye.
    - mi? (b2 hiánya)
    - uhh.. hagyjuk, kérem a következőt. :U

    "E helyett ki kellett volna adniuk valami más papírt (hogy a munkáltatónak lehessen valamit mutatni), de a "rendes" diplomához el kellett volna várni a nyelvvizsgát (a járvány lecsengése után adni x időt, hogy megcsinálják az érintettek)."

    Tudtommal van teljesítési igazolás ilyenkor, az én átadómon is volt jó pár diák másik szakról aki ilyen papírt kapott kézfogás után nyelvvizsga (nyelvi-követelmények) hiányában... (még covid előtti idők) Most nem tudom mi a folyamat, de van hallgatói igazolás, abszolválás után meg 2 év végezni stb..
    A probléma itt kettős:
    - olyanoktól is elvárják a nyelvvizsgát, ahol nem feltétlen életszerű (pl. óvónőnek nem hiszem hogy annyira fontos eleme lenne napi szinten ez a tudás, stb..),
    - viszont olyanoknak is elengedték ekkor akiknek meg - a mai világ / munkavilág trendet nézve - kötelező lenne nemhogy b2, hanem már inkább c1..

    Míg az első esetbe esőktől nem sajnálom a papírt, a második esetben lévőktől meg nagyon is.
    Tehát ha oktatási miniszter leszel egyszer is, akkor alaposan át kellene nézni a bemeneti- és kimeneti követelményrendszert szakonként.

  • k-adi

    nagyúr

    válasz proci985 #42 üzenetére

    "Az, hogy mit kell erte tenni az mellekes. Az a lenyeg, hogy milyen kepessegeket tud, aki azzal rendelkezik. Az nem noveli az erteket, hogy szivni kellett erte."

    Hogy lenne már mellékes mit kell tenni érte. :F
    Nagyonis beleszámít a diploma értékébe, hogy a végzés ideje alatt miket kellett érte tenni, hiszen az is fejleszt olyan képességeket, amiket aztán az általad említett "milyen képességeket tud" cellába írhat be.

    Hogy csak 1 példát írjak amit említettél:
    Ha sokat kell szívni a képzés alatt, akkor megtanulod a bukást, és annak kezelését, a monotonitás tűrést, a fegyelmet, stb. Ezek is erős skillek, amik később a munka világában nagyonis jól jönnek.
    Megannyi új fiatalkát látok mostanság, akik valami könnyű szaron végeznek egyenesbe jelesekkel, aztán mikor kikerülnek az életbe és elbuknak az első komolyabb feladatnál már rögtön sírnak, hiszen nem tanultak meg felkelni talpra állni a sikertelenség után.
    Vagy mikor engem buktattak valamiből akkor persze rosszul esett, de el kellett fogadnom és kijavítani a hibám. Jobban utána kellett néznem, rá lettem kényszerítve, hogy jobban, mélyebben kutassak, stb. amik skillek szintén hasznosak később az életben.

  • k-adi

    nagyúr

    válasz proci985 #49 üzenetére

    "monotonitas, turelem, fegyelem. felnottkepzesrol beszelunk, ezeket korabban mar el kellett volna sajatitani."

    Igen, el kellett volna már, de rengeteg esetben ez elmarad sajnos, így valahol be kell pótolni. (ha embert akarnak faragni az illetőből és ugye egy rendes munkapiacon rendes, szellemileg is teherbíró emberek kellenének nem ilyen tetyetutya z generációs babydoll emberkék)
    Nem véletlen, hogy pl. a híres mérnöki, IT-s szakokon letörik a kis srácok szarvait már első félévben.

  • k-adi

    nagyúr

    válasz proci985 #51 üzenetére

    az első évben kell igazítani/helyre rakni dolgokat, utána következő félévekben már jöhet az innováció, kreativítás, stb.

  • k-adi

    nagyúr

    válasz Hi!King #53 üzenetére

    Külföldi egyetemeket 2 okból sem kavarnám most ide: egyrészt nem azok a topik témája, másrészt meg ott teljesen más alapot kapnak középiskolában a diákok, így ott van mire építkezni, míg itt sok esetben... nem.
    Egyetemre meg bekerül, mert a pont megvan, vagy azért mert "könnyű" jeleseket kapott, vagy mert pl. alacsony a ponthatár (és majd ott szórják ki) de amikor itt 2 félév alatt nem tudják a deriválást beleverni a gyerekbe (mert még az), miközben a padtársa matekfakton már rég megtanulta a felét 12.-ben, akkor miről beszélünk? Hatalmas különbségek vannak oktatási-szintben, amiket át kell hidalni az első évben. Mind középiskolai-tudáshiány pótlás gyanánt, mind fegyelem, szorgalom, stb. szinten. Ami vagy sikerül, vagy nem.

    Tehát amire reflektálni akartam az előző kommentjeimmel is, hogy ugyan lehet szidni az egyetemeket, de itt sokkal nehezebb helyzetből indulnak a középiskolai-szint miatt, ezért véleményem szerint nemcsak az egyetemet kéne reformálni, hanem már középiskolás szinten át kellene dolgozni.

  • k-adi

    nagyúr

    válasz Hi!King #57 üzenetére

    A "szivatás" az elején egy szükséges rossz, amit lehet utálni, talán kell is, de a jelenlegi helyzet megkövetel, nem én találtam ki.

    Addig amíg nincs megreformálva a középiskolai szint, emiatt (is) jelenleg az alapozó tárgyakat végig kell szenvedni, kinek könnyebb, kinek nehezebb, és aki utána még bent marad és kitart, megkapja az igazi szakmai képzést, szakodosik, stb.

    Nyilván nem azt mondom, hogy a szívatás átitatva feltétlen végig kísérje az egész képzést, de ahogy említettem a diverzifikált középiskolai háttér, illetve vannak olyan szakok ahol igenis nem lehet elmismásolni a dolgokat, mert akár (jóval) később életek is múlhatnak rajta megköveteli a komolyságot, a fókuszt, a fegyelmet, amit remélhetőleg a végzésre el is sajátítanak azok a hallgatók és gyerekből munkapiacra alkalmas embert faragnak belőlük, ehhez pedig néha igenis kevés lenne a buksisimi, hanem kőkemény bukás kell nekik amik aztán később remélhetőleg jó emlékeztető lesz. Legyen az akár építész, orvosi stb szak. (most csak random mondtam példákat, biztos lehetne még sorolni bőven) nyilván nem véletlen kell ezerszer újrarajzolni azt a tetves alaprajzot amire tollal (!) rájavít a tanár, meg anatra rengeteget készülni, stb.

    Szerintem korábban kicsit félrement az értelmezés a kommentszekcióban itt és összemostunk szakokat egymással, a cikkben említett (topik témája elsősorban) IT mellé a "kreatívabb" szakokat, stb. meg most is én is behoztam totál más szakokat példaként, így be is fejezem. Nyilván ahány szak, annyi féle módszertan kellene rá, de erre ugye nincs (jelenleg) lehetőség (vagy ha van, akkor sem úgy csinálják láthatóan), meg én értem hogy bele lehet magyarázni ezekbe a szakokba is a kreativitást, de egy IT/mérnöki szakon, alapvetően ahol a "számok" dominálnak, ott nem tudom mi olyan meglepő, hogy ha 2+2 nem 4 akkor buksz... igen, lehet másképp kijött a 4 neked, de ha az ő sajátos jelölés alkalmazásával nem, akkor nem. Ugyanígy az életben is, lehetsz okosabb a főnöknél (=tanár), de ha ő "úgy kéri" az ügyfélnek a megoldást, akkor úgy kell teljesíteni, ez pl. egy tökéletes példa erre. Nyilván ha van előtte lehetőség konzultálni a megoldásról akkor ott meggyőzheted, de ha már előre le van meccselve az elvárás, akkor úgy kell teljesíteni azt. Vagy legyél te a főnök és megoldva a gond :)

  • k-adi

    nagyúr

    válasz Hi!King #64 üzenetére

    Én pedig engedelmeddel, nem ismételném magam. Szóval nem mondtam, hogy szivatásból lesz később kreativitás, de szivatásból lehet fegyelem, ami hasznos.
    Ugyanígy a másik felvetésed, miszerint: "nem attól lesz valaki jó informatikus, hogy az első félévben mennyire szivatták matematikai analízisből" -- nos, lehet, de legalább rájön hogy itt nem babra megy a játék és talán komolyabban veszi a képzést és annak elvégzését, mert feltételezi a többi tárgynál is megkövetelik az elvárásokat.

    Mondhatod ezt akárminek, poroszos módszernek, stb. de olvasva a válaszaid (nemcsak nekem, a többiekére is) mintha álomvilágban élnél, a magyar valóság kicsit más, de röviden: szarból nem lehet várat építeni. Ha szar az alap (középiskola), akkor az alapozó években kell leverni a cölöpöket amire lehet később építkezni, mert akármennyire is hihetetlen, sokan indokolatlanul kerülnek be egyetemekre, nézd meg a mérnöki szakokat évek óta alacsony a ponthatár, sok helyen a MIN. pont kell. Lehet itt kellene kezdeni a reformot? :F

  • k-adi

    nagyúr

    válasz Hi!King #70 üzenetére

    A probléma az, hogy már sokadjára átugrod azt a tényt, hogy az egyetemi oktatásmódszertan nagyban függ a középiskolai háttértől. Úgy nem lehet profi szakembereket képezni, hogy nem tudnak alapvető készségeket, amikhez lehet nem hülyék csak szimplán nem kapták meg korábban. Ahogyan a középiskola is, a felsőoktatásnak is van egy úgymond köznevelési funkciója.

  • k-adi

    nagyúr

    válasz Hi!King #73 üzenetére

    "Ezek nem olyan tulajdonságok, amiket elvileg már felnőtt emberekbe bele lehetne nevelni,"

    Már hogyne lehetne. Anno az én évfolyamtársaim is hatalmas változásokon mentek keresztül. Frissen érettségizetten azt hitték övék a világ, aztán ahogy korábban is írtam, hamar betörték őket is idővel, akik maradtak. (a többiek kibuktak)
    Én azt láttam az ismerőseimen, hogy hatalmas különbség van egy pl. gólya mérnök meg egy végzett között, vagy egy pl. frissen felvett doktor hallgató és egy rezidens között, stb. és ebben nem csak az játszott szerepet, hogy évek teltek el és "idősebbek lettek."

    Nem állítom, hogy ez a leghatékonyabb, de abban biztos vagyok, hogy amíg ennyire szerteágazó háttérrel kerülnek be a diákok, addig láthatóan az első évben szükség van úgymond komolyabb, keményebb útmutatásra még az elején, bizonyos szakok esetén meg végig. (pl. orvosi ahol 0 a hibalehetőség, ugyebár..)

    [ Szerkesztve ]

  • k-adi

    nagyúr

    válasz net84 #86 üzenetére

    " (de nem elég csak a középfokú képzésbe belenyúlni)."

    azért írtam a közepet, mert az alapot én hagynám "sandboxos" játszósnak, próbálgasson ezt azt, ismerkedjen a világgal, bőven elég középiskolában szakosodni.. persze van amit sose elég korán elkezdeni (angol, stb.) de nyilván nem robotokat akarunk a gyerekekből, így az alsót még annyira (!! ezen a hangsúly) nem piszkálnám, viszont közép és felső szinten gyökeres változásra lenne szükség

    Lehet csak még rosszabbat teszel ha az alsót leszabályozod és már ott elkezdődik a szakosodás, hisz még kitudja mi érdekli. (még középben se tudja)

    [ Szerkesztve ]

  • k-adi

    nagyúr

    válasz dolon75 #87 üzenetére

    "De basszus (bocs...), amikor az osztály haladna, és pár gyerek miatt nem tudnak, az nagyon nagy baj."

    Ez sok (elitista) szülő rémálma, de itt ugye megint a fegyelem témakör jön elő, amit ha nem kap meg otthon, akkor az iskolában kell "beléverni".

    Ugyanez igaz egyetemen is, mert nem minden középiskolában van rendes fegyelem, így amikor gólyaként bekerülnek, az első időszakban még ott is megy a "móka"... mert akármennyire is próbálja bizonygatni itt valaki (lusta vagyok visszakeresni.) hogy 18 évesen felnőtt... ja papíron max.

  • k-adi

    nagyúr

    válasz dolon75 #100 üzenetére

    "Én sokkal nagyobb szigort, fegyelmet várnék, mint amit tapasztalok."

    Én is, nyilván valamilyen értelmes és nem katonasági szintet, de most már nagyon átbillent a diák-oldalára az a bizonyos mérleg... így lassan drasztikus lépések kellenek, mert már a jobb sulikban is egyre nehezebb tartani a fegyelmet

    (tanár nem mer semmit tenni mert másnap a szülő keresztben lenyeli --> innen eljutottunk oda hogy most már a gyerek aznap nyeli le..)

    Aztán meg mindjárt jönnek és támadnak itt kommentben hogy de akkor hogy bontakozik ki meg odavész a kreativitása a gyereknek stb stb...

  • k-adi

    nagyúr

    válasz Hi!King #101 üzenetére

    "Ettől függetlenül a figyelmet pusztán fegyelemmel kivívni a pedagógia kudarca."

    Pedig alapvető fegyelem nélkül nincs figyelem.

    Hogy figyeljen az a diák amikor a hátsó padsorban az agyilag elmaradott hülyegyerek zavarja az órát és a tanár fókusza az óra felében rá megy el?

  • k-adi

    nagyúr

    válasz net84 #112 üzenetére

    "Nem szabtunk gátat a szakköröknek, sportnak (kivétel a foci, azt nagyon elleneztem). Maga dönthetett, dönthet, hogy mit szeretne csinálni."

    a focit miért ?

Új hozzászólás Aktív témák