Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • wednesday

    őstag

    Ha mindenki elgondolkodik azon, hogy a kedvenc régi játékaiba mi az ami igazán megfogta őket, akkor szerintem az az újdonság ereje. Rengeteg új benyomás, "információ", ami teljesen leköti őt.

    A hőskor mindig a szárnyalásról szól, nem csak a játékoknál, bárminél. A TV-zés hőskora, de a repülés is arról szól, hogy olyat látunk, ami előtte nem volt. És igazán igalmas és érdekfeszítő benne lenni.

    A régi wolf3d, be szenzáció volt a 3D-s lövölde. Nekem a KOTOR azért volt meghatározó RPG mert az volt az első RPG amivel játszottam. Így a történet vezetés, karakterek, játékmenet ismeretlen volt számomra, ezért 90%-ba olyat kaptam, amit előtte nem. Ilyen volt a RedAlert is, első RTS. Jé fölülnézetből hadsereget irányítok...Ilyen most nekem a paradox stratégiák is. Előtte ilyen stílussal, játékmenettel nem volt dolgom, ezért nagyon leköt a sok, számomra új dolog benne.

    Hogy mire akarok kilyukadni?
    Ma már annyi játék jelent már meg, hogy egyre kevesebb a tényleges újdonság és egyre több a repritív elem, amibe az ember egy idő után belefárad. Mibe különbözik ténylegesen egy 23. COD rész és a 4. rész? Nem sokba. Nem is tud úgy hatni az emberre, mint a 4. rész.

  • wednesday

    őstag

    válasz bandi0000 #11 üzenetére

    Nem fogadtuk el, hogy szar a grafika, mert nem tartottuk annak egyáltalán. Az anno egyáltalán nem számított csúnyának. Mert mindent viszonyítunk valamihez.

    Sőt a Doom grafikájától sokkal jobban padlót fogott az ember, hogy "aztaaa..de brutál", mint a Crysistól. mikor megjelent. Mert előtte nem ehhez volt szokva az ember. A váltás intenzitása sokat számít.

Új hozzászólás Aktív témák