Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Aprósólyom #10 üzenetére

    "Igen, nem űrszemét nem lesz belőle, hiszen a földön lesz belőle szemét és újra feldolgozhatatlan értékes nyersanyagokat tartalmazó hulladék apró darabokra szétszorva."

    Erről is volt szó már jó néhányszor: egyetlen nagyobb vulkánkitöréssel néhány nagyságrenddel több szennyezés jut a légkörbe, mint amennyi a Starlink teljes működési ciklusa alatt összesen. Lepkefing a tornádóban.

    #12 vicze1:

    "Továbbra is elég szomorú ez a demagóg hozzáállás. :("

    Mesélj mitől demagóg az, ha az ember elmagyarázza a valódi nagyságrendeket?

    A fényvisszaverődés probléma pedig max. az amatőr csillagászokat érint, de azon is folyamatosan dolgoznak.

  • V.Milán

    tag

    válasz Aprósólyom #16 üzenetére

    +1

    K̵̡̮̬̱̜͙͓̪̄̓͝N̷̪̄̾̈́Ų̵̢̦͕̟̰͇͉͂̓͜X̸͖̀͛͝Ǩ̸̻̲̯͂͌̓̎̂̔͛͘͝Ṋ̷̛̺̍U̵̢̦͔̼̺͉̦̲̖̙̽̈̌̋͒X̶͕͔̗́̓̉̈́̑̾̾͝͝K̴̨̹̯̞̂̏̎Ņ̷̰̻̙́́͐̂̏̄͛U̷̬̺̘̩̺͙̮̙͌̌̈X̴͇̆˜”*°•.˜”*°• E-L-I-T-E •°*”˜.•°*”˜K̵̡̮̬̱̜͙͓̪̄̓͝N̷̪̄̾̈́Ų̵̢̦͕̟̰͇͉͂̓͜X̸͖̀͛͝Ǩ̸̻̲̯͂͌̓̎̂̔͛͘͝Ṋ̷̛̺̍U̵̢̦͔̼̺͉̦̲̖̙̽̈̌̋͒X̶͕͔̗́̓̉̈́̑̾̾͝͝K̴̨̹̯̞̂̏̎Ņ̷̰̻̙́́͐̂̏̄͛U̷̬̺̘̩̺͙̮̙͌̌̈X̴͇̠͓͉̭͉̆

  • vicze

    félisten

    válasz Aprósólyom #23 üzenetére

    Amúgy nem 42000, mert ennél a mennyiségnél évi 3000 "leesik" és azt pótolni kell. Inkább a gazdaságosság a probléma.
    Csak a pótlás fenntartására 4millió előfizető kellne(jelenlegi áron), ennek a tizede van meg, egyszerűen kérdéses a piac mérete első körben.
    Pl. a cikk is vizonálja vicces módon a Onewebet és az Amazont is, mikor azok nem léteznek, a Viasatnak meg dupla annyi előfizetője van, mint Strlinknek, és amint a Viasat-3 felkerül jóval olcsóbban tud szolgáltani, hasonló sebességet. Akiknek meg műholdas netre van szüksége, annak nem a késleltetés lesz élete problémája, így az olcsóbb szolgáltatás nyerőbbnek tűnik.

    Amúgy a 40000-es darabszámhoz kell a Starship, ami még évekre van, addig max. ~1500db-ot tudnak fellőni évente.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Aprósólyom #23 üzenetére

    "Tehát ha egy 42000 szatelit nyersanyagának elpazarlását kritizálom, akkor biztos ellene vagyok az űrkutatásnak"

    Mivel egy komplett műhold konstellációt "pazarlásnak" minősítesz anélkül, hogy figyelembe vennéd az általa nyújtott szolgáltatásokat, joggal feltételezhető, hogy mindent, amit kilőnek az űrbe szintén pazarlásnak fogsz fel, különben nem ártana megindokolnod, hogy miért pazarlás a Starlink és más meg miért nem az.

    "A tudásunk megvan hozzá. Mesterségesen meg lehetne indítani a föld felé mielőtt végleg elfogy az pályakorrekcióhoz szükséges üzemanyag, hogy egy tervezett pályán, legalább szárazföldre érkezzen. + De megfelelő ernyő esetén az ereszkedés és siklás irányítható, úgyhogy azt is meg tudnák oldani, hogy ne a Szahara közepén landoljon, hanem az egy relatíve elérhető helyen. Aztán meg ráérnek begyűjteni..."

    Láttál már hasonló megoldást bármilyen műhold konstelláció esetén, hogy ezt a Starlinken ilyen lazán számonkéred, vagy ezt a technológiát így a gép előtt ülve agyaltad ki és most fogod eladni a NASA-nak?
    Pár részletkérdés azért érdekelne:
    - az "ereszkedéshez" milyen anyagú, mekkora vastagságú és tömegű hőpajzzsal számoltál?
    - a lassításhoz szükséges energiát miből nyernéd?
    - az ejtőernyőnek mekkora lenne a tömege és a térfogata?
    - mindez mennyivel növelné a műhold gyártásának és fellövésének költségeit?
    - van egyáltalán fogalmad arról, hogy mit beszélsz, vagy csak egy újabb tökéletes példáját adtad a Dunning–Kruger hatásnak?

    "Ezek nyilvánvalóan morális és/vagy ésszerű, a bioszféra komplex szemléletmódja szerinti elvek."

    Nem, ezek egy a valóságtól elrugaszkodott, véleménybuborékban élő fórumhuszár elméletei.

    " Honnan tudod, hogy nem zavar. "

    Nem tudhatom, de feltételezem, hogy zavar.
    A példámmal megint csak a nagyságrendekre próbáltam felhívni a figyelmedet.
    A Starlink kapcsán a nyersanyagokért és a szennyezésért aggódni ugyanis nem más, mint sötétzöld fingreszelés. Mint amikor a tiktokos tinisztár azon veri magát, hogy ő bezzeg fogmosáskor elzárja a vizet és azzal mekkorát segített a környezetnek, miközben egy 60-as években épült timföldgyár egyetlen hétvégi próbaüzem alatt több vizet és energiát pazarol el, mint amennyit az ország teljes lakossága évtizedeken át sem spórolna össze a "környezettudatos" fogmosással. Majd emberünk az energiapazarló otthona kényelmében és az energiapazarló kommunikációs eszközeivel az energiapazarló közösségi fórumokon jól kioktatja a tudatlan népet, hogy ő bezzeg környezettudatosan él, mert nem a nagyságrend számít, hanem az elv.
    Ki kell, hogy ábrándítsalak: de bizony, a nagyságrend számít.
    Ha megiszol naponta tíz liter cukros üdítőt, hozzáeszel 3 kiló zsírt és további 2 kiló szénhidrátot, de cukorpótlót raksz a teádba, akkor pontosan ugyanakkorára dagad a segged, mintha rendes cukorral innád a teát, mert a zabálásról kell leszokni és nem pótcselekvésekkel elnyomni a bűntudatot.

    Na a Starlink kapcsán ugyanezt a guilt-tripet adtad elő, csak pepitában: akadjunk rá egy környezeti szempontból elhanyagolható kérdésre, és bármilyen nagyságrendet érintő kérdést kezeljünk ideológiai alapon.
    Tőlem amúgy nyugodtan kábíthatod magadat önbecsapó elméleti okfejtésekkel, csak ne add már elő mindenkire kötelező katekizmusként.

Új hozzászólás Aktív témák