Új hozzászólás Aktív témák

• #23 lo_jo senior tag Silverboy #15

  Új Válasz 2021-10-27 12:42:29 #23

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  lo_jo

  senior tag

  válasz Silverboy #15 üzenetére

  "Játékkal te nem fogsz előre jutni"
  Egy hobbi nem is azért van, hogy előre juss. A hobbi arra jó, hogy kikapcsoljon, kiragadjon a hétköznapokból. Más kérdés, hogy az adott hobbiban lehet-e fejlődni és azt tudod-e hasznosítani a hétköznapokban. De ha csak ez a szempont hobbiválasztáskor, akkor megint ott tartunk, hogy egy rettenetesen opportunista világba kergetjük magunkat, ahol a kikapcsolódás sem az igazi. Gondolom te sem azért választottad a terepasztalt, mert az olyan skilleket ad, amivel előrébb jutsz, hanem azért mert érdekel a vasút és jó érzés magadnak teremteni valamit a nulláról.

  "A játék nem igazi hobbi"
  De, ha jól érzed magad, akkor az. A filmezés is az. Az olvasás is az. Ha a "hasznosságát" vesszük, akkor már kétes, de ugyanaz, mint az elsőre: nem is feltétlenül kell közvetlenül hasznosnak lennie, elég a közvetett hatás, hogy jól érzed magad, amíg csinálod. Néha ez pont elég ahhoz, hogy a kiégést megelőzzük, de van, amikor csak eltoljuk későbbre, kiégve pedig maximum a tüneteit enyhíthetjük. De mégis segít.

  Ezen felül érdemes pár dolgot figyelembe venni. Ha nem a mainstream vonal érdekel, akkor igenis sokat lehet ezekből a hobbikból is tanulni. Egy blockbuster film, egy tucat AAA játék vagy egy ponyva könyv nem fog sokat "adni", de ha már azt eléred vele, hogy kikapcsolódsz, akkor "megérte". Ha pedig nyitott vagy az újdonságokra, akkor mindhárom téren lehet olyat találni, amivel te is többé válsz. Persze ehhez nem a Cinema Citybe kell moziba járni, nem a bestseller polcról kell könyvet venni és nem a sokadik rókabőr részt kell játszani egy AAA franchise-ból. Ezeknél legtöbbször már félig emésztett terméket kapsz, kevés helyet hagyva a saját kreativitásodnak. De ha ez boldoggá tesz, legalább arra az időre, akkor már jót tettél magaddal. Ha többre vágysz, akkor pedig beleölheted a kreativitásodat egy összetett játékba és kutathatsz akár valós mechanikák, összefüggések után.

  Saját példám: szimulátorozok, autóverseny és polgári repülés. Nem leszek tőle autóversenyző vagy igazi pilóta, de jól szórakozok, kikapcsol. Mellékesen "fejlesztem" is magam velük. Ha kellően komolyan veszi az ember és nem rázza le magáról a dolgot annyival, hogy ez csak játék, akkor bizony a hétköznapokban is hasznos képességeket fejleszthet, nem kell hozzá esportolónak lenni.

  A versenyzés jó példa a gyors döntéshozásra, ha nem cselekszel azonnal, lehet, hogy nem lesz több lehetőséged az előzésre. Ha viszont elbénázod, akkor annak saját magadra és másokra is következménye lehet.

  A flight simről és annak a hétköznapi életre gyakorolt hatásáról pedig órákat tudnék mesélni. Nekem azért nagy kedvencem, mert csak rajtam áll, hogy mennyire veszem komolyan, így ha épp csak nézelődni van kedvem, akkor a szabályokra fittyet hányva berepülök a Grand Canyonba, ha pedig "komoly módra" váltok, akkor minden tényezőt figyelembe véve, a valós eljárásokat lehető legpontosabban követve repülök. Ez pedig a hétköznapokra elég jól levetíthető: vannak szabványok, követelmények, amiknek meg kell felelni, azonban senki nem fogja a kezem, hogy mit hogyan csináljak, a keretek között szabadságom van. Követni kell a checklisteket, alkalmazkodni kell a környezethez, időjáráshoz, a többi géphez, a légiirányításhoz, mégis az én döntésem, hogy leszállok, átstartolok vagy kitérő reptérre megyek. Multitasking, risk management, situational awareness. Ja és persze a megfelelő perifériákkal mindkettőnél a finommotoros képességek és a kéz-szem koordináció is fejlődhet. Viszont erre egyszer sem gondolok, amikor szimulátorozok, akkor egész egyszerűen kikapcsol és jól érzem magam.

Új hozzászólás Aktív témák