Hirdetés

Hozzászólok Aktív témák

  • Steve_Brown

    tag

    LOGOUT blog (1)

    Bocsi, hogy megkérdezem, de ha nem rendelkezel 3 éve munkaviszonnyal akkor miből tartottad el magad?

    Amúgy szerintem ez a tipikus fiatalkori kiégés.

  • Ramirex

    csendes tag

    Ne nézz annyi pornót, de tényleg :) Az tudd ilyet. Sőt semennyit.

  • andris1602

    aktív tag

    Gyerek, feleség, család. a lakáshitel moratóriumban van :DDD és ott is marad.

    Viccen kívül, szeretem a munkám, akkor járok be amikor én akarok és akkor is hagyom abba, ha úgy érzem, hogy elég volt. Vannak közép és hosszú távú céljaim is, de nem bakancslistás dolgokra kell gondolni. A kis dolgoknak is igyekszem örülni, és ez kitölti a szürkébb napokat is.

    Az általad leírt tünetek esetleg lehetnek depresszió jelei is, érdemes lenne szakemberhez fordulni.

    A feleségem egy rövid szakmai gyakorlatot töltött pszichiátrián, ahol volt mániás depressziós beteg. Amikor a depressziós szakban volt, fel sem akart kelni az ágyból, amikor a mániás szakban volt, nem lehetett levakarni.

  • D4v3

    őstag

    Van igazi hobbid? Játszani, sorozatokat nézni nem az (figyelmet lekötni, máshol levéshez jók mondjuk).
    Amint belekezdesz valamibe, amiben társaságot, fejlődést, élményeket találsz, egyből jönni is fog a motiváció, hogy folytasd a későbbiekben is. Abban a luxus helyzetben vagy a leírtak alapján, hogy semmi akadálya nincs annak, hogy kipróbálj új dolgokat (vagy régiekben elmerülj újra), úgyhogy klisé meg minden, de just do it.

    [ Szerkesztve ]

  • Jack Hunter

    csendes tag

    LOGOUT blog (1)

    Csak pénzért dolgozni nem túl kellemes.Azért hogy ne halj éhen, ne kerülj sittre az elmaradt számlák miatt,valahogy felnőjenek a kölykök,az eléggé lelombozó tud lenni.Mégis, minden rosszban van valami jó.Bár nálunk már kirepültek a gyerkőcök, az éhenhalás sem fenyeget,sőt,számlákra is futja,mégis van pár jó dolog,amiért számomra van miért felkelni.Nagyon szeretem a feleségem,érte mindent megtennék,és sosem hagy unatkozni.Mielőtt elsüllyednék a tespedésben,mindig talál valamit,amivel felráz,amiért érdemes nap mint nap küzdeni.A gyerekek nevelése is elvesz annyi energiát(meg persze még sok mindent)hogy az ilyen gondolatok meg sem fordultak a fejemben.Tehát elsősorban javasolnék egy párkapcsolatot.Másodszor, szeretek autózni.Na nem úgy, hogy csapatom keresztbe, veretem tiltásig,csak egyszerűen imádom a reggeli első kulcsfordítást,ahogy életre kel a technika,és a számtalan kisebb-nagyobb alkatrész,egység összeáll,dolgozni kezd,és elvisz engem a-ból b-be.Mondjuk ehhez kell némi műszaki becsípődés, de azért megpróbálnék néha kilátogatni ha máshova nem is, Kunmadarasra,Kakucsra,Pannónia ringre,Alsóörsre.Aztán tudom még javasolni a munkahelyváltást, vagy legalábbis kipróbálni a maszekolást, a kéz összepiszkolását.Szép dolog és dicséretes embereken segíteni, és bizonyára jó érzés ha megdicsérnek, csak nem mindegy hogy hogyan.Úgy, mint egy kutyát,aki rendszeresen visszahozza a botot, vagy mint egy felnőtt embert,akire felnéznek,titkon összesúgnak a háta mögött, hogy hát odass:az a faszikám minden nap megmozgat három tonna anyagot.És a főnök is egyenlőként kezel,férfiasan kezet ráztok reggelenként,és süt a lényéből az elismerés,na,ez egy fasza ember.Mert jól és hatékonyan dolgozik,rendesen elvégzi a munkáját,és olyat tesz nap mint nap,amire mások kevesen képesek.
    Ettől neked is megjön az önbizalmad,és elhiszed magadról hogy képes vagy bármire.De ameddig beállsz a sorba,és olyat csinálsz,amire szinte bárki képes,addig nyaggatni fognak a démonjaid.Keress egy nem hétköznapi célt,és próbáld elérni.Tessék,itt az enyém:Szeretnék egy Ford Mustangot az ötliteres Coyote motorral.Sok sansz nincs rá,mert önerőből,nem hitelből szeretném.De talán majd ha nyolcvanéves bácsi leszek,vehetek egyet.Max hidrogénes lesz.Vagy villanyos.Vagy papírforma. :)

    A nevem Junter.Hack Junter.Sokol rádióval hifizek,de arra sincs mindig keret.

  • ktr_lala

    csendes újonc

    Amíg nem írtad le, hogy 23 éves vagy azt hittem ez egy kiégett, 50-es férfi posztja. Huszon egypár évesen nekem csak motivációm volt, semmi más. Sok minden van amiért érdemes reggelente felkelni. Ezek simán lehetnek apró dolgok is. Én például imádom a reggel illatát, télen a dermesztő hideget miközben kávézom kint az udvaron. Szeretem amikor kutya körbe ugrál, összenyalogat amikor kiengedem a kennelből. Nagyobb léptékben, ott a család, dolgozni kell. Pedig nem szeretem a munkámat, csak elvégzem.

    Kell hobbi:
    Ami nem veszélyes azokat a dolgokat a ház körül megcsinálom én (veszélyes: villanyáram, gáz). Tehát burkolok, festek, barkácsolok, betonozok. Sokszor ellehet rontani ezeket a dolgokat és eleinte lehet ráfizetés (időd + pénzed), de ha ilyesmiket megtanulsz akkor ezekkel nem csak spórolni lehet, de remek érzés a saját kezed munkájával előállítani valami szépet, jót, hasznosat.

    Motiváljanak az apró dolgok, hogy elérd azt, hogy az igazán fontosak (nekem a család) motiválhasson tovább. A nagyobb személyes célokat ilyenkor az ember 20-30 évre félreteszi és, ha mázlista akkor idővel elérheti azokat is, vagy legalább egy részüket.

    Személyes véleményem: törekedni kell a jobbra, de mértékkel. A mai kor rákfenéje, hogy mindig jobbat, többet akarunk. Semmi nem elég jó az embereknek.

    Ja, igen, a Far Cry 3 volt a legjobb.

    [ Szerkesztve ]

  • UnA

    Korrektor

    LOGOUT blog

    "... a legősibb, és legerősebb ösztön ami bennünk emberekben fellelhető, a túlélés igénye nem motivál? Valamiért nem."

    Azért nem, mert ebben a helyzetben (itt és most) nem kell küzdeni a valódi túlélésért. Sőt sokszor még meghalni nehezebb is, mint elsőre gondolod.

  • Polllen

    nagyúr

    A családom és az, hogy boldog legyek. És ez utóbbi nagyon könnyű, ha rájössz, hogy a boldogságod csak tőled függ. Nem attól, hogy mit csinálsz, nem attól, hogy mid van vagy mid nincs, csak attól, amit gondolsz.

    Az első célhoz tudatosan kell haladni az életben szerintem, a másodikhoz pedig egy percre sem érdemes elfelejteni, hogy az élet rövid. Minek vesztegetni és szomorkodni olyan dolgokon, ami nem rajtunk múlik?

    My goal is to build a life I don't need a vacation from. - Rob Hill Sr

    "Odamentem egy párhoz...négyen voltak!"

  • Syl

    nagyúr

    > Miért keltek fel reggel?

    Mert ki kell mennem a kutyákkal :B (igen, magánházban lakom és igen két benti kutyám van)
    Egyébként semmi sem motivál, semmi célom nincs. Csak lézengek, mint gólyafos a levegőben. Rontom a levegőt, várom az idő múlását.

    The past tempts us, the present confuses us and the future frightens us. And our lives slip away moment by moment… lost in that vast, terrible in-between.

  • 8th

    őstag

    LOGOUT blog

    "lenne egy problémám/kérdésem amivel kapcsolatban kíváncsi lennék a véleményetekre. Miért keltek fel reggel? Mi a motivációtok a mindennapokhoz?"

    Elég erős motiváció. :DDD :DDD

    "Látod, Európa! Hát ide vezetett a jóság, a mindent megengedő liberális kórság!"

  • Balage21

    tag

    Ha nem láttad még nézd meg, vagy olvasd el: Into the wild

    Egy veled egy korú ember útkeresése.

    Nyilván most majd mindenki írja, hogy ilyen meg olyan a vége, de nem az a lényeg.

    [ Szerkesztve ]

  • razorbenke92

    senior tag

    Tanácsot nehéz adni, hiszen nem ismerjük egymást, és minden-mindentől függ, ezért a kérdésre válaszolok:

    - Vannak gyerekeim (ma egy hónapja kettő) és az a célom, hogy legalább annyit segítsek nekik, mint amit nekem segítettek a szüleim (félreértés ne essék, nem voltam elkényeztetve, de visszagondolva mindent megkaptam amire valóban szükségem volt).
    Amikor nem voltak, az motivált, hogy megteremtsem a körülményeket arra, hogy legyenek.

    - Van egy házunk, és motivál, hogy minél praktikusabb és modern legyen. Ha vendégek jönnek, jól esik, amikor ámuldoznak az okos megoldásokon. Ezen felül motivál, hogy minél nagyobbat növeljek az értékén - ha egyszer elköltözünk és eladjuk/kiadjuk, akkor a vevő/bérlő akarjon benne lakni.
    Igen, mert az is motivál, hogy egyszer elköltözzünk innen. Erről teszek egy kitérőt:

    Amikor koleszos voltam, mindenféle praktikus bútorokat készítettem, hangulatvilágítást stb. hogy jól érezzem ott magam. Aztán elkezdtem intézni a házvásárlást a menyasszonyommal. Amikor záros határidőn belülre került a kiköltözésem, még takarítani sem volt kedvem már ott, mert tudtam, hogy nemsoká úgyis vége.
    Amikor a házat vettük, akkor volt olyan opció, hogy valami icipicit veszünk, ami csak addig kell, amíg rendbetesszük és gyűjtünk még kicsit egy nagyobbra. Ezt az opciót pont azért vetettem el, mert nem akartam azt, hogy demotiváljon a gondolat, hogy "Nemsoká úgyis elmegyünk innen."

    - A munkámban is az elismerés motivál, de ez egyénfüggő. Én bárhol, bármit csinálok, mindig igyekszem valamivel pozitívan kitűnni.

    - A hobbim az elektronika, és minden korábban említett dolog mellett igyekszem időt szorítani arra, hogy tudjak vele foglalkozni. Általában erre jut a legkevesebb, ami meg is látszik a félbehagyott dolgaim számán. Ennek ellenére ha kész lesz a dolgozósarok a házban, akarok indítani valami videóblog féleséget, ahol ezeket a félbehagyott projekteket veszem elő. Azért akarom, hogy jobban motiváljon a dolgok befejezésére.

    Egyébként nekem a ló túloldalával van gondom:
    Annyi mindent kéne csinálnom néha, hogy nem tudom mivel kezdjem, és vagy belekezdek valami teljesen új, haszontalan dologba, vagy nem csinálok semmit. Ezt úgy tudom kivédeni, hogy végiggondolom az összes teendőmet, és kitűzöm azt, amivel a leghamarabb el akarok készülni. Ezután bármikor valami mással foglalkoznék, átgondolom, hogy nem kellene-e inkább a kitűzött dologgal foglalkozni.

    u.i.: A Far Cry 3-al sosem játszottam, de a zenéit az utolsó ütemig ismerem. Brian Tyler nagyszerű zeneszerző. Hans Zimmer budapesti koncertjére megvan a jegyem, bakancslistás volt - hogy úgy mondjam, motivált a mindennapjaimban hogy eljussak egy ilyenre.

    Mások számára a kondi fáradós, nekem farad-os...

  • Silverboy

    tag

    My story:
    Volt egy ilyen időszakom, 4. évemet húztam bedolgozósként... Reggel 2 óra volt kimászni az ágyból, elhanyagoltam magam (amúgy sem vagyok egy egzakt szépség a mázsámmal), egyedül egy maradt meg a precizitásom és a tudásom. Mellette egy nagyon erős letargikus enyhe depresszió is bejött, mert elhitették velem, hogy nem vagyok jó semmire... akkor kellet egy nagyon erős tökönrugás a barátaimtól, egy nagyon durva kifakadás és szétesés amire majdnem ráment jó pár barátság, hogy összetudjam magam legozni újra (Ehhez több családi tragédia is összetartozott, hogy a lejtő aljára kerüljek. (viszont arra büszke vagyok, hogy 1-1 üveg whiskey-n kívül más után nem nyúltam)). Én hullámvasútnak nevezem mert kvázi azóta is egyszer fenn egyszer lent, ilyenkor kell egy pár lelkizős kávézós olvasós nap egy kávézó szegletében, vagy egy olyan dolog (nekem a modellezés jött be nagyon) ami totálisan zen-be tudd hozni (Idén például, egy kedves barátommal (ell. nem), 3 napig Sárváron 5 csillagba chillout -t tartottunk, Jacuzzi, kaja, pia, mélybeszélgetések). Például én kitűztem célnak, egy olyan N ( 1:160-hoz) modell terepasztalt, ami a 1920-30-as éveket mintázza, Mo.-n. Semmi nem kapható hozzá a síneken kívül... így van időm a túlgondolásaimat levezetni.

    Most -e kis történet után pontokba szedve:
    1. Játékkal te nem fogsz előre jutni (Kocka vagyok én is, azért mondom), az nem igazi hobbi ahogy fentebb is írták. (filmre is igaz, könyvre is, ezek ideig órákig működnek csak, nálam).
    2. Egy igazi hobbi keresése a legfontosabb, ez lehet sport, modell, bütykölés, esetleg egy új szakma?
    3. Munka. Munka rendszert alakít ki az életeben (HO. nem, és mentálisan jobban leterhel), Miért dolgozom? Mert kevesen csinálják, mert bonyolult, mert érteni kell a lépéseket, 3 évig nem találtak embert erre a pozícióra amiben vagyok. Illetve elég gyorsan felzabálnám a tartalékomat :DDD Ehhez kell egy jó vezető és egy közepesen jó csapat, hogy ne úgy menny el "Mááá megint dóóógozni kell"... Ha valaki így megy el az váltson, azonnal. NEM szabad gyomorgörccsel menni dolgozni, 80-as évekbe egy gyomorfekélyben anyum majdnem feldobta a lábát emiatt... mivel a stress/depr. ilyet is okozhat :B.

    Ez amúgy egy "enyhe" depresszió, kedvtelenség, túlgondolások szerintem. Beszélj róla beszéld ki, beszélj a barátaiddal, itt a fórumon, más fórumon, esetleg pszichológussal (Megj.: Pszichológus segítő, nem azt jelenti, hogy valaki hülye... ezt a kelet-europai szokást lekéne már vetkőzni... nyugatabbra tök elfogadott, ha valaki pszichológushoz jár...). Ezzel megakadályozod az extrém túlgondolásokat a fejedben, és csökkeni fog a kedvtelenség is vele együtt, nálam ez a kettő párban járt. (Amúgy '95-ös vagyok)

    Amúgy csak Madách szavait tudom idézni:
    "A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga."

    #9Polllen Nagyon jól megfogalmazta, boldogan élni, alkotni, szórakozni. :R

    "A bolond ember eléggé logikus, csak az épelméjűek bírálata felületes." / gordulokovek.hu

  • PuMbA

    félisten

    Egyszerű. Az, hogy az életet minél jobban megéljem, aminek előfeltétele, hogy magamat egyre jobban megismerve (pszichológushoz is járok) próbálom kimaxolni a dolgot. Ebben benne van dolgok kipróbálása, például most korcsolyázni tanulok stb. Egyszer élünk :)

    [ Szerkesztve ]

  • PuMbA

    félisten

    válasz PuMbA #16 üzenetére

    Magyarán jól érezni magamat. Minél többször olyan dolgot csinálni, amit szeretek / ami érdekel. Lényegében ennyi az élet.

    [ Szerkesztve ]

  • Somatom

    addikt

    "A Mesternek panaszkodott egy szerzetes:
    -Minden nap öltözni, vetkőzni és enni kell. Hogy szabaduljunk meg ettől a sok nyűgtől?
    -Egyszerűen csak öltözünk, vetkőzünk és eszünk. -válaszolta a Mester.
    -Nem értem.
    -Ha nem érted, akkor bizony minden nap öltöznöd, vetkőznöd és enned kell.
    "

    Samsung Note 9 (8/512) Android 9, Tab S7+ 5G

  • Diabolis

    tag

    LOGOUT blog

    Oh apám.... Már meg ne haragudj, de ha 23 évesen fel kell tenned ezt a kérdést, akkor ott baj van.
    Egy év alatt öt munkahely???? Nebassszmárfel....

    Nem vagyok piszkológus, sőt, rühellem is őket, de szerintem belőled nem a motiváció, hanem az akarat hiányzik. Megtámogatva azzal, hogy nem tudsz örülni.

    Akarjál reggel felkelni, akarjál pénzt keresni, mert ha éppen nem is tudod mire gyűjtesz, fizetésnap sokkal jobb kedved lesz ha több pénzed marad a számlák után. És akkor meglepheted magad valami aprósággal.

    De a kérdésre válaszolva: Engem semmi más nem motivál, mint a fentebb említett fizetésnap. Van két állásom, plusz maszek, hétköznap napi 10-12 órát dolgozok a két melóban, hétvégén még mondjuk 4-4 órát. Vasárnap hajnali kettőkor kelek, de reggel hétre otthon is vagyok.
    És miért jó ez? Amikor eljön az ötödike, és reggel drágámmal leülünk számolni, a költségek befizetése után még 50-90 ezer forint marad. Drágám pedig mosolyog. Nnnna, ez motivál minden rohadt hajlani négykor. Hogy megtehetem azt, hogy bár semmi okom nem volt rá, de ma a vectrával jöttem dolgozni, és letojom az 500ft-os üzemanyagot. De élvezem ezt a nyomorult 2X18km-t is. Megtehettem azt, hogy kertes házat béreljek, 18 km-re a munkahelyemtől, ami alig fizet az üzemanyagba.
    Vagy ha úgy gondolom akkor ma este, hónap végén is elvihetem a párom és az éppen nálam lévő fiam vacsorázni. És úgy fogom gondolni.
    Ne a pénzért keljél fel reggelente. A pénz csak egy eszköz. Keljél fel azért, mert fel KELL kelned, hogy utána élvezhesd a gyümölcsét.

    Ha pedig szar kedved van, keress aznapra valami apró örömöt. Akár azt, hogy reggel ittál egy jó kávét/teát/bármit. Nincs olyan szar nap, amikor valami apró jó dolog nem történik. Ha más nem vegyél egy szelet csokit, és ülj le egy padra amíg megeszed.

    Egyébként pedig Mucsi: "Egy igazi férfi nem rinyál!!!!!!" :D

    Ha beülsz a volán mögé, és azt érzed otthon vagy, ne gondolkodj, vedd meg! De ha leparkoltál vele és nem nézel vissza rá, rossz autót vettél.

  • Agyturbina

    senior tag

    LOGOUT blog

    Mi motivál Minden nap?
    Minden nappal egyre közelebb kerülök hozzá, hogy itt hagyjam ezt a bolondok házát.
    Lásd aláírásom. :R

    ,........A szükségletek lettek a célok, és a célok szükségletek lettek........, ,........A paradoxonban az a szép, hogy paradox módon nem szép.............,

  • Tikakukac

    titán

    Minden nap új embereket ismerhetek meg, ez hajt előre. Ami, mivel a munkám kb. mint egy bolondokháza osztályvezetője... na jó, amúgy lehet ki vagyok égve kicsit.

    [ Szerkesztve ]

    A fiatalok 50%-a optimistán tekint a jövőre. A másik felének nincs pénze drogokra.

  • lo_jo

    aktív tag

    válasz Silverboy #15 üzenetére

    "Játékkal te nem fogsz előre jutni"
    Egy hobbi nem is azért van, hogy előre juss. A hobbi arra jó, hogy kikapcsoljon, kiragadjon a hétköznapokból. Más kérdés, hogy az adott hobbiban lehet-e fejlődni és azt tudod-e hasznosítani a hétköznapokban. De ha csak ez a szempont hobbiválasztáskor, akkor megint ott tartunk, hogy egy rettenetesen opportunista világba kergetjük magunkat, ahol a kikapcsolódás sem az igazi. Gondolom te sem azért választottad a terepasztalt, mert az olyan skilleket ad, amivel előrébb jutsz, hanem azért mert érdekel a vasút és jó érzés magadnak teremteni valamit a nulláról.

    "A játék nem igazi hobbi"
    De, ha jól érzed magad, akkor az. A filmezés is az. Az olvasás is az. Ha a "hasznosságát" vesszük, akkor már kétes, de ugyanaz, mint az elsőre: nem is feltétlenül kell közvetlenül hasznosnak lennie, elég a közvetett hatás, hogy jól érzed magad, amíg csinálod. Néha ez pont elég ahhoz, hogy a kiégést megelőzzük, de van, amikor csak eltoljuk későbbre, kiégve pedig maximum a tüneteit enyhíthetjük. De mégis segít.

    Ezen felül érdemes pár dolgot figyelembe venni. Ha nem a mainstream vonal érdekel, akkor igenis sokat lehet ezekből a hobbikból is tanulni. Egy blockbuster film, egy tucat AAA játék vagy egy ponyva könyv nem fog sokat "adni", de ha már azt eléred vele, hogy kikapcsolódsz, akkor "megérte". Ha pedig nyitott vagy az újdonságokra, akkor mindhárom téren lehet olyat találni, amivel te is többé válsz. Persze ehhez nem a Cinema Citybe kell moziba járni, nem a bestseller polcról kell könyvet venni és nem a sokadik rókabőr részt kell játszani egy AAA franchise-ból. Ezeknél legtöbbször már félig emésztett terméket kapsz, kevés helyet hagyva a saját kreativitásodnak. De ha ez boldoggá tesz, legalább arra az időre, akkor már jót tettél magaddal. Ha többre vágysz, akkor pedig beleölheted a kreativitásodat egy összetett játékba és kutathatsz akár valós mechanikák, összefüggések után.

    Saját példám: szimulátorozok, autóverseny és polgári repülés. Nem leszek tőle autóversenyző vagy igazi pilóta, de jól szórakozok, kikapcsol. Mellékesen "fejlesztem" is magam velük. Ha kellően komolyan veszi az ember és nem rázza le magáról a dolgot annyival, hogy ez csak játék, akkor bizony a hétköznapokban is hasznos képességeket fejleszthet, nem kell hozzá esportolónak lenni.

    A versenyzés jó példa a gyors döntéshozásra, ha nem cselekszel azonnal, lehet, hogy nem lesz több lehetőséged az előzésre. Ha viszont elbénázod, akkor annak saját magadra és másokra is következménye lehet.

    A flight simről és annak a hétköznapi életre gyakorolt hatásáról pedig órákat tudnék mesélni. Nekem azért nagy kedvencem, mert csak rajtam áll, hogy mennyire veszem komolyan, így ha épp csak nézelődni van kedvem, akkor a szabályokra fittyet hányva berepülök a Grand Canyonba, ha pedig "komoly módra" váltok, akkor minden tényezőt figyelembe véve, a valós eljárásokat lehető legpontosabban követve repülök. Ez pedig a hétköznapokra elég jól levetíthető: vannak szabványok, követelmények, amiknek meg kell felelni, azonban senki nem fogja a kezem, hogy mit hogyan csináljak, a keretek között szabadságom van. Követni kell a checklisteket, alkalmazkodni kell a környezethez, időjáráshoz, a többi géphez, a légiirányításhoz, mégis az én döntésem, hogy leszállok, átstartolok vagy kitérő reptérre megyek. Multitasking, risk management, situational awareness. Ja és persze a megfelelő perifériákkal mindkettőnél a finommotoros képességek és a kéz-szem koordináció is fejlődhet. Viszont erre egyszer sem gondolok, amikor szimulátorozok, akkor egész egyszerűen kikapcsol és jól érzem magam.

  • RawrrSoul

    csendes tag

    LOGOUT blog (1)

    Dolgozni nem szeretek, nem fogok hazudni, viszont a munka végzése és annak következményei motiválnak. Nyilván itt a pénzkeresésről van szó, nem maga a pénz motivál, hanem amit azzal elérhetek. Van egy lakás amit újítgatnom kell, élhetőbbé tenni, modernizálni, szépíteni... És ez szépen is halad. Munkába csak a körülöttem lévő emberekkel való együtt működés motivált, mivel felmondtam a jelenlegi állásomból, kezdett eluralkodni a stressz, és dobbantani kellett! Azonban belegondolva, motivál a munkahelyemen az, hogy maxra járassam a teljesítményem, és 5 év alatt ezt stabilan tudtam tartani. Soha, senki nem ismerte el, hogy igen, ügyes vagy, jól teljesítesz, de kicsit nyitva tartott szemmel erre magamtól is rájöttem, és ez igen motiváló volt.

    Motivál a feleségem, már a jelenlétével is, érte minden nap érdemes felkelnem. Motivál, hogy együtt élünk meg dolgokat, ha rossz van együtt oldjuk meg, ha jó együtt éljük át. Ha boldoggá tehetem, teszem. A család alapítás itt lebeg a fejünk felett, nyilván ehhez még kell 1-2 dolog, amit az első bekezdés támogat. Nekem talán ő a legerősebb motivációm, hisz lelkileg a legerősebb támaszom. Boldoggá tesz.

    Van hobbim, bár írták itt, hogy pl. a játék nem hobbi, szerintem lehet annak venni, viszont kikapcsolódásnak tökély. Kikapcsolódsz, bizonyos műfajok tudnak dolgokat elősegíteni. Reakció időt, probléma megoldást stb stb. Fotózgatok, kirándulunk, faljuk a filmeket, én a játékokat.. Mindig van ami kikapcsol, ellazít, hogy ne uralkodjon el az élet sodrása. Ha épp nincs is célom, hogy valamit elérjek, megteremtsek, akkor is ott a cél, hogy a mai nap, vagy ez a hét legyen minimum olyan jó, mint az előző. Bár az viszonylag ritka, hogy cél nélkül bolyongok a világba, lásd 1. és 2. bekezdés, azok itt vannak hétfőtől vasárnapig, 0-24... :)

    Emúgyenmeg nem vagyok sokkal öregebb nálad, 26 vagyok... :)

    | Fujitsu Esprimo P710 PC | HP 250 G6 | Xbox Series S | iPhone 11 64GB | iPad 2018 32GB |

  • Fred23

    veterán

    Megtartani, amim van, illetve elérni új, vonzó célokat. Leélni egy szép életet.

    https://prohardver.hu/dl/upc/2021-08/16551_aiba.jpg

  • Nekem munkám részben a hobbim is. Rendszergazda vagyok, csak úgy zabálok folyamatosan mindent ami IT-vel kapcsolatos. Most éppen SMD forrasztást akarom profi szinten elsajátítani. Játékok is mennek de idő hiányában alacsony prioritáson.
    Aztán érdekelnek a fegyverek, ha van lehetőségem lőtérre megyek lőni. Illetve van egy bakancslistám ami elég hosszú. Vadászat is tervben van.
    Csak pont az a baj hogy minden hobbimra kevés időm van család mellett, nagyon be kell osztanom. Szóval nekem egy élet kevés lesz arra amiket elterveztem.
    18-23 évesen online játékokat nyomtam már függő szinten, nyáron is akár 14-15 órát pár sörrel meg rakás táblás csokival. (WolfET, COD1/UO, COD4...) El lehet képzelni, kb olyan mint ami a southpark-ban volt Wow-os gémer. :DDD
    Bár nekem könnyű mert mindenben el tudok merülni.

    [ Szerkesztve ]

    The Glorious Xeon Gaming Master Race :) Master of chinese x79/x99

  • Silverboy

    tag

    válasz lo_jo #23 üzenetére

    Egyetértek, így igen tekinthető hobbinak, de ez legyen akár trainsimulator, cities:skylines, ms:flightsim, hearts of iron, lehetne címeket sorolni a teljeség igénye nélkül.

    De pontosan:
    "Kedvelt hasznos tevékenység, amit a szabadidőnkben szeretünk csinálni. Nem szakmaként végzett rendszeres foglalatosság, alkotó munka."

    Vagy úgy is mondhatom, ami nálad a repülés, és az autóversenyzés, az nálam a vasút. Gondolom nem csak virtuálisan, de könyvben és filmben is megjelenik ez nálad (pl.: Rush, Légikatasztrófák nyomában, bármi konkrétan), de ez már ott jó, hogy van az embernek egy érdeklődési köre.

    Játszok... így kijelentve eléggé tág fogalom, érdeklődési kör és más nélkül. Egy kiváló szórakozási forma. Hobbinál sem állandóan szórakozol, főleg, ha meg*asz az áram mert hülye voltam, vagy bonthatom vissza mert elmértem, de csinálom, mert érdekel, mert szeretem, mert leköt, és jó érzés alkotni.

    Több szempontból lesz meg a hobbi:
    Imádok tervezni bármit, hajtástól, épületen át stb., ehhez jött "Roaring Twenties" az egyik olyan kor ami érdekel, nah még ehhez hozzáadjuk a vasutat és az IT-t, adja a kérdés milyen hobbiban tudnék kiteljesedni, válhatok benne "guruvá", miközben élvezem.

    Van PH-s aki mind hobbiból mind munkából gépeket szerel, javít, készít, mellette LEGO-zik és LEGO figurákat gyűjt.

    Így olyan értelembe véve, hogy valakinek annyi hobbija van, hogy játszik, meg filmezik, lassan kihaló félben van az olvasás, de ide vehetjük. Ez egy szórakozási forma, páros vagy páratlan, de nem tartanám úgymond "Hobbinak"

    [ Szerkesztve ]

    "A bolond ember eléggé logikus, csak az épelméjűek bírálata felületes." / gordulokovek.hu

  • válasz Agyturbina #20 üzenetére

    Az még odébb van.

    A káosszal teremtek rendet. Philips & TPvision primary visitor. Philips Design line.

  • Gargouille

    senior tag

    Érdekesnek találtam, hogy egy szót sem vesztegettél barátokra, párkapcsolatra mikor az életedről írtál. Bár csak tippelek, de nem lehet, hogy az emberi kapcsolatok terén van valami hiányosság, törés vagy trauma amiből fakad mindez?

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Jhonny06

    addikt

    válasz lo_jo #23 üzenetére

    A számítógépes játékokat alapvetően én inkább a destruktív hobbik közé sorolnám. Ugyan fejleszt minimális szinten néhány készséget, de a dopaminlöket annyira leszívja az agyadat, hogy sokkal kevesebb motivációd lesz kimenni a való életbe és bármi mást csinálni. Persze lehet ezt mértékkel is csinálni, de ezt kevesen tudják. Hiszen ha egyszer megtapasztalod, hogy "milyen jó", akkor könnyen rákapsz az ízére.

  • D4v3

    őstag

    válasz lo_jo #23 üzenetére

    Ebben igazad van persze a simezést illetően. De a legtöbb gaming a hobbim arc se nem simezik, se nem esportoló. Tipikusan low effort hobbinak nevezhető ez is maximum, mint a TV nézés vagy sorozatozás. Előkapod csak a mobilt a végtelenített játékkal vagy megnyomod a join new match gombot a multi játékban (még csak fejlődésre se nagyon sarkall, mert az MMR hasonló képességű emberekkel fog összerakni) és kész, kikapcsol bármennyire órára egy ilyen. De nincs benne semmi több, mint egy simnél akár, ahol igen komoly háttértudás szükséges meg felszerelés is, hogy juss benne valamire, nem is biztos, hogy ez már a gaming szintjén emlegethető szórakozás, többnek tűnik nála.
    Mondom ezt úgy, hogy napi szinten játszok és nézek sorozatot, de sose mondanám azt bárkinek, hogy ezek a hobbijaim. Van némi jótékony hatásuk is persze, de nagyon könnyű belecsúszni velük egy ilyen vegetáló, önismétlő létbe, amiben semmi se túl jó, de nem is olyan rossz, meg végülis megy az idő is vele. De se nem fejleszt vagy ad skilleket (ezt a jobb reflexeid lesznek és társait hagyjuk szerintem), se nem szocializál sok esetben, se nem tesz érdekesebb emberré. És amíg pl. téged is láthatóan büszkévé, boldogabbá tesz a simezés, ad egyfajta magabiztosságot (mert igényel erőfeszítést, amit te meg is teszel érte), addig az 500. LoL meccs vagy a 5000. candy crush szint vagy a száz órák alatt kifarmolt gear aligha ér el hasonló hatást.

  • mg1992mg

    senior tag

    "Miért keltek fel reggel? Mi a motivációtok a mindennapokhoz?"

    Semmi.

    Samsung Galaxy S20+ 5G, Nintendo Switch

  • 8th

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz RawrrSoul #24 üzenetére

    "Dolgozni nem szeretek, nem fogok hazudni..."

    Ezzel én is így voltam. Sokáig úgy tekintettem magamra, hogy ez van, én kicsit lustább vagyok mint az átlag. Pedig nem, csak korábban olyan munkáim voltak amit nem feltétlenül szerettem. Sok-sok éves útkeresést követően a fémiparban horgonyoztam le végül és lakatos/hegesztőként tevékenykedem. Megkövetel némi kreativitást és problémamegoldó készséget az embertől de pont ezt szeretem benne. Nem fásulsz bele. Most végre azt érzem, hogy a helyemre kerültem. Nem úgy kelek ki az ágyból reggelente, hogy f@xom bele megint menni kell és ez számomra nagyon fontos. A pénznél is sokkal fontosabb. Az, hogy jó pénz is van benne az már csak ráadás. Szeretem benne, hogy nagyon változatos nincs két egyforma munka így soha nem unalmas. Mondjuk ezt a múlt héten abban a b.zi szélviharban több mint izgalmas volt belemezelni szóval hatványozottan igaz, hogy nem egy unalmas meló. :P Az a lényeg, hogy senki ne ragadjon be egy olyan munkába amit nem élvez. Legyen ereje váltani. Amint az ember rátalál arra a munkára amiben nap mint nap az örömét leli egy csapásra magától a helyére kerülnek a dolgok. Szerintem.

    [ Szerkesztve ]

    "Látod, Európa! Hát ide vezetett a jóság, a mindent megengedő liberális kórság!"

  • Eastman

    őstag

    LOGOUT blog (1)

    válasz 8th #34 üzenetére

    Szigeteli(te)k belülről?

    https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

  • 8th

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Eastman #35 üzenetére

    Nem. Ez a kész állapot, így kérte az ember.

    "Látod, Európa! Hát ide vezetett a jóság, a mindent megengedő liberális kórság!"

  • angyalpc2

    aktív tag

    Mi motivál téged a mindennapokban?

    szar ügy az éhezés :C

    Kibaszottul motivál minden egyébként, teli tervekkel kelek fel (Lófaszt fexek le)...de imádok aludni és lustálkodni...:)
    Így mindig van fenn maradt tervem amit nem sikerül megoldani és patópál módjára majd holnap...
    :(

    Ami motivál az az hogy rettegek a bizonytalanságtól.
    Nagyon keményen. Emiatt egy egy dologban inkább oda teszem magam, mintsem hogy kiessek ebből a biztos komfort állapotból.

    De a pénz is igen csak motivál...a függetlenedés másoktól.
    Anyagilag érzelmileg és döntésekben is.

  • angyalpc2

    aktív tag

    válasz Diabolis #19 üzenetére

    2 munkahely 10-12 óra
    +szombat vasárnap
    Amikor eljön az ötödike, és reggel drágámmal leülünk számolni, a költségek befizetése után még 50-90 ezer forint marad.

    ember
    te egy kibaszott rabszolga vagy
    ennyi munka után marad 50-90e huf, az kurvaszar
    Érdemes lenne átgondolni a dolgot, hogy 50+ évesen is tudod e majd ezt csinálni.

  • Diabolis

    tag

    LOGOUT blog

    Úgy gondolod? A költségekben a kertes ház, a kaja, a két autó költségei, korlátlan net és telefon, a soros ruhavásárlás, rezsi, soroljam még?
    A megmaradt pénz az, ami tényleg megmaradt. Amit már nem az egyébként jó életünk fenntartására szánunk. Azt már szó szerint elbsszuk. Nem azért van két huszonéves autóm mert csóró vagyok, hanem mert megtehetem. Cirka 300 körül lesz a Vectra kasznizása. Ki fogom fizetni. Ahogy a 10-14 literes fogyasztását is, mert élvezem az autót.
    Továbbra is úgy gondolod, hogy rabszolga vagyok?
    Igen, tanulhattam volna anno tovább, és most kereshetnék fél misit havonta. De az már nekem túl nagy felelősség.
    Elégedett vagyok az életemmel? Nagyrészt igen.
    50 évesen? Hol érdekel az engem? :D

    Ha beülsz a volán mögé, és azt érzed otthon vagy, ne gondolkodj, vedd meg! De ha leparkoltál vele és nem nézel vissza rá, rossz autót vettél.

  • Somatom

    addikt

    válasz angyalpc2 #38 üzenetére

    Nekem is ez fordult meg a fejemben, csak nem akartam beleállni.

    Samsung Note 9 (8/512) Android 9, Tab S7+ 5G

  • hszilard666

    veterán

    LOGOUT blog

    Steve_Brown:

    Semmi baj, reális kérdés, egyszerű a válasz. 18 évesen duplán hatalmas szerencsém volt, a fővárosi árak töredékéért találtam albit a belvárosban, és az érettségim után egy nappal egy meglepően jól fizető melót sikerült zsákolnom ahol az évek során folyamatosan emelték a fizetésemet. A trükk az volt hogy amikor duplázódott a jövedelmem akkor sem emeltem az életszínvonalamon, hanem a fennmaradó összeget félretettem. Így fordult elő hogy az ottani pályafutásom végén egy havi keresetem majdnem 3 havi cost of livingemet fedezte. Valamint általánosan elég minimalista életet élek bizonyos szinten. ruhát például pokoli ritkán veszek, konkrétan ma még a 2016 ban vett ruháimat hordom. Sokszor ettem akkoriban drágább helyeken az élmény kedvéért, de általánosan próbálok spórolni az étkezésen is. Konkrétan már van olyan skillem hogy 1K HUF ból megoldok egy teljes napi étkezést úgy hogy nem szenvedek. Minden eszközt amit használok a használtpiacról kukázom pont azért hogy ne legyen rossz üzlet. Most. Régebben ilyen szinten maximalista voltam. Képzeld el a szitut hogy egy munkásszállón hesszelek ahol nincs fűtés, de egy 16” es macbook pro-n olvasom a PH-t. Ambivalens szituáció, de akkoriban még nagyon kötődtem a high end tech cuccokhoz. Ezen túl 2019.06. hóban miután felmondtam a fent említett helyen akkor fogtam magam és egy hatalmas dopamin megvonásba kezdtem. Valamilyen szinten sikerült, valamilyen szinten nem.

    Revizionáltam a gyerekkoromat és arra jöttem rá hogy bármikor fejlődtem vagy haladtam előre akkor azt mentális és érzelmi nyomás miatt tettem, így meghoztam a döntést hogy kimozdulok a komfort zónámból és még minimalistább szintre váltok. Így fogtam magam, és a cuccaim egy részét pénzzé tettem, mint ágynemű, bútorok, konyhai eszközök, avagy nagyjából mindent. Maradtak a ruháim, a tech cuccaim, és egy hálózsák meg egy törölköző, és egy fogkefe. Ez 2 doboz és pár táska. Ezzel fogtam magam és beköltöztem egy munkásszállóra hogy aztán majd ott az emberek minősége és magatartása miatt tuti rájövök hogy mit akarok. Milyen volt? Mint maga a pokol. Román alkesz vendégmunkások és vidékől feljött segédmunkások között tengettem napjaimat 15 hónapon keresztül. A zuhanyzóba szarós részegen ordibálós melós kalibert kell elképzelni. Érdekes volt. Mi lett az eredménye? Semmi az ég világon. Annyi pozitívuma volt hogy a lakhatási költségemet még így is csökkentettem bő 40% kal. Tehernek teher volt, szenvedtem is egy picit de nem jöttem rá semmire, nem érintet meg igazán. Pedig volt olyan hogy csőtörés volt és vitte a víz a helyet, volt hogy nem volt fűtés és kabátban filmeztem egy 1m HUF os macbookon egy csapat félhajléktalan vendégmunkás közt. Pokoli szürreális volt.

    Addikció szinten akkoriban még vissza vissza estem, problémám volt az alkohollal, és a mértéktelen étkezéssel, nem tudtam meghatározni mennyit kell ennem és akkor is állandó éhséget éreztem amikor már a hányinger kerülgetett, valamint komoly szexfüggőséget is megfigyeltem magamon, de az már előtte is probléma volt. Mára mindkettőt sikerült megfékeznem valamilyen szinten. Aztán 15 hó után kezdtem unni a helyet és megegyeztem magammal ha le tudom vetni a high end hardverekhez csatlakozó fétisemet akkor megajándékozom magam egy olyan albival ahol nincsenek románok. Sikerült is a projekt, a 16” es macbookomat leváltottam egy öreg thinkpadre, ami 10 ed annyiba került mint a 16”, majd azt is downgrade eltem most egy 10 éves macre amit egy cserediákkal boltoltam el egy marék apróért, és így a TP árának a 40% át visszaszereztem úgy hogy a user experience-t még javítottam is, mivel a macOS-t jobban szeretem. Néha néha ilyen szinten visszaestem, és vettem magamnak drágább cuccokat, XPS 13 at, vagy egy Alienware 13R3 at, de mindig sikerült idővel legyűröm ezt és megválni mindtől de most már úgy érzem hogy ezekre az eszközökre már tényleg eszközként tekintek, így nincs semmilyen érzelmi töltete egy használati tárgynak. Erre büszke vagyok egyébként.

    Egyébként most vagyok majdnem ott hogy csak pár hónapnyi tartalékom van, de még ez a tudat sem elég ahhoz hogy ne akarjak a mostani melómtól is szabadulni.

    Jah, lehet hogy ki vagyok égve.

    Ramirex:

    Kiváló ötlet, de nem tudom letenni, pokoli feszült és ideges vagyok nélküle, esélyem sincs semmit rendesen csinálni, vagy koncentrálni bármire. Ez már egy jobb eset egyébként, volt időszak amikor annyira szét voltam esve ilyen szinten hogy munka előtt 8 kor már egy bérelt csajnál kezdtem, este 22:00 kor miután már végeztem egy másik hölgynél zártam a napot. Volt olyan hogy több mint egy hétig nem fürödtem otthon, mindig csak másnál. Nagyon fura időszak volt.

    D4v3:

    Nem, nem igazán, eddig az informatika volt a hobbim, most már ez sincs meg igazán sokat olvasok még mindig a témáról, de már nem érdekel annyira. De igazából nincs más helyette. Szabadidőmben általában tartalmat fogyasztok. filmet nézek, sorozatokat nézek, vagy olvasok ezekről, vagy hasonló témákról. Valamint kiváló fast paced játékokkal játszom. Azok picit megemelik a pulzusomat, és nem érzek hogy unatkoznék. Mostanában a fogyasztói társadalmunk által az átlag amerikai fogyasztó vállára helyezett teherről olvasok, pokoli sok kontent van erről redditen. Szeretem ezt a témát, mivel rengetegen szenvednek ettől az államokban, és sokat lehet mások hibájából tanulni. Valamint ismertem olyan hölgyet aki azért bocsátotta áruba a testét hogy luxus márkákat viselhessen. Az egy kicsit megérintett, a mai napig ő jut eszembe ha a kapitalizmus áldozatairól olvasok. Azt képzeld el hogy louis vuitton tetoválása volt a csajnak, annyira oda volt ezért a márkáért. És nem volt buta. 27 volt amikor én 20 és diplomával rendelkezett. Azt nem tudom miből mert nem emlékszem, de abszolút nem volt panasz a mentális teljesítményére, jókat beszélgettem vele bizonyos témákról. És nem csak okos volt, de az egyik leggyönyörűbb lány is akivel valaha találkoztam.

    Jack Hunter:

    Igen ilyesmit érzek most hogy igazi célja nincs a melómnak. Konkrétan ha az átlag user tudna értően olvasni akkor nem létezne a pozim. Ami kicsit komikus, de igaz.

    Köszönöm hogy megosztottad, szívmelengető történet, örülök Nektek!
    a Ford Mustang gyönyörű! Bármikor látok egyet megcsodálom. De otthonra nem kéne. Ha egyszer kell nekem autó akkor tuti egy filléres járgányt fogok venni ami picit már megviselt, hogy ha összetöröm, összekarcolják ne legyek szomorú.
    Egyszer tárgyaltam egy Rolls Royce tulajjal. Ő mesélte hogy imádja az autóját, de egy hotelban bérel neki parkoló helyet és ott áll egész évben, mert bármikor kiviszi mindig összekarcolja valaki. Ezen a sztorin meghaltam. Ha lenne egy rollsom, és valaki megkarcolná, tuti feláldoznám on the spot. Mindig ez jut eszembe amikor elmerengek egy drága és szép tárgyon.

    ktr_lala:

    Megértem, én valahogy nem tudom értékelni ezeket a dolgokat, sőt talán ez a baj hogy semmit sem tudok igazán értékelni. Bármit veszek el magamtól nincs rám hatással igazán.

    Az alkotás egy kiváló gondolat, de engem tényleg hidegen hagy. Tanultam fotózást suliban de azt sem űztem igazán, nem érdekel már. Abban sem vagyok biztos hogy valaha is érdekelt. De nem is értékelem a művészeteket fizikailag, azért kedvelek bizonyos dolgokat mert adott esetben váltanak ki belőlem érzelmeket. Mondjuk egy jó játék vagy egy kiváló film. Actual old school művészeteknél nincs ilyen.

    Az a baj hogy az apró dolgok nem motiválnak. Mintha ott sem lennék. De a nagyobb dolgok sem. Mintha nem velem történnének a dolgok, csak nézője lennék a történéseknek. Nagyon fura.

    Megértem, törekedni kell a jobbra, szuper gondolat. Definiáljuk a jobbat, ez mit jelent a gyakorlatban? Mindenből nagyobb több? Mi a jelentése?

    UnA:
    Megértem. Igazad lehet.

    Pollen:
    Megértem, valakinek fontos a család, nekem annyira nem, egyik családtagomhoz sem vagyok annyira közel. Viszont örülök hogy neked ez fontos!

    Igazad van, a céltudatosság fontos, de hogy találja meg az ember a célt?

    Ez egy kiváló idézet, köszönöm hogy megosztottad!

    Syl:

    Ez cuki sztori! :)

Nem nyomaszt ez a tény hogy nincs célod? Hogy békéltél meg vele?

    dugo_:
    Hehe, azért vicces mert igaz! :D

    8th:
    Azaz! Dolgozzunk hogy legyen pénz kajára hogy ismét visszamehessünk dolgozni! STONKS :D

    Balage21:
    Köszönöm, rá fogok nézni, még nem hallottam róla.

    Razorbenke92:
    Köszönöm hogy ezt leírtad, jó volt olvasni!

    Silverboy:
    Örülök hogy sikerült megoldanod az issue-t, valamint jó olvasni a karrierista sikeredet! Sajnos én gyökér vagyok nem nagyon van esélyem sem motivációm egy ilyen piacra bekerülni és/vagy versenyezni.

    Több pszichológushoz is jártam az évek során. Az első arról akart meggyőzni hogy gyökér vagyok és hibás a világképem, a másodiktól meg azt akartam hogy meggyőzzön hogy rosszul gondolkodom a munkával kapcsolatban és az átlag ember motivációjával kapcsolatban, de csak megerősíteni tudott abban hogy igazán értelme nincs a munkának és társadalmi szinten csak eltereljük magunkat küzdünk majd meghalunk. A kérdés sorozat az volt hogy mi az átlagember motivációja, mert nem nagyon értettem. Ekkor kérdeztem hogy Ő miért csinálja azt amit

    Egyet értek Madách szavaival, de nem pokoli nyomasztó a tény maga?

    PuMbA:
    Megértem, igazad lehet, régen több filozófus is ezt vallotta. Lehet meg kéne tanulnom ismét élvezni a dolgokat.

    Somatom:
    Hehe, ez tetszik, biztos vagyok benne hogy ez a jó mindset.

    Diabolis:
    Ez így van, van pár issue-m, dolgozom az ügyön.

    Neszójjá be, szerintem ha nagyon belehúzok, december végére akár meglehet a 2021 es évre a 7 melóhely is! :DDD

    Egyetértek a hiányosságaimmal kapcsolatban, mit gondolsz mi a megoldás?

    “akarjál pénzt keresni”
    Értem, mi a célja ha nem akarok semmit venni az általános szükségleteken kívül? Minden másom megvan. Értem hogy sokaknak a fogyasztás a motiváció, nekem sajnos vagy szerencsére nem. Se addikció, se kényszer, még sugar baby-t sem tartok…

    Jesszus mária, tényleg rengeteget dolgozol, le a kalappal! Örülök hogy nálatok ez a metódus működik, és gratulálok a vectrádhoz! Ez a probléma úgy érzem nem élvezem a pénz gyümölcsét, és ahogy fent említettem az apró örömöket sem.

    Igaza van mucsinak, van mit ennem, van hol aludnom, nem is tudom miért panaszkodom. Rengeteg ember van nem csak a világon de az országban is akinek hatványozottan szarabb mint nekem bármikor volt. De az nem azt jelenti hogy az én issue-m nem valós és nem kell rá megoldás.

    Agyturbina:
    Megértem, ez szuper örülök hogy Nálad megy, nálam sajnos nem. :R

    Tikakukac:
    Érthető, minden egyes emberi kapcsolattal többek leszünk, de ennek is van határa. Ha jól emlékszem amikor utoljára találkoztunk még a kereskedelemben dolgoztál, váltottál azóta?

    RawrrSoul:

    Örülök hogy ott vagytok egymásnak és hogy ilyen fiatalon ennyire “egyben” van az életed, jó volt olvasni köszönöm. Számomra nem motiváció sem a lakás sem a párkapcsolat, egyik sem hiányzik az életemből, nem is vágyom rájuk.

    Szuperül megfogalmaztad, mintha céltalanul bolyongnék a világban és a munkaerőpiacon.

    Fred23:
    Abszolút érthető, drukkolok!

    MasterDeeJay:
    Áhh, nagyon irigyellek, szuper lehet amikor találkozik a hobbi és a munka, ezt jó volt olvasni!

    Hehe, megértem, lehet káros egy ilyen szokás az biztos! Nálam sosem volt ilyen szinten központban a játék.

    Gargouille:
    Kiváló észrevétel! Ilyen szinten nincs problémám szerintem. Sosem éltem meg igazán az emberi kapcsolatokat, nem ragaszkodom senkihez, és igényem sincs rá teljesen. Lehet hogy ez baj, nem tudom. A családommal nem vagyok közel, barátaim vannak de a legtöbb emberi kapcsolatomat hagytam kihűlni, nem nagyon van rá igényem. Sajnos hamar ráunok az emberekre. Ebből az okból már a párkapcsolatokat sem keresem. Olyan lányokra untam rá egyik percről a másikra akik csak örömet okoztak, és semmi negatívumot nem tapasztaltam velük kapcsolatban. Mi lenne velem egy párkapcsolatban? Ami a kompromisszumokról és a problémák megoldásáról szól? Ahogy a cikkben írtam elengedem a problémákat, így a rossz emberi kapcsolatokat is. Gyermekkori traumáim voltak, de szerintem csak pozitívan befolyásoltak, minden egyes történést tudok már racionálisan vizsgálni ok-okozat szinten és tanulni belőlük, akkor is ha az én hibám volt egy adott eset vagy másé. Sok gyermek van akinek szarabb gyerekkora volt mint nekem.

    Fehér Farkas:
    Nőügyek topik for dummies. :DDD

    mg1992mg:
    lol, üdv a klubban. Mivel foglalkozol? Hogy hogy nem hagyod ott?

    8th:
    Szuper, örülök hogy sikerült egy olyan szakmát találnod ahol nem csak jól érzed magad, de szereted is és meg is éri. Grat!

    Köszönöm a hozzászólásokat, agyalni fogok az elhangzottakon.

    [ Szerkesztve ]

    F

  • Steve_Brown

    tag

    LOGOUT blog (1)

    válasz hszilard666 #41 üzenetére

    Ezt elolvasva szerintem te nem ki vagy égve hanem nagyon kemény mentális problémákkal küzdesz és ajánlanám egy pszichológus felkeresését intenzív terápia céljából.

  • Diabolis

    tag

    LOGOUT blog

    válasz hszilard666 #41 üzenetére

    Nem fogyasztani kell a pénz. Élményekért.

    Ha beülsz a volán mögé, és azt érzed otthon vagy, ne gondolkodj, vedd meg! De ha leparkoltál vele és nem nézel vissza rá, rossz autót vettél.

  • Eastman

    őstag

    LOGOUT blog (1)

    válasz hszilard666 #41 üzenetére

    Készíts madáretetőt!
    (Értsd; alkotás, famunkák...)

    Ha esetleg "rombolni", dolgokat megszűntetni, folyamatok legvégén szeretnél jelen lenni, ajánlom a szőlőmetszést. Léteznek már morva-jó akkus-hátizsákos metszőollók, "csak" koncentrálnod kell egész nap, az erőkifejtés minimális velük.

    Am. rengetegen éheznek. Emberek, állatok. Ha nem tudod azt, hogy miért érdemes reggel felkelni, az elesettek segítése az amiért érdemes. Ha Budán mozogsz, és jó vagy a jövő-menő tárgyak pörgetésében, ajánlom a ReRuha koncepcióját. Nagyon érdekes a csaj, aki üzemelteti.

    https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

  • Eastman

    őstag

    LOGOUT blog (1)

    válasz hszilard666 #41 üzenetére

    ...ő is egy nagyon érdekes csóka. :)

    Szerintem a kiégés enyhítésére minden tevékenység jó lehet, ami "ősi", avagy alapértékeken nyugszik. Illetve természetközeli.

    [ Szerkesztve ]

    https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

  • Eastman

    őstag

    LOGOUT blog (1)

    válasz hszilard666 #41 üzenetére

    ...ezt elég szégyenletes dolognak tartom, úgyhogy bőven lenne miért felkelni reggelente, ha a jóérzésű ember szabad kapacitásokkal rendelkezik. Azok az élőlények nsem tehetnek arról, hogy hülyék közé születtek. És miután megszülettek, általában éhesek...

    Én arra bíztatlak, hogy keress egy szép hivatást.

    [ Szerkesztve ]

    https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

  • Pécsi gyerek

    addikt

    válasz Fehér Farkas #30 üzenetére

    :C

    Gigabyte b360 hd3+i5 8400+4×4 gb ddr4 2400 mhz+fsp 460 80+Gtx 1060 6 Gb +zalman z1 neo

  • D1Rect

    félisten

    "Miért keltek fel reggel?"
    Mert ezt választottam.

    01110011 01101000 01101111 01110010 01110100 01110101 01110010 01101100 00101110 01100001 01110100 00101111 01101111 01111001 01000101 01010000 00111001

  • Diabolis

    tag

    LOGOUT blog

    Na, akkor melóhelyről bővebben, mivel ráérek (rabszolga, hmmm....):

    Neszójjá be, szerintem ha nagyon belehúzok, december végére akár meglehet a 2021 es évre a 7 melóhely is! :DDD
    Velem lehet a baj, de ha én elvállalok egy munkát/munkahelyet akkor odateszem magam. Most vagyok 39, összesen volt ennyi munkahelyem mint neked, 19 év alatt. Lehet, hogy én csinálom rosszul ,de nekem szokatlan amit te művelsz.

    Egyetértek a hiányosságaimmal kapcsolatban, mit gondolsz mi a megoldás?

    Kitartás? Akarat? Apró célok kitűzése. A nagy célokról én leszoktam amikor elindultak felfelé a lakásárak.
    “akarjál pénzt keresni”
    Értem, mi a célja ha nem akarok semmit venni az általános szükségleteken kívül? Minden másom megvan. Értem hogy sokaknak a fogyasztás a motiváció, nekem sajnos vagy szerencsére nem. Se addikció, se kényszer, még sugar baby-t sem tartok…
    Nem pénzért dogozok. Mint írtam, a pénz csak egy eszköz. Vegyél belőle élményeket. Ez lehet egy autó, egy könyv, egy doboz cigi, egy finom sajt, bármi amit élvezel. Apróságok. Soha nem gondoltam volna magamról, hogy örülni fogok egy teleszkópos ágvágónak, pedig vidéki kölök (is) voltam. Vagy éppen vigyorogva gyűröm vissza a vekit hármasba, és letojom hogy 20 litert eszik amikor picit vadulok a szerpentineken. Fülig ér a szám, és ez élmény.

    Jesszus mária, tényleg rengeteget dolgozol, le a kalappal!
    Dolgozzon a fene :D Szeretem az informatikát, napi 8 órában azt csinálom. Szeretek vezetni, a mozgás pedig kifejezetten jól jön, ergo éjszaka áruszállítok. És még fizetnek is érte. Ha pedig meglátok egy-egy jó könyvet a dobozokban, megkérdem a kisfőnököt, hogy ugyanmáhadvigyemmáhaza....
    Örülök hogy nálatok ez a metódus működik, és gratulálok a vectrádhoz! Ez a probléma úgy érzem nem élvezem a pénz gyümölcsét, és ahogy fent említettem az apró örömöket sem.
    Igaza van mucsinak, van mit ennem, van hol aludnom, nem is tudom miért panaszkodom. Rengeteg ember van nem csak a világon de az országban is akinek hatványozottan szarabb mint nekem bármikor volt. De az nem azt jelenti hogy az én issue-m nem valós és nem kell rá megoldás.
    Miért érdekel, hogy másoknak milyen az élete? Ne másokhoz mérd magad. Te ismered a saját korlátaidat, lehetőségeidet. Azokhoz kell mérned magad. Én speciel tudom, hogy hányszor és hol bsztam el az életem, nem kell másokat hibáztatnom. Arra figyelek csak, hogy a fiam ne járjon úgy ahogy én. De ő sem hallgat az apjára, ahogy én sem tettem.
    Boldog vagyok-e? Tököm tudja. Amikor a lakásárak elindultak felfelé nem kevés öngyilkos gondolatom volt, akkor éppen nagyon gyűjtöttünk rá. De elfogadtam, hogy nem tudok tenni ellene. Akkor miért izzadjak rajta? Fizetjük a két lakáskasszát, egyszer talán jól jön. Most sem testileg, sem lelkileg nem szűkölködöm. Bár mint megtudtam rabszolga vagyok :D :D Szóval ne is hallgass rám, vannak itt okos emberek, akik megmondják a tutit, aki mást gondol mint ők, az pedig nincs rendben :D

    Ha beülsz a volán mögé, és azt érzed otthon vagy, ne gondolkodj, vedd meg! De ha leparkoltál vele és nem nézel vissza rá, rossz autót vettél.

  • Syl

    nagyúr

    válasz hszilard666 #41 üzenetére

    > Nem nyomaszt ez a tény hogy nincs célod? Hogy békéltél meg vele?

    Ha nincsenek elvárásaid, akkor nem érhet csalódás. Ennyi.

    Egyébként egész életemet nagyon komoly depresszió kísérte végig, egyszer-kétszer majdnem "átbillentem a párkányon"... Már gyerek fejjel is folyton az motoszkált bennem, hogy nem itt lenne a helyem. Így aztán nem kellett semmivel sem megbékélnem, hisz más érzést nem is ismerek(-tem).

    Az a szerencsém, hogy azt csinálom, amit szeretek: nyomdai előkészítés. Még a kilencvenes évek elején kezdtem hobbiból beletanulni és bő húsz éve ebből élek. Tehát a munka nekem nem nehézség, inkább szórakozás.

    [ Szerkesztve ]

    The past tempts us, the present confuses us and the future frightens us. And our lives slip away moment by moment… lost in that vast, terrible in-between.

Hozzászólok Aktív témák