Új hozzászólás Aktív témák

  • Algieba

    senior tag

    LOGOUT blog (1)

    válasz totron #35 üzenetére

    A kártevőkkel nem hadakozom, a kert műveletlen. Éhen fogok dögleni, de előtte megeszem a kutyát, ha már más nem lesz. Alázat? Így is úgy is pofán bassz az élet, és a sírba hanyatlok. Boldog vég nincs, csak az a nyomorult kínlódás. Akár a pókhálóba ragadt légy. Amíg bírom józan ésszel, megyek. A többire köpök. Tündérmesékben rég nem hiszek. Két dologtól kapok két másodperc alatt agylobot, a hazugságtól és az ostobaságtól. Egyikhez sincs türelmem. Pökhendiség lenne tőlem az agresszív reagálás a fantazmagóriákra? Nem érdekel. Eleget hazudtak nekem és próbáltak idomítani. Menekülés lenne? Hát persze! Senki sem szereti, ha rabszolgasorba akarnák taszítani, és nőnek lenni abszolút másodrangú szerep kies hazánkban. Ezért futok és picit sem vagyok kedves, amikor hülyének néznek vagy kételkednek a megfigyeléseimben. De ez sem érdekel. Nagyon is tisztában vagyok kicsinységemmel és jelentéktelenségemmel, viszont harapok és küzdök mint a mezei hörcsög. Amíg bírom erővel. Aztán jön a másoknál már látott "haláltánc", és az enyészet. Az utolsó kaland a haldoklásom lesz. Érdeklődve várom. És közben nem fantáziálok, hogy bármiféle magasztos erő igényt tartana porba fingó lényemre. Hangya vagyok. Semmi több. És igen, jó kérdés, hogy a tengerimalac álmodott-e örökkévalóságról? Egyébként mindenki azt hallucinál magának, amit csak akar, amíg nem kezd győzködni, hogy de tényleg, ez igaz! Aha. Jaja. Szép álmokat kívánok! ;]

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés