-
GAMEPOD.hu
Általánosságban a napenergiáról (alapinformációk)
Kezdjük Ádámtól, Évától! Napenergiát nagyon sok mindenre lehet hasznosítani, nagyon sokféleképpen, de ezek közül a legelterjedtebb a napelem és a napkollektor.
Napelemmel villamos energiát lehet előállítani, napkollektorral hőenergiát állítunk elő, amivel vizet vagy levegőt lehet melegíteni, amit a használati meleg víz melegítésére, vagy épp fűtésrásegítésre lehet használni. Utóbbi előnye, hogy rendkívül magas hatásfokkal (<95%) tudja a beeső napsugárzást hasznosítani, hátránya, hogy akkor adja a legnagyobb meleget, amikor süt a nap – jellemzően amikor nincs rá szükségünk (nyáron)! Mosodáknak, autómosóknak (ahol sok hőenergiára van szükség nyáron is) ideális befektetés! Háztartásoknak már több problémát hordoz, mint előnyt, mert a nyáron keletkezett energiával valamit kezdeni kell, különben néhány év alatt saját magát fogja károsítani a rendszer!
Könnyű megjegyezni, hogy melyik-melyik, mert anno iskolában majdnem mindenkinek volt napelemes számológépe! Ez a topic a napelemekről szól!
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
-
#44448768
törölt tag
Földgáz esetén az átváltószámok villanyfűtéssel
kb. reálisan és a fűtési szezon átlagában nézve.A szokvány ~34MJ>>9,44 kWh/m3 földgáz esetén.
1.
Ha "cekasz" fűtéssel készül a meleg az áramból.
Azaz villanykazán, villanyradiátor, hősugárzó, fűtőbetét/huzal/film/szőnyeg, infrapanel, nobo/svéd/máscsodapenelek, stb. a tettes.
- hagyományos gázkazán ~7,5 kWh/m3 (~75% szezonhatásfok)
- kondenzációs gázkazán ~9,6 kWh/m3 (~102% szezonhatásfok)
Mivel ezek mind COP=1 alapon működnek csak és kizárólag.
Azaz a cekaszfűtés 1kWh áramból 1kWh meleget csinál minden esetben.
Megj: a tűzifa/barnaszén ~3kWh/kg alapon váltható ki árammal.2.
Ha a cekaszfűtés helyett részben/egészében klíma (azaz levegő/levegő hőszivattyú) gyártja a meleget az áramból.
Akkor az van olyan ügyes cucc, hogy 1 kWh áramból 1 kWh-nál TÖBB meleget gyárt le :-)Azt, hogy pontosan hányszor többet azt az adott eszköz COP érték mondja meg.
Ami függ az aktuális kinti/benti hőmérséklet különbségtől és a klíma konkrét műszaki megoldásától is.
Szokás a COP=3 saccolás a teljes fűtési szezonra a klímás fűtés esetén.
Ami egy elég jó átlagérték.A klíma/hőszivattyús fűtés ezen COP>1 ügyessége okán kell a szükséges áram kWh-t a COP-al osztva számolni a szükséges meleg kWh órából. Illetve a meleg kWh-t a COP-al szorozva számolni az áram kWh-ból.
+1
Kevert (cekasz+klíma/hőszivattyú is) esetén nyilván arányosítva kell számolni a gáz kiváltás áramigényét.-----
Vagyis, ha a fűtésre 1000 m3 földgáz kell egy télen, akkor.1.
Hagyományos gázkazán esetén.
A teljes fűtést kiváltva 1000x7,5=7500 kWh áram kell cekaszfűtéssel.
Illetve COP=3 esetén 7500/3=2500 kWh áram is elég lesz a klíma/hőszivattyúval.
2.
Kondenzációs gázkazán esetén.
A teljes fűtést kiváltva 1000x9,0=9000 kWh áram kell cekaszfűtéssel.
Illetve COP=3 esetén 9000/3=3000 kWh áram is elég lesz a klíma/hőszivattyúval.
A részleges és/vagy vegyes kiváltáskor pedig az adott arányoknak megfelelelősen....
Számolható az áramigény.[ Szerkesztve ]
-
__Zs__
tag
-
#44448768
törölt tag
válasz
Khaosz55
#5008
üzenetére
A szaldó megszűnése jelenleg csak kb. pletyka szintű infó.
Egy teszt lufi az érintettek számára szerintem.Amit egy szakmai konferencián a döntés előkészítő államtitkár dobott be.
Mint vizsgált lehetőség, felmerült ötlet.Mivel a szaldó egy kiváló zöldáram támogatási módszer sok embert érintene rosszul a megszűnése. Talán nem vélelen, hogy semmilyen hivatalosnak mondható infót nem adott még róla a kormány eddig.
Még bármi is lehet végül a döntés....
Pláne, ha nem csendes beletörődés fogadja az érintettek részéről, hanem felháborodás.
Lásd: pl. a netadó ötletét. -
Khaosz55
addikt
Inverterek szempontjából olvastam az ilyen okos Inverterek-ről. Hogy minden panelt külön kezel, ha egy árnyékban van akkor nem annak lesz a teljesítménye a mérvadó.
Az a kérdésem, hogy ragaszkodjak egy bizonyos gyártó inverteréhez?
Froniusról olvastam jókat és úgy tudom több zónát kezel, de nekem a SolarEdge is tetszik. alapvetően két tetőrészre kerülnének a panelek egy Délkeleti és egy Délnyugati tetőre. -
agyarka
aktív tag
válasz
tuzpenge
#4995
üzenetére
Nem tudom mekkora a ház aminek a kifűtéséhez 1400 m3 gáz szükséges, de hosszútávon akkor jársz a legjobban, ha szigeteléssel, jobb nyilaszárókkal javítod az épület energiahatékonyságát. Passzív közeli házat már nappali tarifás COP1 el könnyen lehet fűteni, ha pedig nagy a hőtehetetlensége ( tégla, betonfödém) akkor vezérelt tarifás árammal még olcsóbban.
Utána ráérsz az állandó fogyasztásra napáramban gondolkozni. A legolcsóbb energia a fel nem használt energia! -
agyarka
aktív tag
válasz
Khaosz55
#5017
üzenetére
Két különböző tájolású mezőt tudnak kezelni a 2 MPPT s inverterek. SE re akkor van szükség, ha árnyékolás van, és +panel felrakásával a kiesés nem kompenzálható. Van persze még más előnye is, a panelenkénti monitorozhatóság és az ehhez kapcsolódó könnyű hibakeresés, a biztonságosabb szerelhetőség ( 1V/ panel), tüzeseti leválasztás ( nem galvanikus), és a szinte bolondbiztos tervezhetőség. Az optimalizálók felára csak a 17+ os inverterekhez alkalmazható dupla optimalizálóknál tűnik el. Hátránya az optimalizálók meghibásodása, de az inkább a telepítőnek szívás ( a beruházónak meg termelés kiesés) .
A Fronius kiváló inverter, fejlett szolgáltatásokkal és nagyon jó javíthatósággal.
Egyikkel sem nyúlsz mellé. -
#44448768
törölt tag
válasz
Khaosz55
#5017
üzenetére
Semelyik inverter nem kezeli külön-külön az egyes napelemeket, a SolarEdge sem!
A napelemeket MINDEN ESETBEN, ha az optimalizálásról-árnyékkezelésról van szó.
Akkor az egyes napelemekre rakott optimalizálók kezelik külön-külön és nem az inverter.Az optimalizálók lehetnek külön utólagos dobozkákban vagy a napelembe/napelemre már gyárilag bele/rá szerelve.
----
Jelenleg 3 féle elterjedtnek mondható optimalizáló rendszer van a piacon.
1.
SOLAREDGE
Hátránya, hogy MINDEN napelemre kötelező rakni optimalizálót.
Valamint CSAK a SolarEdge invertrehez passzol, azzal működik csak.
Plusz vannak sztring méret- és kialakítási korlátai is a redszernek.Előnye, hogy minden optimalizó egyben adatgyűjtő is a napelemekről-működésről.
Plusz van biztonsági funkciója is az optimalizálónak.Ez egy összetett, jól kitalált, bevált és mostanra nagyon elterjed rendszer.
Cserébe drága, 20-25 eFt/napelem az optimalizálás ára.
És ne feledjük minden napelemre kell belele alapban plusz kötött az inverter is hozzá.
(léteznek egyébként belőle gazdaságosabb 2 napelemes verziók is, sőt már ...)2.
TIGO
Az alapeset a "TIGO sárga" optimalizáló ami CSAK az optimalizáló funkciót tudja.
Azaz az a hátránya, hogy nincs adatgyűjtő, stb. funkciója.
Cserébe hatalmas előnye, hogy ELÉG belőle CSAK azokra a napelemkre rakni, amikre valóban kell és így a rendszer ára sokkal kedvezőbb tud lenni, ha csak kevés napelemre kell rakni.
A másik nagy előnye, hogy bármilyen inverterrel együttműködik !!!
Nem mellesleg maga az optimalizáló is olcsóbb, ~16 eFt/napelem.
--
Van belőle olyan is ami egyben adatgyűjtő+stb. is tud lenni >> TIGO kék optimalizáló.
Ez esetben egyéb kiegészítők is kellenek a rendszerbe illetve célszerű minden napelemre rakni belőle. Árban a ilyen TIGO-s adatgyűjtős rendszer ezért már azonos, sőt drágább is lehet a SolarEdge rendszernél.3.
MAXIM
Ennél benne van magában a napelemben a by-pass diódák helyett az optimalizáló áramkör.
Ami a by-pass diódáknál picit ügyesebben és több részletben is kezeli a napelemet.
Erre alapozva mondja a MAXIM, hogy épp ezért egy picivel általában jobban is optimalizál.
Ennek kizárólag csak az optimalizáló funkciója van.
Viszont ez is együttműködik bármilyen inverterrel.
Nincs adatgyűjtó funkciója és azzal utólag sem látható el.
Jutalmul ez a legolcsóbb optimalizló egy napelemre, 6 eFt körül alatt.
Azonban ugye minden napelem árában benne van helyből ez a felár.
Plusz, ha elromlik akkor napelem is kuka egyúttal.+1
Huawei
Nem vagyok vele még igazán képben, csak érintőlegesen ismerem.
Gyakorlatialag a solaredge rendszerre hajaz, lásd perháború a két cég között.-----
Az optimalizálás-árnyékkezelés szempontjából
bármelyik
optimalizáló cucc jó és kb. ugyanazt is nyújtja.Pénzügyileg viszont már nagyon nem mindegy, hogy melyikből és mennyi kell/van alkalmazva az adott rendszerben...
Az adatgyűjtő és a biztonsági funkciók pedig egy KÜLÖN EXTRA műsorszámnak számítanak. Az optimalizálás mint ALAP- és FŐ feladat mellett, ha ezek is vannak-lehetségesek az adott típus+rendszer esetén azt külön kell értékelni, mivel nem az optimalizás része.
Hanem egy plusz dolog mellé.
-----------------
Vagyis a kényszerek- és az igények alapján akár több alkalmas rendszer megoldás is szóba jöhet magára az optimalizálásra.
Amik persze erősen eltérő rendszer árat eredményeznek a fentiek szerint.
Azonban HA a napelemenkénti adatgyűjtés (is) igény, akkor jelenleg
igazából csak egy esélyes van gyakorlatilag: a SOLAREDGE
(játszik még a Huawei és a TIGO kék)[ Szerkesztve ]
-
Geresics
Topikgazda
válasz
#44448768
#5014
üzenetére
bárcsak igazad lenne, de nincs. Ez már eldöntött tény, amiről tudtunk már korábban is, csak a dátum nem volt tiszta. Mivel ez uniós döntés miatt van, ez alól legfeljebb egy esetben mentesülhetnénk: ha elhagyjuk az EU-t, ami meg nyilván nem fog bekövetkezni...
Az, hogy Te nem hiszel benne, az a szíved joga. Ismerek olyat, aki meg hisz az embereket elraboló ufókban, neki is szíve joga...Szóval ezt kérlek ne hívd lufinak, meg ötletnek, mert nem az.
*MOTOROS CSATORNA* youtube.com/MotorosVandor
-
Geresics
Topikgazda
válasz
#44448768
#5020
üzenetére
Azért a három említett optimalizáló között vannak ám jelentős eltérések, amiket nem említettél:
- Árnyék esetén a SolarEdge, a Tigo, és a Huawei egész napelemként működik, ergo kis árnyék befolyásolja a teljes napelem termelését, míg a Maxim 3 részre bontja a napelemet, így kis árnyék esetén a napelem 2/3-a veszteségmentesen termel. Ezért árnyékra a Maxim a legjobb.
- Eltérő tájolásra viszont a Maxim (hiába állítják többen) nem jó, míg a Tigo, a Huawei, és a SolarEdge ebben erősebb!
- A Tigo csak lefelé tud transzformálni, míg a SolarEdge lefelé és felfelé is, a Huawei működését viszont ebből a szempontból nem ismerem még.*MOTOROS CSATORNA* youtube.com/MotorosVandor
-
bako01
csendes tag
válasz
Geresics
#5022
üzenetére
Köszi az utóbbi infókat, mert ebből nekem az jött le, ha van egy viszonylag jól szerelhető - töréstől mentes - 2 eltérő (déli, illetve nyugati tájolású) tetőm, akkor még a 2 munkapont miatt a Maxim a lehető legjobb megoldás (azzal a megkötéssel hogy nem tudom monitorozni napelemenként). Azzal a hátránnyal ha esetleg későbbiekben bővítés lenne pl. keleti oldallal, akkor már inkább az SE lenne az optimálisabb.
-
Geresics
Topikgazda
Sima 2 munkapontra én sima 2 munkapontos invertert tennék. Ha majd egyszer valamikor a jövőben talán, de az sem biztos, hogy esetleg... szóval az ilyen bővítéseket én figyelmen kívül szoktam hagyni, ha pedig tényleg kell egy jelentőset bővíteni egy 3. felületre, akkor oda lehet akár egy külön rendszert is tenni. Én ezt tartom optimálisnak. Ha pedig csak pár panellel akarsz bővíteni, akkor azt vagy meg kell tenni már most, mert akkor nincs 2x felvonulás, nem eltérő napelemet leszel kénytelen használni, stb-stb... Végszükség esetén pedig a bővítést lehet csinálni optimalizálókkal. A Maxim pedig pont nem ebben erős, hanem az árnyék-elleni küzdelemben!
*MOTOROS CSATORNA* youtube.com/MotorosVandor
-
bako01
csendes tag
válasz
Geresics
#5024
üzenetére
Köszi megfogadtam a tanácsaitokat és a fentiek tükrében Maxim mellett tettem le a voksom egy "butább" SAJ inverterrel (remélem lekezeli jól a délin 16 panelt + nyugati oldalon 6db). Ha pedig későbbiekben bővítés lenne, akkor plusz optimalizálók, vagy új inverter. Egyébként még a Huawei-en gondolkoztam de nincsenek konkrét, korrekt infók az optimalizálásával. Köszönöm a segítséget.
-
agyarka
aktív tag
válasz
Geresics
#5021
üzenetére
A szaldó eltörlésétének felvetése nem tesz jót a HMKE üzletnek. A zöldítésre fordítandó EU s pénzekre biztosan lesznek erős érdekérvényesítési képességű nagyberuházók. Hálózatirányítási szempontból gondolom egyszerűbb kezelni a termelési tervhez kötött PV farmokat, mint a sok kis HMKE t.
A sok zöldenergiás termelés meg fogja drágítani a rosszabbul kihasználható kiegyenlítő erőműveket, a paksi áram meg szintén nem lesz olcsó. Ez miatt áremelkedés lesz, ami javítja a HMKE k megtérülését, de akinek nincs annak is magasabb lesz az áramszámlája.-( -
#44448768
törölt tag
válasz
Geresics
#5022
üzenetére
A solaredge/tigo/huwei esetén sem egész napelemenként működik igazából az árnyék kezelés, hanem 1/3 részenként alapesetben.
A napelemben lévő by-pass diódák miatt.
(amikből előfordul 6 is néhol, illetve tán/állítólag 60 is az AEG marketing szerint?)Persze a by-pass diódák működése "digitális" az ányékhatásra csak >> nyit/zár.
Szemben a by-pass dióda helyett berakott maxim chip "analog" működésével >> szabályoz.Emiatt tud a maxim bizonyos árnyék helyzetekben valamivel többet kicsikarni a naplemből a by-pass diódáksakhoz képest. Azonban úgy látom a netes irományokból, hogy a különbség eredőben nem jelentős a valóvilágban. Tized %, talán 1% körüli is olykor...
Miért nem jó maxim az eltérő tájolásra?
Mi az oka?Az, hogy a TIGO csak lefelé viszi a feszültséget igazodva a közös sztringáramhoz.
Csak akkor gond, ha emiatt annyira leesik a sztringfeszültség, hogy leáll az inverter.
Ez ugye akkor fordulhat elő, ha eleve kevéske a napelem a sztringen és erős az árnyék hatás is rajta.De ilyen helyre helyből nem ésszerű/szokás eleve napelemet rakni szerintem :-(
Még soleredge-el sem.Ha mégis kényszerből kell rakni valamiért, akkor valóban jobb megoldás lehet a solardge.
Kivéve, ha plusz egy-két-néhány napelem már megoldja a helyzetet a TIGO-val is, vagy akár nélküle.
Akkor a pénzügyi matek hozhat akár érdekes eredményt is :-)----
Tudtommal az unió nem tiltotta be expressis verbis a szaldót.
Csak már nem beszél róla a RED2-ben.
Tehát nem lett tilos szerintem.Más kérdés, hogy milyen érdekek/lobbik/politkaikérdések mentén gondolkodik erről a magyar kormány és mit dönt majd végül.
Éshát láttunk már karón varjút, pálfordulást elég sok "már eldöntött" és/vagy uniós ügyben.Az, hogy Te hiszel benne, az a szíved joga.
Ismerek olyat, aki meg nem hisz az embereket elraboló ufókban, neki is szíve joga...Amíg a jogszabály nem születik meg addig senki nem tudhat semmit biztosra.
Sőt utána sem! és erre is akad számtalan példa pl. a fúrt kutak évek tartó saga-ja is.Nekem mint saját HMKE-snek nem érdekem a szaldó eltörlése, de még csak a drágítása sem. Így az én álláspontom nem a passzív beletörődés-elfogadás.
Sajnos az ebben érintettek többségéé viszont igen.
Sőt le is hurrognak, ha az esetleges fennmaradást akár csak említeni merem.Pedig egyálatlán nem kizárt, szerintem.
Hisz egyszerű, jó és olcsó támogatási forma![ Szerkesztve ]
-
warning19
csendes tag
válasz
#44448768
#5006
üzenetére
A 75%-os régi kazán szezonhatásfokba beletartozik az őrláng, vagy ez csak a fűtésre vonatkozik?
Azért kérdezem, mert nekünk is régi kazánunk van, ami kb. 1m3 gázt használ el naponta őrlángként. Ez a nagyjából 180 napos fűtési szezon alatt 180m3. Éves fogyasztás 1200m3. Ha benne van a 75%-ban az őrláng, akkor 9000kWh árammal kell számolni, ha viszont lejön még az őrláng is belőle, akkor 7650kWh-val, ami azért lényeges különbség. -
-
Rolly
veterán
válasz
#44448768
#5029
üzenetére
Nekem volt. MAXIM panelek saj inverterrel, s nem volt szimpatikus, mert a grafikonok alapján a maxim chipek 8-10A közötti áram erősséget raknak össze a stringre így a string feszültsége általában nem optimális...
Két stringem volt:
- 12 keleti itt 300V körüli string fesz jött össze
- 2 déli és 4 keleti itt 100V körüli volt a string feszültségAmi nem túl ideális, emiatt nem mindegy ki telepíti, mert Maximmal nagyon oda kell figyelni a stringekre... (nekem TE telepítette)
TE meg annyira tolja a Saj+Maxim rendszert, hogy azt mondták, ennél többet semmi nem tudna lehozni a tetőről, mint ez a rendszer, kíváncsi leszek a május végére :) -
Rolly
veterán
közben megnéztem a korábbi éveket:
2018 május: 733 kWh
2019 május: 481 kWh
2020-ban ugyanazok a Maxim panelek eddig: 497 kWh-t termeltek így várhatóan 670 körül fognak hozni... 2018 brutál jó év volt, de sajnos nincs viszonyításom 2020 májusa és a korábbi évek májusa között... De ha átlagot nézek 607 helyett 670-et hozott le a SE ugyanarról a tetőről ugyanazokkal a panelokkal (sőt két déli Maxim panel át lett rakva 1 keletre 1 nyugatra, mert a helyükre ment fel 315-ös QCell panel) tehát még rosszabb a tájolása most a 18 Maxim panelnek mint volt a SAJ inverter alatt...
Tehát nagyon fontos, hogy MAXIM panelnél ha nem jó a string beosztása, akkor alul lesz feszelve a string... És több tájolás esetén ez hatványozottan probléma (ami nálam látszik a korábbi 2 déli és 4 keleti napelemes stringnél...) -
axioma
veterán
válasz
agyarka
#5019
üzenetére
Nekunk a 15-s SE-hez is ajanlottak volna ketpanelenkent optimalizalot (csak a 325-s panelhez es a tetohoz stb. nem jott ki a matek, csak egyesevel lehetett volna - de nem az inverteren mulott).
Kesobbi hsz-edre kiegesziteskent: az SE-nek viszont a dragabb napelem+opti mellett igy egyszerubb (es olcsobb) es kevesbe terhelt az invertere, igaz ma mar a "simak" is fejlodnek es talan a 10evenkent TMK-ban csereles mar nem valos, de nincs is beloluk 10 eves csak jo elettartam-szamito algoritmusok hoztak ki hogy jobb lesz.[ Szerkesztve ]
-
#44448768
törölt tag
Az ugye értelemszerű és nyilvánvaló, hogy ahol gyenge a hőszigetelés ott
HA CSAK LEHET előbb azt kell erősíteni és utána
a lecsökkent fűtési igény alapján dönteni a továbbiakról.Ugyanakkor,
Nem mindig oldható meg vagy ésszerű a hőszigetelés erősítése!
Mert pl.
- lehetetlen (közöstulajdon, haszonélvezet, szívességi használat, védett utcakép, stb)
- nem akar új kinézetet adni a háznak
- nem akar vele kínlódni, mert nyűgös-felfordulás-miegymás
- nem igazán éri meg, mert túl hosszúra adódik a megtérülése
- csak kevés évig fog már/még ott lakni a tervei szerint, megsem térül
- ésatöbbi ok... indokHA MINDKÉT lehetőség/megoldás adott, akkor is számolni kell egy mondjuk 25 éves összköltséget. A mai információk és a jövőre vonatkozó remények-jóslatok-félelemek alapján.
A beruházás+fenntartás+üzemeltetés ÖSSZES költségét számba véve.
Aztán lehet dönteni, úgymond átgondoltan.--
De mit is kockáztat?
Ha rááll a napáram szaldóra alapozott fűtésre.Jelenleg a napáramból
A "cekasz" alapú fűtéssel úgy 11-12-15 Ft/kWh alapon készülhet a meleg
Ami kb. a MEGLÉVŐ kazános gázfűtés árszintje.
(azaz nem kell költeni a beruházásra)Másként nézve a napelem+cekász versenyképes, mert nem drágább
a beruházása+üzemeltetése sem annál, mint CSAK az elégetett gáz maga!
Plusz bejön MÉG a gázköltség elmaradása is :-)Ha a meglévő hagyomnyos gázkazános rendszer eléget pl. 1700 m3 gázt a fűtésre.
Akkor az úgy 200 eFt/év és cirka 12500 kWh árammal váltható ki.
Ami nagyjából 10-11 kWp napelemet kíván, legyen 11 kWp.Ez még FRONIUS és korszerű MONO PERC HALF-CELL cucból is kihozható 300 eFt/kWh környékén, occó kíniaból meg alatta is, legyen max 3,5 mFt a naplemes rendszer.
Kell még egy olcsó villanykázán a gázkazán mellé/helyett.
Anyaggal, munkadíjjal megoldható 200-300 eFt-ból, max 400 Ft, luxus verzióban.
(vagy ennyiért vesz cekasz fűtő cuccokat a helyiségekbe és cserél néhol vezetéket)Apróságok, ez+az: a vége 4 millió Ft ....
Ami kiváltja az 200 eFt ára gázt a következó 20-25 évre.
Plusz lesz legalább egy esélyes gázkazán cserét is ez idő alatt >> 1,0-1,5 mFt.Másként nézve versenyképes a buli, sőt komoly hasznot sejtet.
Ésszerűnek tűnik jelenleg és a jövóre nézve is az öregecske-öregedő hagyományos kazánt nyugdíjazni és napelem+cekasz alapon fűteni inkább a jövőben.És ez így is lesz amíg a körülmények nem változnak meg durván.
Addig minden eltelt év hasznot hoz lényegében.Plusz még zöldebb is lehet az emerfijja ami sokaknak fontos! és a köznek is előny.
Nomeg biztonságosabb és menőbb is zöldáramos megoldás.-----
Tegyük fel, hogy hipp-hopp eltűnik szaldó, akkor mi is változik?
Megdrágul a fútési napáram EREDŐ ára!
Beáll majd valahová a mostani ár és vásárolt áram ára közé az eredő átlagára.Hisz lesz ugye
- helyben azonnal elfűtött része
- betermelt és visszavett >> RHD-zett része
- netán betermelt és eladott (vissza nem vett) része isAzonban a kilakuló átlagár JÓVAL a vásárolt áram alatt marad így IS, alighanem.
Ergo tévedés a teljes "bóti" áramárral kalkulálni-riogatni.Az, hogy mekkora bukta saccolható/lesz a tervhez képest sok dologtól függ.
Elsősorban is a szaldóban MÁR eltöltött "hasznos" évek számától.
Nomeg a gáz/áram ár arányától, stb.
Avagy korántsem tuti-biztos, hogy a szaldó eltörlés biztosan nagy bukót okoz.Ha mégis durván alakul a helyzet, akkor is tuti adódnak majd megoldások a korrekcióra.
Amivel moderálható szintre vagy akár ismét pluszba hoható lesz a buli.Vagyis a kockázat nem jelentős, szerintem.
De aki előbb vált az ugye pl. eleve több időt tölthet el (még) a szaldóban.Illetve a 4 millió egy részének esetleges "elbukása" bár nagy számnak tűnik.
De valójában néhány havi átlagbér már most is csak.
Ami azért tragédia nélkül kibírható kockázat-teher a sok évre elosztva.[ Szerkesztve ]
-
-
#44448768
törölt tag
"a Saj+Maxim rendszert, hogy azt mondták, ennél többet semmi nem tudna lehozni a tetőről"
Ez igaz lehet általánosságban a maxim chipes optimalizáló működési módja okán.
De szinte ugyannnyit (vagy akár annyit....) a többi opti is képes lehet helyes sztring alakítás esetén.
[ Szerkesztve ]
-
agyarka
aktív tag
válasz
#44448768
#5037
üzenetére
Közös tulajdon,haszonélvezet, szivességi használat esetén a HMKE hoz is szükséges a hozzájárulás. A műemlék épületeket is lehet szakszerűen hòszigetelni, de a technológia miatt előfordulhat, hogy illegálisan drágán. Az is lehetséges, hogy az Önkormányzat nem engedélyezi a hőszigetelést, mert a ház frontja a telekhatáron van, és hőszigetelés már nem a tulajdonos magánterületére kerülne.
Az esetleges elköltözés ugyanúgy szóba jöhet PV rendszer esetén is, és még egy nagyobb rezsijű ház ( COP1 szaldó nélkül) ezt később meg is gyorsíthatja.
Annak valóban elhanyagolható kockázat a szaldó eltörlése aki a pénzét nem a PV mező hasznából kapja.
Ráadásul a PV rendszerek még a forint árfolyama ellenére is egyre olcsóbbbak lettek és még feltételezhetően lesznek is,, míg ugyanez a hőszigetelésről nem mondható el. -
axioma
veterán
válasz
#44448768
#5037
üzenetére
Fűtes + napenergia temajaban, igaz napkollektorral, volt egy erdekes kiserlet, csak sajnos mar levettek a netrol, talan ha megtalalom a waybackmachine-nal, akkor tudom linkelni. Evszakos tarolokent jopar kobmeter viz volt valami tartalyban a pincejeben, nyaron napkollektorral futotte, es telen nem csak hocserelovel, hanem viz-viz hoszivattyuval szedte ki belole a futest egy alacsony hofoku korre. Neki elfogyott, de nem volt jo a hoszigetelese se, es mivel 10+ eves a sztori, akkor me'g nem volt rentabilisse teheto se (pedig nyilvan olyan csinalta aki ebben dolgozott, sok mindent olcsobban szerzett be.
Akkumlatorban tarolas nem realis ma ekkora mertekben, de futesi celu energiatarolas egy mar kelloen szigetelt haznal talan alkalmas lehet. Persze jelenleg erre nincs igazan me'g igeny, a napelemek alacsony a'ra lenyomta a hoenergiakent tarolast, pedig annak tudtommal jelenleg a behozasig jobb a hatasfoka. De ha megszunik a szaldo, ez is egy lehetseges uj irany a klimaval futes normal tarifas dija mellett. -
axioma
veterán
válasz
agyarka
#5040
üzenetére
Hat 1 stringre sok lett volna 2-re keves az 52db panel. Most a 2 string minimuman van allitolag. Mivel a 15 es 17 inverter ara kozott erdemi kulonbseg nincs, ha a ket string minimuma ezzel a panellel (325W) pont 17kWp, akkor mar az lett. Azt nem akartam hogy csak azert hogy 15 mindenaron, azert legyen gyengebb panellel (310 talan volt is nala) legyen kirakva ugyanennyi, akkor mar inkabb tobb. [Iden szerencsere a covid jo indok lesz hogy varatlan a tultermelesunk...] Felulrol a 17 mar korlat volt a 3x25-re kotes miatt.
-
agyarka
aktív tag
Értem mi volt a gond.
52x325 =16900 Wp
15kW és felette az inverterre min 11 kWp kell-> OK
15 kW 135%= 2025 kWp tehát a 16,9 mehet a 15 és a 17 es inverterre is.
A P650 és optimalizálók kompatibilisek a 325Wp es panelekkel . Stringenként max 11250 Wp mehet a 15 osre, a 17 re kicsivel tobb, de a 16900 egyikbe sem fér bele, tehát ketté kell bontani> 26 modul/sting, A katalógusban megadott minimális stringhossz a P650 hez 27 db panel/ 14 dupla optimalizálóval .A P650 max kimenete 85V, a 3F inverterek névleges stringfeszültsége 750 V amit min 9 db P650 tud kiadni. A 325 Wp es 2x2x9 db 25% os teljesítménnyel már 97%+ hatásfokkal termel inverter ( a P650 optimalizálóról nincs fent ábra, de a 600 as legrosszzabb hatékonyság 25% os teljesítménynél is 97%+ körül lehet. Szóval a 14db P650 követelmény elég nagy ráhagyás ( igaz a 325 is panelek is kimaxolják a P650 teljesítményét, de akkor is szép nagy biztonsági ráhagyás). Viszont a garanciánál bele lehet kötni.
A P350/370 nél nincs ilyen gond, mert a megadott min stringhossz 16 panel ( számolva min 13 ).
A szimpla optimalizálók nem kevés + költséget jelentenek, de legalább nincs kötözködés a garival és nem 2 panelenként van a mező optimalizálva.A 3. megoldás a + 1-1 panel lehetett volna, ha van hely hozzá.
[ Szerkesztve ]
-
#5046
stickermajom
addikt
axioma
#5042
stickermajom
addikt
"De ha megszunik a szaldo, ez is egy lehetseges uj irany a klimaval futes normal tarifas dija mellett."
Na mondjuk két év klímás fűtés után elsírnám magam, ha vissza kéne rá állnom.
Bízom benne, hogy 4-5 év múlva csökken annyit a levegő - víz hőszivattyúk ára, hogy egy esetleges szaldó eltörlésnél valós opció legyen fűtés + HMV kiváltására. -
Woodsky
újonc
válasz
Geresics
#5021
üzenetére
Kedves Geresics,
Arról hallani valamit, hogy ha eltörőnék az éves szaldót, akkor milyen elszámolás lenne helyette?
Havi? De akkor az is egy szaldó, csak rövidebb időszakra vonatozik, ami nem veszi figyelembe az évszakonkénti termelési különbségeket. A tervezett változtatástól milyen eredményt várnak, akik ezzel foglalkoznak? Tudsz esetleg ezekről valamit?[ Szerkesztve ]
-
Geresics
Topikgazda
válasz
Woodsky
#5047
üzenetére
Hallani ezt-azt, de semmi olyan megbízható infóm nincs, amit le mernék írni. Amíg nem hallom olyan szájából a végleges változatot, addig nem is fogok ezzel kapcsolatban semmilyen pletykát terjeszteni. (A szaldó megszűnését is tudtuk már jó ideje, de mindenki más dátumról pletykált, és ezek 95%-a nem jött be, én meg nem égetem magam félinfókkal, sorry.)
(#5046) stickermajom
Akinek már van szaldója, annak marad. Kb. úgy képzeld el ezt, mint a mérőszekrényed. Ha van egy 1987-ben épített házad, és minden tip-top működik, akkor senki nem kötelezhet csak azért egy mérőhely-korszerűsítésre, mert már más szabályok vannak, mint anno. Ha viszont Te akarsz változtatni, akkor már az új szabványoknak megfelelőt kell biztosítanod. (Kicsit kisarkított példa, de szemléltetésre talán megteszi.)(#5042) axioma
Anno még foglalkoztam kollektorokkal is, bár erre nem vagyok büszke, mert egy ostoba embertől kellett mindent megtanulnom, és ne nagyon volt szabad visszakérdeznem. Természetesen kiderült, hogy kókler, mindent is elrontott, és pereskedés lett a vége, mert kiderült, hogy egy idióta, és nekem lett igazam, de addigra már pár munkát megcsinált (rosszul). Szégyen, nem is szeretek beszélni róla...
Szóval a víz önmagában nem egy jó hatásfokú tároló. A németek valamilyen sós oldattal már tűrhető tárolást tudtak kialakítani, de ezek nem rentábilis dolgok. Kollektor annak jó, akinek nyáron van szüksége sok hőenergiára, és kész.
(#5035) Rolly
Az alábbi rendszerek termelése májusokban (egy POD alatt összesen), hátha segít a kalkulációdban
217(K-NY 10°) + 81,6 (K-NY 15°) + 6,5 (D 10°) kWp:
2019: 33 MWh
2018: 45 MWh
2017: 45,7 MWh
217(K-NY 10°) + 81,6 (K-NY 15°) kWp:
2016: 35,7 MWh
2015: 40,1 MWh
217(K-NY 10°) kWp:
2014: 33,7 MWh
2013: 29,1 MWh
Ha nem haragszol meg érte, a jegyzeteim (karbantartás, időjárás, stb-stb) most nem keresem ki hozzájuk (#5026) agyarka és (#5029) dranga
Az AE csoda-moduljával kapcsolatban itt írtam, azóta nem foglalkoztam jobban a témával. Amit még érdemes lehet tudni, hogy a legjobb tudomásom szerint a bypass dióda akkor teszi a dolgát, ha legalább 2 cella kap árnyékot, mert akkor lesz kellő feszültség-különbség. Ez azért is fontos, mert ha csak 1 cellát takarnak ki, akkor keletkezik Hot-Spot, ill. az AE vagy kitalált valami újat, vagy nem is érne semmit, ha tényleg 60 bypass diódát alkalmaznának.
Eltérő tájolásnál normál esetben a panelek feszültsége azonos, az áramerősségük más. A Maxim a feszültséggel tud játszani árnyék esetén, de a panelek között nincs kommunikáció. A panelek feszültségét továbbá jelentősen befolyásolja a cellahőmérséklet is, és ez jelentős különbségeket eredményezhet a műszaki megoldások között.A pénzügyi matekot én mindig külön választom a tökéletes műszaki megoldástól. Pl. most felkértek egy teljesen sz@rul telepített rendszer helyrehozásához. Elmentem, megnéztem, van egy keleti, egy déli, és egy nyugati tető. Tájegységenként 3 eltérő dőlésszöggel, 2 fajta (60 és 72 cellás) napelemmel. Plusz egy garázstető, amin van napelem 15°-os kiemelővel, de utóbbit legalább már be sem kötötték, előbbieket pedig egy darab 12-es ABB-re kötve (és szerintem valamelyik sztringet ráadásul szembe is kötötték a többivel), 1 munkapontra. Jah, és egy invertert már le is égettek, utána jött az ABB. Ebből a
kupac sza...rendszerből kell 2 működő rendszert összehozni, és 2 mérőhelyre bekötni. Én kiszámolom, hogy mi a legjobb műszaki megoldás (2 SE rendszer), illetve, hogy hogy lehetne másképp megoldani (paneláthelyezés, munkapont-megtakarítás), de egy SE akkor is kell, plusz egy sztringinverter (2 MPPT-vel), mert így gazdaságosabb. Szerintem az utóbbit fogják a matek miatt választani, pedig én az előbbit választanám, már csak a közös felügyeleti portál miatt is.
+Mindenki
Tökre örülök, hogy hőszigeteléssel, elektromos fűtéssel, és még ki tudja mi mással is segítitek a közösséget, és ezért nagyon hálás vagyok Nektek!
Egy dolgot szeretnék kérni, hogy ezeket a részeket (akár csak kommenten belül) próbáljuk OFF-ba tenni. Ez egy jelentéktelen apróság, de hosszú távon a visszaolvasóknak nagy segítség, higgyétek el! *MOTOROS CSATORNA* youtube.com/MotorosVandor
-
axioma
veterán
válasz
agyarka
#5044
üzenetére
Jol ertem, ez most akkor nem teljesen korrekt, a 13 opti keves egy stringen? Vagy a 26 panel a keves, 27 kene? Errol nem volt szo, nekem vegig 13db 650-st mondott...
Ami jo kerdes, hogy ha ez nem egy korrekt rendszer, miert engedi fel a solaredge rendszere bazi nagy figyelmezteto jel nelkul az invertert felkonfiguralni igy?
Amugy +2 panelre van hely, sot igazabol atrakni akartunk ket panelt mashova, valoszinuleg a kemeny arnyekat rosszabbnak ertekelte a programjuk eves szinten mint azt hogy gerincnel legyen ne meterekkel lentebb, de sok kulonbseg nem lehet, es igy kicsit logikatlanabbnak nez ki az elrendezes. De a +2 elem is lehetne (ha majd elfogy a hitelunk... szoval fel even belul nem hiszem), csak kerdes hogy melyik muszaki tartalommal.
Ami nem vilagos: 27 napelem mint minimum es 14 db P650 eseten azt jelenti, hogy a P650 elkezel egyetlen napelemet is? A 27 az azert mert ez pont 325-s vagy ez paneltol fgtl?
A masik, hogy most akkor napelem, teljesitmeny vagy opti darabszam van minimalizalva? A 13xP650+1xP350 pont egyiknek se jo, mert se nem 14x650 se nem 16-os minimum a P350-hez? Gariilag, amugy mukodik es mint mondtam eddig senki nem jelezte hogy szar lenne, de akkor nem hagyom beken a ceget ha kiderul, hogy barmi hatrany szarmazhat belole. -
Rolly
veterán
válasz
#44448768
#5037
üzenetére
Szerintem több ponton pontatlan a számításod....
1700 m3 gáz: (1 m3 gáz 10,5 kWh áram alapelv alapján)
- 96%-os hatékonyságú gázkazán esetén kb 17000 kWh áram
- 70%-os hatékonyságú gázkazán esetén 12495 kWh áram(a sima cekászos fűtés se 100%-os hatékonysűgú inkább 98-99% között lehet és az 1-2% veszteség évi 120-340 kWh is lehet)
12500 kWh áramot déli 35 fokos tető esetén simán lehoz egy 10 kWp-s napelem rendszer kb 30 panel 55-60 nm tetőfelület (nekünk az összes tetőnk van ennyi de akkor már kelet-nyugat-déli tájolás is kell tehát máris nem lesz ideális tetőméret és akkor több panel kell nagyon sok háznál
a 17000 kWh-t nem is számolom ki Így a napelem tető alapján 13-20 kWp közötti méret kell (ugye az egyéb fogyasztások kitermelésére is kell napelem)
kWp árban én 350e alatt nem találtam most a neten árat ismet cégnél így a cekász fűtés napelem beruházása 3,5 - 6 millió között van
Kazán csere nincs 1-1,5 millió... kivéve ha kéményt kell cserélni és a kémény több mint 7-12 méter ami azért ritka - nálunk például 2 méter a teljes kémény
...Cekász áramnál nem számoltál az alábbiakkal:
- inverter csere 15 éves korban (500-700e Ft)
- cekász kazán csere 15 éves korban (vagy kazán akkor az is 200e Ft körül van vagy fűtőszálak akkor az 50-100e között)
Így a cekasz karbantartási költsége cirka 550-900e között vankazán:
- ha kéményt kell cserélni akkor méterenként 100e
- 250e Ft a kazán költsége (a mi kazánunk tárolós az 450e viszont nálunk kondenzációs kazán van így kémény csere nem lesz soha )Összegezve:
1) cekasz fűtés kazánnal:
- napelem telepítés: 3,5-6 millió között
- kazán: 50-200 e Ft
- kazán esetén a kiépítés (fűtés és villany szerelés) : 200e Ft
összesen: 3,8-6,4 millió
havi üzemeltetés: 0 Ft
15 évenkénti karbantartás: 0,7-0,9 millió (évi 50-60e ft)2) cekasz fűtés fűtőpanelekkel:
- napelem telepítése: 3,5-6 millió között
- fűtőpanelek (google első találat: 60e / helyiség - 3 szoba, nappali, előszoba fürdő, konyha, étkező) 6-7 panel ami cirka 400e Ft
- villanyszerelés új vezetékelés 300e Ft (fővezetékek bővítése régi házban ahol opció lehet ott 1,5 vezetékek lehetnek a falakban ami kevés lehet az egyéb fogyasztók mellett...)
összesen: 4,2-6,7 millió
havi üzemeltetés: 0 Ft
15 évenkénti karbantartás: 0,6-0,8 millió (néha esetleges fűtőpanel csere) évi 40-60 eFt3) gáz rendszer marad kémény és gázkazán csere:
- kazán: 250e-450e Ft
- kémény: 200e-800e Ft
- szerelő: 200e Ft
összesen: 0,65-1,45m Ft
havi üzemeltetés: (korábbi (70%-os hatékonyságú kazán) gázfogyasztás 1700 m3 kondenzációssal 1300 m3 lehet) 156e Ft gáz
15 évenkénti karbantartás: 250-450e Ft azaz évi 15-30000 Ft (itt még van évenkénti karbantartás + 15000) azaz 30-45e Ft / év
+ gáz fogyasztás évi 156e Ft20 évre nézve az üzemeltetés:
- elektromos kazán: 1,1 millió (beüzemelés: 3,8-6,4 m)
- fűtőpanel: 1 millió (4,2 -6,7 m)
- gáz: 3,9 millió (0,65-1,45) itt a kezdeti beüzemelés 3-5 millióval olcsóbb)Tehát 20 éves távlaton számolva nem biztos, hogy jobb megoldás a plusz napelem és fűtés átépítés...
- mit csinálsz ha nincs áram télen 1 hétig?
- mit csinálsz a a 15 éves inverter cserénél inverter típust kell cserélni és bukod a szaldót?Hőszivattyú opció:
- ekkor a 10-17 kWp helyett "csak" 4-6,5 kWp napelem kapacitás kell
- így a napelem olcsóbb 2,1 millió - 3,5 millió Fttal
- hőszivattyú beépítéssel 2-2,5 millió
- tehát a kezdeti beruházásod már olcsóbb lehet, kisebb tető kell
- viszont a 15 évenkénti hőszivattyú csere drágább móka mint a gáz/elektromos kazán cseréje vagy a fűtőpanelek cseréjeNálunk 3 klíma segít be a fűtésbe így a melegvíz és a gáz fogyasztás 500m3 / év (1000 m3 helyett) ha nincs áram szünetmentessel tud menni a gázkazán 1 napig, vagy a kandalló szintén 1 napig
[ Szerkesztve ]
Bízom benne, hogy 4-5 év múlva csökken annyit a levegő - víz hőszivattyúk ára, hogy egy esetleges szaldó eltörlésnél valós opció legyen fűtés + HMV kiváltására.
Egy dolgot szeretnék kérni, hogy ezeket a részeket (akár csak kommenten belül) próbáljuk OFF-ba tenni. Ez egy jelentéktelen apróság, de hosszú távon a visszaolvasóknak nagy segítség, higgyétek el! Új hozzászólás Aktív témák
Az összefoglaló tartalma:
1. Alapfogalmak
2. Napelemekről
3. Napelem típusok
4. Inverterekről
5. Várható termelés kiszámítása
6. Mi történik működés közben?
7. Mi az engedélyeztetés menete?
8. Rendszer-méretezés és hibák(!)
9. Villámvédelem
10. Árak és megtérülés
11. Hibrid rendszerek
12. A megújuló energiák helyzete napjainkban
13. Egyéb
14. Telepítés után
