Aktív témák

  • ispi

    tag

    Valami baj történhetett a világgal, biztos elromlott, vagy valami. 8 sportadóból, most csak 6-on megy foci. Ez így nem lesz jó! Ma a foci kevesebb, holnap pedig romlás és anarchia? Ráadásul pont nálunk... Tudom is ki tehet erről a vészes közvetítés csökkenésről, biztos ma is bemondta vagy 1000x a közszolgálat.

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

  • ispi

    tag

    Agilis -> Proaktív -> Reaktív

    A következő baromság vajh mi lészen, ami kipattan majd valamelyik elmeroggyant HR-es fejéből és amit a többi jóképességű, egymást taposva vesz át az értelmező szótárban történő keresgélést követő szempillantásban.
    Mert ha mondjuk Józsi 20 év bütyköléssel a háta mögött nem elég óvatos és gyanakvó, meggondolatlanul jelentkezik egy ilyen gyöngyszem álláshirdetésre, aztán talán még veszik is a fáradságot a nagykegyelmű HRFejvadászIstencsászok, leereszkednek a pór nép szintjére és kapcsolatfelvételt kezdeményeznek (csókot a talpára a sok méltóságosnak), behívják, és mivel Józsi még mindig naiv be is megy, túljut a 2x1 órás tesztíráson, utána a 2 körös állásinterjún, van olyan elvetemült és elszánt, hogy mindenhol megfelel, DE a nap végén, mintegy megkoronázandó a tortúrát és áldozva a modern munkaügy oltárán fölteszik a kérdést, hogy: "József, Ön eddig sikeresen teljesített minden feladatot, túljutott minden akadályon, így a kölcsönösen gyümölcsöző együttműködés megkezdése előtt csupán már csak arra lennénk kíváncsiak, hogy Ön REAKTÍV személyiség-e?" és főhősünknek fingja sincs, hogy mi a búbánat ez a reaktív baromság, vagy úgy vélik, hogy barátunk legféltettebb, legsötétebb titka esetleg pont az, hogy Ő NEM REAKTÍV, de amúgy meg álmából fölkeltve, hátrakötött félkézzel, félálomban, fél lábon állva, félszemmel, félpénzért kenivágja a rabszolgamelót, aminek elnyeréséért egész nap küzdött, akkor nem veszik föl???
    Mert ez tudomány ám, ennek pszichológiai, emberismereti, a világegyetem nagy titkait ismereti, jól csengő idegenszavakat használati, a nasival beborított irodaasztalról legelészeti, a többi nagyvalagú kolleginával egész nap pletykálkodási és a melósokat lenézeti vonatkozásai vannak.
    Hát nem.
    Ez így kb. annyi, mint a meteorológia:
    Holnap lehet, hogy a kánikulai hóesés mellett, közvetlenül az ónos eső után, de még a szélcsendes vihar előtt esni fog. A zeső. De lehet, hogy nem. Ja, és 50% az esélye annak, hogy tegnap hőhullámokkal tarkított, talaj menti fagy volt.
    Pff...
    Lehet, hogy ez a melós megfelelő lesz a cégnek. De az is lehet, hogy nem. Majd az idő eldönti, most jónak tűnik. Ennyi.

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

  • ispi

    tag

    Nem szeretem a nagybetűt, de azért használom. Muszáj. Valami jóképességű, aki anno nagyon ráért kitalálta, aztán most mindenki senyved az írásukkal kapcsolatos mellékhatásoktól. Nyomjunk shift-et, tanuljuk meg másképp lerajzolni a már jól bevált, a papírról régi ismerősként ránk mosolygó kisbetűket, és ha esetleg valami, amin épp gondolkodunk, szövegként manifesztálódik a fejünkben, akkor gondoljunk a megfelelő helyekre nagybetűket, a kicsik helyett. Ennyi plusz munka semmiért. Biztos a németek keze van a dologban. Ők nagyon szeretik az ilyesmit, ezért minden főnevet megáldottak ezzel a nyavalyával, csak hogy kilógjanak a sorból. Felvágósak. Bezzeg a hieroglifák! Ott nem volt olyan, hogy "Kisfiam, nagy képpel kezd a mondatot, mert a kezedre csapok!" A kódexeknél viszont már elgurult a gyógyszer, ott olyan cirádás, díszes nagybetűket kanyarítottak, hogy öröm volt nézni annak, aki szereti. Az volt a nagybetűk ünnepe! A kicsik viszont csak szép csendben tették és teszik a dolgukat, semmi feltűnősködés, semmi fennhéjázás, lehajtott fejjel húzzák az igát és viszik vállukon a szövegek értelmét, adják az írott szó velejét, a digitális és igazi papírra vetett gondolatok savát-borsát, de még csak meg sem köszönik nekik, hogy az eszmék, tények, adatok, történetek örökkévalóságnak történő megőrzésében, övék a kulcsszerep. Hát igazságot a kisbetűknek! Egyszer eljön majd az ő idejük, lerázzák béklyóikat és haragos áradatuk elsöpri a nagybetűk zsarnokságát, és...!!! Akkor majd nekem sem kell használnom őket tovább...

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

  • ispi

    tag

    Másrészről viszont örülök ennek az esős időnek, legalább szünetel a tetőszélaljfaborítás és ereszcsatorna csere. Utálatos meló olyannak, aki a székre sem szeret felállni, de hát valakinek ezt is... Ha ismernék egy hatásos (vagy egyáltalán bármilyen) esőtáncot, ropnám a szoba közepén egész nap. Vagy fel kellene bérelni valakit, hogy lopja el az állványt reggelre. :D De nem jó, az én pénzem is benne van. :( Le kellene inkább zavarni minél hamarabb ezt a kínlódást. Ahhoz meg már esőmegszüntető tánc kellene... Áhh, nem jó ez sehogy sem! Hogy mi a jóatyaúristennek kellett felhőkarcolót építeni?!! Úgy irigylem sok környékbeli kunyhóját, egy hokedliről megoldják a tetőjavítást is ha kell. Egy biztos: Ipari alpinistának, hegyeket megmászónak és bandzsidzsampingosnak sosem fogom átképezni magam. Pedig nincs tériszonyom, csak nem szeretek magasban lenni. Hogy a fenébe múlhatott el ennyire nyom nélkül az a néhány év, ami a fák tetején ugráló déd-ük-nagy apa/anya és köztem telt el... Meg ott vannak az unokatesók is, akik még mindig azt csinálják. Mondjuk azok meg hülyeségeket nem tudtak/tudnak irkálni fórumokba. Mindenkinek jutott valami hasznos képesség...

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

  • ispi

    tag

    A mai nap történései: nem esik->átöltöz->föl az állványra->esik->le az állványról->visszaöltöz->nem esik->átöltöz->föl az állványra->esik->le az állványról->visszaöltöz->nem esik->átöltöz->föl az állványra->esik->le az állványról->visszaöltöz->nem esik->átöltöz->föl az állványra->esik->le az állványról->visszaöltöz->nem esik->átöltöz->föl az állványra->esik->le az állványról->visszaöltöz->nem esik->átöltöz->föl az állványra->esik->le az állványról->visszaöltöz->nem esik->átöltöz->föl az állványra->esik->le az állványról->visszaöltöz->nem esik->átöltöz->föl az állványra->esik->le az állványról->visszaöltöz->nem esik->átöltöz->föl az állványra->esik->le az állványról->visszaöltöz->nem esik->átöltöz->föl az állványra->esik->le az állványról->visszaöltöz->nem esik->átöltöz->föl az állványra->esik->le az állványról->visszaöltöz->...

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

  • ispi

    tag

    válasz ispi #4 üzenetére

    És kész!!! Halleluja! Baromira ideje volt már. Baromira.

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

  • ispi

    tag

    válasz ispi #6 üzenetére

    Ja igen! És még élek + nem tört el semmim, nem estem le, se rándulás, se ficam. Tőlem ez nagy szó...

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

  • ispi

    tag

    Egy csodás álláskereső rendezvény, a csodás helyi munkaügyi kemény mag szervezésében, csodás mennyiségű, változatosságú és minőségű álláskínálattal. Csodás. Ezt ugyanaz a gárda hozta össze, amelyik anno kiközvetített egy céghez gyakorlat nélkül, miközben a cég külön kiemelte nekik, hogy kizárólag gyakorlattal keresnek embert. Amelyik kiközvetített egy céghez egy olyan munkakörre, amelyre nem is kerestek embert. És amelyik kiközvetített egy spanyol tolmács munkára, spanyol nyelvtudás nélkül. Ezek pedig azóta is ott "dolgoznak", azóta is van munkahelyük, azóta is megbecsült tagjai annak a csodás szervezési képességű csapatnak, ami már nem tudom mióta nem is munkaügyi hivatal, hanem a megyei kormányhivatal járási hivatala. Csak hát ha a lószarra mondjuk azt mondom, hogy az egy páratlanujjú patás által növényekből előállított, baktériumok és emésztőenzimek segítségével átalakított produktum, az attól még csak lószar marad, akárhogy is nevezem el...

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

  • ispi

    tag

    Mai állásinterjú rövid kivonata, a lényegi részeket kiemelve, átfogalmazva:

    Ezt, meg azt, meg amazt kellene csinálnia, ehhez is értsen, ahhoz is, meg biztos, hogy amahhoz is ért? Mert mi olyat keresünk, aki ebben a témakörben mindent de mindent tud, mindenből van szakmai tapasztalata, mindent csinált már, ami ezen a területen előfordulhat és lehetőleg papírja is van róla, hogy mindentudó.
    Cserébe, hogy mindennek megfelel, hajlandóak vagyunk nagyvonalúan a garantált bérminimumot fizetni, ami 161.000 Ft, de jövőre már 180.500Ft lesz ám! Bruttó. Meg a bérlet 86%-át is álljuk + egy kis varázslás utalványokkal, ilyen-olyan béren kívüli csodákkal havi nem túl nagy értékben... itt már csak bólogattam... De legalább nem hazudták a hirdetésben, hogy versenyképes a bérezés és azt sem, hogy próbaidő után emelkedik.
    Önéletrajzot nézeget, szájat húz:
    -innentől elég sok munkahelye volt, 1 éves időtartamokban, miért?
    -gondolva: mert mind olyan sóher-tróger banda volt, mint ti.
    -kimondva: 2008 óta eléggé instabillá vált sok vállalat, egy kis megrendelés csökkenés esetén rögtön tologatták az embereket cégen belül, vagy akár el is küldték őket.
    Mindkettő igaz végül is.
    A nóta viszont mindig ugyanaz, a szokásos dilemma újra és újra: Taposómalmos igahúzás nyomorral kombinálva, de itthon lakva és saját szobában aludva megint, vagy határátlépéses, 1000+ km-es próbaszerencsébe vágás, ki tudja kikkel összezárva-együtt élve. Megint. De csak mert dübörög a gazdaság és a zország folyamatosan piszkosul jól teljesít, már Szt. István óta. Hazudják ezt. Nekünk. A mai napig.

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

  • ispi

    tag

    Ma is összeszaladt 2 lehetséges meló a tegnapi szenzációs ajánlat mellé, amivel kapcsolatban jövőhéten még hívnak, mert többszereplősre vették a figurát. Biztos Zagyvát lehetne rekeszteni a rengeteg jelentkezővel, annyira vonzó kondíciókkal csábítják a lehetséges jelölteket, és próbálják meg betölteni a munkakört. Ami a siralmas, hogy sok helyzetben (vagy inkább általánosságban) még akár annak is örülni kellene, hogy egyáltalán van errefelé ilyen ajánlat, ahol a madár, az állami támogatás és a vidékfejlesztési miniszter sem jár. A másik 2 viszont életképesebbnek tűnik, csak megint nem tudta beosztani az élet a lehetőségeket és (persze nem kicseszésből, mert ő olyat nem csinál ám) hónapokon át tartó szünet után mindent, amit tudott, 2 napba sűrített bele. Úgyhogy a mai nap a fejtörésről, guglizásról, fejtörésről, jobbra-balra telefonálásról, fejtörésről, időpontokat kérésről-eltolásról és nem utolsó sorban, a fejtörésről szólt. Mert hirtelen, egyszerre kell minden. A hétfő meg ugyanez lesz. Alig várom...
    Csakhogy! Dilemmába csomagolt döntéshozatalban sosem voltam osztályelső, ha hozom a formám, megint sikerül 2 (vagy ez esetben 3) szék között a földre ülni, vagy a legrosszabb ajánlatot választani. Nem, ez nem pesszimizmus, hanem tapasztalat, mind2re volt már példa. De ha így esik, legalább a csodálkozás elmarad, mivel ahogy a dal is mondja: "Tudod az első pofon a legnagyobb, aztán a többit lassan megszokod".
    Teljesen persze nem, de a rezignáltan történő tudomásulvétel egy idő és bizonyos mennyiség után, már automatikusan jön magától.
    De mivel a lehetőségekben való tobzódás még mindig sokkal jobb, mint a hiányuk, azért alapvetően hepi a dolog és jobb ez így, főleg, ha a vége is jó (lesz).

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

  • ispi

    tag

    A számítógép megnyugtató duruzsolása elhallgat, így az akusztikus teret a kintről beszűrődő zene és mulatság, az illuminált állapotban lévő emberek által keltett vidám, vagy épp haragos kiáltozás zajos egyvelege tölti ki. Az álom, a pihentető, megnyugvást hozó alvás késni látszik, ideje eltolódik azon időpont utánra, mikor a zenészek befejezik a játékot és az ünneplésben megfáradt emberek sokasága az éjszaka közepén, mint egy sötéten hömpölygő fekete folyó elindul hazafelé, hogy aztán sok apró mellékágra, patakra, csermelyre szakadva, ki-ki a saját otthonába betérve álomra hajtsa fejét, miként azt e sorok írója is szeretné tenni, ha abbahagynák már végre ezt a szerencsétlen szüretimulaccságot az ócska, éktelen nótázással és a sok ordibáló részeg hazavánszorogna aludni, hogy én is azt tehessem végre!

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

  • ispi

    tag

    A 2 jobb ajánlat kiesett, eü. okok miatt vissza kellett mondanom őket. Így már csak a csúcsok csúcsa, a garantált bérminimumos (jövőre már nagyon magas lesz ám!), tróger munkakörülményes, lehangolóhelyszínes maradt a kosárban. Halleluja! Igen! Ezaz! Erről álmodtam mindig is, hogy leginkább egy ilyen munkahelyen dolgoznék (megint), ahova minden nap utálattal mehetek be, ahol a kilátástalanság a főcsapás, fizetéskor pedig megtankolok és várom a következő fizetést, hogy újra tudjak tankolni. És most tessék! Itt van! A siker kapujában állok! Na de hát még onnan sem hívtak, a végén még arról is lemaradok... Az lesz aztán a örömünnep, hogy még azt sem nyerem meg, amit nem is igazán akarok megnyerni. De ha mégis így alakul, sírva azért nem fakadok. Csak baromira lehangoló már ez az állapot és piszkosul jó lett volna egy hely, ahova minden nap be kell mennem azért, hogy havonta utalhassanak nekem egy jelentéktelenebb összeget. Az pedig már csak hab lett volna a tortán, ha nem egy lepukkant, lerobbant helyre kell bejárni és fizetnek annyit, hogy az esetleg még 2 tankolásra is elég legyen. Mint amiket vissza kellett mondanom. Na de egy ilyen hely már luxus, mint ahogy a legalja is egyre inkább annak tűnik errefelé. Nem könnyű az élet, az anyjaúristenit!

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

  • ispi

    tag

    Minden napra jut valami döbbenet, az álláshirdetések böngészése közben. A mai gyöngyszemben kikötés a már meglévő, ilyen-olyan tapasztalat, műszaki ismeret, felvételnél próbamunka is van, a végére pedig odabiggyesztik, hogy pályakezdők jelentkezését várják. A "jelentkezését" és a "várják" között nincs "is". Aha, értem. Tehát egy fekete dolgot keresnek, ami fehér színű. Logikus. A HR-esek által általában meghatározott, ideális jelölt munkakörtől, beosztástól függetlenül: 25 éves, pályakezdő, 15-20 év munkatapasztalattal rendelkezik az adott munkakörben + a kapcsolódó területek mindegyikéről is van papírja és szakmai gyakorlata, minimum 2, de inkább 3 idegennyelvet beszél társalgásitárgyalásikommunikációs-középalapfelsőfokon és nem fogad el a minimálbérnél magasabb bérezést, bármennyire is győzködik...
    És megy a sírás meg a csodálkozás, hogy munkaerőhiány van. Talán a földön kellene járni. Talán a körmére kellene nézni a sok tündibündi HR-es szerencsétlennek, akik még azelőtt vágják ki a kukába a sok potenciálisan megfelelő, de tetszetős, dizájnos, proaktív-reaktív önéletrajzot készíteni nem képes, vagy nem hajlandó ember jelentkezését, hogy azokba egy szakmailag hozzáértő -aki értelmezni is tudja, hogy mit is írnak bennük- bele tudna olvasni és el tudná dönteni SZAKMAILAG, hogy ki kell neki és ki nem. Talán olyan hirdetéseket kellene feladni, amelyekben nincsenek ellentmondások. Mert a munkavállaló -ellentétben azzal, amit gondolnak róluk a hirdetések megfogalmazói, feladói- nem hülye. Mert ha egy álláshirdetés tele van helyesírási és fogalmazási hibákkal és nem is igazán derül ki belőle, hogy akkor most mit is akar az a jóképességű, aki odaböfögte azt az internetre, lehet, hogy sok embert alapból elriaszt. Mert hát milyen cég lehet az, aki ilyen tróger munkát hajlandó kiadni a kezéből, vagy aki hagyja, hogy egy olyan cég képviselje és eljárjon az érdekében, aki ilyen tróger munkát ad ki a kezéből? De a melóstól meg közben a csillagos eget is elvárja és megköveteli...
    Egy fent említett jellegű, valakinekalánya/unokahúga HR-es prüntyőke a közelmúltban felhívott, mert jelentkeztem erre-arra. A hirdetések már hónapok óta éltek és azóta is folyamatosan frissítik őket, ami a következők fényében nem is csoda, az a szerencsétlen cég soha nem fogja megkapni az áhított alkalmazottait. Nem tudta, hogy milyen munkakörökre is jelentkeztem és, hogy hova, valami tök mást ajánlott, tök máshol. Nem tudta, hogy mi is szerepel az önéletrajzomban. Aztán miután elmagyaráztam a szerencsétlennek, hogy milyen álláshirdetéseket is adtak ők fel, miket írtak/ígértek/hazudtak bennük (fingja sem volt semmiről), megígérte, hogy majd hamarosan visszahív, hogy akkor időpont, meg satöbbi. Aha. Azóta is hamarosan hív. Viszont gondolom azóta is annál a magát az egyik legnagyobbnak, professzionálisnak, egyedülállónak gondoló fejvadász cégnél "dolgozik", legeli az íróasztalról a nasit, pletyizik a hasonló szinten lévő kolleginákkal, növeszti a fenekét és (el)intézi sok munkavállaló jelentkezését, sorsát. Aztán jönnek a statisztikák, hogy munkaerőhiány van a zországban, nem találni megfelelő és elegendő embert. Aha. Persze a kiválasztással nincs baj, az tökkkéletes. Közben ennek a cégnek rengeteg álláshirdetése található a neten, de mivel Inkompetenciané született Tudatlan Hajnalka is náluk dolgozik és ezen képességeivel nincs egyedül az irodák sűrűjében, én pl. rajtuk keresztül már inkább nem jelentkezem sehova és lehet, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Nem fogom folyton felvilágosítani őket, a saját munkájukról. Ne tőlem tudják már meg, hogy mit is kellene tudniuk...

    [ Szerkesztve ]

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

  • ispi

    tag

    válasz ispi #10 üzenetére

    3-ból semmi. Hoztam a formám, ahogy arra számítani lehetett. Kár, hogy csak ilyen és ehhez hasonló, negatív dolgoknál jön be az, amire tippelek. Azért vettem lottót...

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

  • ispi

    tag

    A mai kedvenc álláshirdetés: betanított operátor, fizikai munka anyagmozgatással, a követelmény végzettség terén 8 általános, tehát a béka segge alatti pozíció, a cégnél a legalja, minden főnök a legkisebbtől felsorolva, akik mind a leendő melósnak diktálnak, ha a saját nevét le tudja írni több-kevesebb hibával már megfelel, a jelentkezés pedig magyar és ANGOL nyelvű önéletrajzzal. Érzem, hogy valamelyik része a hirdetésnek kilóg a sorból, de nem tudok rájönni, melyik a kakukktojás...

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

  • ispi

    tag

    Emlegetett prüntyőke...
    #13 Kaptam e-mailt miss HR-től, aki 1 hónappal ezelőtt megígérte, hogy hamarosan hív. Az első (és egyetlen) hívást követő hétben maradtunk anno, aminek már 4 hete. Biztos sok dolga volt. Leírta ugyanazt, amit akkor telefonon is elmondott, de a fogalmazásból kitűnik, hogy szerinte most, először lép kapcsolatba velem és közli a tudnivalókat. Hát így megy ez projekt toborzóéknál. Darab-darab. Azt is kérte, hogy jelezzek vissza, aktuális-e még a minden. Persze, visszajelzek mindenképp. Majd 1 hónap múlva én is.

    #14 3-ból fél. Ez úgy jött ki, hogy a garantált bérminimumos (jövőre már nagyon fölemelik ám!) helyről újra rám csörögtek, de ezúttal nem az volt a közlendő, hogy nem engem választottak, hanem, hogy akit először választottak, az visszamondta a munkát, mert elfelejtettek közölni vele (és mindenki mással is) 1 apróságot, ami miután kiderült, az első számú jelölt, a kiválasztott, a nagy Ő úgy döntött, hogy nem akar megszakadni (nem csodálom, igaza van) és ők ezután rögtön rám gondoltak, hogy ebben az esetben "ha nincs ló, jó a szamár is" alapon én esetleg akkor szívesen megszakadnék. Hát nem. Meg amúgy is, ha elsőre nem kellettem, akkor ne kelljek másodjára sem. Egyszer megfelel, egyszer nem? Rám fanyalodtak? Úgy hozta az élet, hogy kénytelenek lennének velem beérni? Egy pót munkással? Egy örökös másodikkal? Egy "Ez is megteszi, amíg nem találunk jobbat."-al? Na nehogy már! Engem ne csak úgy tessék-lássék vegyenek föl! Engem akarjanak, vágyódjanak utánam, az töltse ki a gondolataikat, hogy "Igen, ez az, Ő kell nekünk, gyorsan-gyorsan, hol egy szerződés, írassuk alá hamar!". De így, hogy "Hát sajnáljuk, hogy így alakult, higgye el, mi sem így akartuk, de akkor nem bánjuk, jöhet ha akar, a fenébe is..." Azért ez így lehangoló. És akkor hogy legyen meg az ember kezdeti lelkesedése (ami rövid időn belül amúgy is elmúlik)? Nem éltetne, hajtana, űzne, sarkallna egyre jobb és jobb teljesítményre a munkahelyen a tudat, hogy én, csakis én kellettem nekik és senki más!
    Úgyhogy hétfőn közlöm, hogy kihagyom a soha vissza nem térő alkalmat a közös együttműködésre. Így szólhatnak másvalakinek, mondjuk a 3., vagy a 4. embernek a sorból, hátha ők majd jobban örülnek a váratlan fordulatnak, megragadják a felkínálkozó lehetőséget és nem lesznek olyan hálátlanok, mint én.

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

  • ispi

    tag

    El kellene már dőlni. Csak hát van ami mellette szól, van ami ellene. Na mármost. Ott kezdődik, hogy nem vagyok még álmos. Persze lehet, hogy tudnék aludni, talán 10-15 perc múlva már alfában lennék, de lehet, hogy mégsem. Jobb az úgy, ha az alvást a "leragad a szemem" érzés után kockáztatja meg az ember. Biztosra kell menni. A másik, hogy ha korábban fekszem, akkor korábban kelek, ebből kifolyólag korábban is reggelizem. Ez önmagában még nem lenne baj, a nagyobb gond az, hogy a korai reggeli esetében korábban is leszek újra éhes és nehezebb kibírni ebédig. Ha viszont később fekszem, akkor később kelek, később reggelizem és így nem lesz akkora a reggeli-ebéd közötti időtartam, de a délelőtt a késői kelés miatt jelentősen lerövidül, ami ha van dolgom nem jó, ha nincs, akkor meg úgy is mindegy. Hát nem könnyű az élet, nap mint nap súlyos döntéseket kell hozni. Mindig csak a felelősség...

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

  • ispi

    tag

    Ma is voltam állásinterjún. Ha így haladok tovább, óriási gyakorlatom, szakmai tapasztalatom lesz ezen a téren. Beírhatom majd az önéletrajzomba. A céghez A és B pozícióba kerestek embert (követelménymegfelelés miatt mindkettőre jelentkeztem), menteközben kiderült, hogy C pozícióba is keresnek valakit, ami szintén szóba jöhetne nálam, kis idő múlva pedig már a D munkakörről beszélgettünk (közel 1 órát), amire nem is kerestek senkit, igazából jelenleg nem is fut náluk ez a vonal, de rólam valahogy eszébe jutott a tulajnak, hogy mit szólnék hozzá, ha... Mivel érdekes, változatos és (az egyik) profilomba, illetve közelébe eső munka lenne a D, így nagyon örültem dolognak, de az még a jövő(hét) zenéje, hogy elindítják-e a folyamatot. Mivel (állítólag) nekik is szép pénz származna belőle, remélem igen, és azt is, hogy velem. Úgyhogy most szorítok magamnak! Nem tudom ilyenkor mi a szokás, majd átdobom a bal vállam fölött a sótartót, miközben egy faasztal alján kopogok hármat a bal kezem, 45 fokban behajlított középső ujjával, mindezt 2x keletre, 1,5x nyugatra és 1-1x észak-délre történő meghajlás közben, féllábon, szigorúan a Mars és a Jupiter együtt állásakor, a teliholdnál szedett turbolya teát kortyolgatva. Kakast nem áldozok, más menü van betervezve. Szóval jó lenne és jól jönne ez a meló abban a formában, ahogy arról szó volt ma. Hátha...

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

  • ispi

    tag

    válasz ispi #18 üzenetére

    Hát kérem szépen. Már 2 hete megy a munkásdi. Persze nem teljesen (illetve még leginkább nem) abban a formában, mint amiről szó volt, eléggé kaotikus, vagy finomabban fogalmazva kiforratlan a munkaköröm. Persze erről azért volt szó előzetesen, csak kicsit optimistább volt a körülírás, meg én is. De mikor épp sikerül azzal foglalkozni, mint amire fölvettek, az jó, azt szeretem csinálni. Állítólag a december a cégnél amúgy is ilyen hajtós, mindenki-mindent csinál jellegű és januárban már jobb lesz, meg egyre inkább mehet majd az, amit megbeszéltünk, ami ha beindul, talán a fizetés is vállalhatóbb lesz. Remélem a legjobbakat és, hogy ez tényleg így lesz. A kollégák mindenesetre megnyugtattak, hogy nem. Kedves embereknek tűnnek.

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

  • ispi

    tag

    Egyre inkább idegesít a sznobizmus és az is, mikor a butaság akaratossággal, makacssággal, hovatovább rosszindulattal párosul. Biztos a korral jár... De akkor is baromira idegesítő...

    Csak az normális, akit nem ismersz eléggé.

Aktív témák