Új hozzászólás Aktív témák

  • Zaji

    őstag

    Sziasztok!
    Mai világunkban fontos szem előtt tartani az energiahatékonyságot. Legyen szó világításról, közlekedésről vagy otthonunk fűtési-hűtési megoldásairól. Új építésnél és felújításnál egyaránt fontos szempont milyen berendezéssel látjuk el ezen utóbbi funkciókat. Ezeknek a berendezéseknek és hozzájuk tartozó rendszereknek a jobb megismerése érdekében nyitottam ezt a topikot. Tervezési segédletektől a gyakorlati tapasztalatokig. Milyen szempontok alapján érdemes rendszert választani? Megtérülési idő, karbantartási költségek és így tovább.
    Például egy 1970-ben épült 80 m² szigeteletlen családi ház esetében 18 KW-os gázkazánra van szükség, hogy a hideg időben is fel tudja fűteni a házat. Egy ilyen épület mellé hőszivattyú nem biztos, hogy jó választás még abban az esetben sem, ha az épületet szigeteljük.
    Új épületnél, megfelelően tervezett hőátbocsátási tényezőket figyelembe véve, mikor érdemes falfűtés/hűtés kiépítése. Stb. stb.

  • Bohus

    aktív tag

    Már épp ideje volt. Egyre nagyobb igény mutatkozik itthon is a hőszivattyúk iránt, van aki azért választja, mert a környezetet szeretné óvni, van aki az alacsony üzemeltetési költség miatt, mások kényszerből mert pl. nincs gáz egy adott helyen. Másrészt a szigorú energetikai előírások miatt egyre többen választják azért, hogy részben megújuló energiával tudják fedezni az új építésű épületük fogyasztásának egy részét.

    Azt hiszem jó helye lesz itt ennek a témának, hiszen egy korszerű hőszivattyú már komoly elektronikával van felvértezve, legtöbb esetben kommunikációra is rábírható, vagyis megvan a kapocs az IT világgal.

    Hajrá, jöhet minden: vélemények, tapasztalatok, tippek-trükkök, javaslatok, érdeklődés,
    minden ami hőszivattyú!

    A Föld legnagyobb problémája maga az ember.

  • DamianB

    őstag

    válasz Zaji #1 üzenetére

    Én most a lakásnál amit veszek hőszivattyú lesz és pont azon gondolkodtam ha a vidéki házba költöznék ami egy 70 években épült ház akkor korszerűsíteném egy ilyen hőszivatttyúval. De akkor ezek szerint nem tanácsos. :F

    "Arms wide open, I stand alone I'm no hero and I'm not made of stone Right or wrong, I can hardly tell I'm on the wrong side of heaven And the righteous side of hell I'm on the wrong side of heaven And the righteous side, the righteous side of hell"

  • Zaji

    őstag

    válasz DamianB #4 üzenetére

    Szia,

    Van arra az esetre is hőszivattyú például Fujitsu. Ez a hőszivattyú, folyadék-befecskendezéses, iker forgódugattyús kompresszorral szerelt így -20⁰C alatt is tud rásegítés nélkül üzembiztosan fűteni. Ehhez fontos egy jó gépész tervezés, mert hiába állítja elő, ha nem tudja a másik oldalon leadni (nincs elég felület, pl. kicsik a radiátorok, stb.).

  • DamianB

    őstag

    válasz Zaji #5 üzenetére

    Értem köszi ez kb az 5 éves tervem . Bízok addig fejlődik a technika is.

    "Arms wide open, I stand alone I'm no hero and I'm not made of stone Right or wrong, I can hardly tell I'm on the wrong side of heaven And the righteous side of hell I'm on the wrong side of heaven And the righteous side, the righteous side of hell"

  • PROTRON

    addikt

    Üdv,

    Látom nem túl látogatott a topic, de azért gondoltam ránézek.

    Van egy másfél szobás(22+8nm) saját lakásom, egy régi építésű társasházban.
    Már nagyon elegem van a 45 fok kánikulából, tehát mindenképp kell légkondi berendezés. Sajnos a lemez konvektoraim elöregedtek, így tehát fűtés területen is költenem kell.

    Na most én olyan megoldást keresek, amihez tudok igényelni "B-GEO" kedvezményes tarifát az ELMŰ-nél, épületvillamosságisként ezt a részét tudom intézni csak kellene a konkrét amper igény(én 16-al számolok), csak sem a gépek, sem a kivitelező cégek terén nem vagyok eléggé jártas.
    Annyit látok hogy hidegben is legalább 4,1 SCOP-t kell tudnia a gépnek, de hogy ezt most simán régi építésű lakáshoz is tudom-e használni vagy csak családi-ház/új építésű társasházban, na itt már elvesztem az információkban.

    Azért lenne jó a "B-geo" tarifa, mert akkor a teljes fűtési időszakot tekintve talán meg lenne a 20k huf megtérülés évente a fűtésen, tehát 10 év alatt kb 200k.
    Mint írtam légkondizás mindenképp kell, továbbá egy konvektor a szereléssel együtt is kb 100-150k között van, tehát én olyan kb 600k-t szánok max egy "B-GEO"-ra köthető hőszivattyús bekötésre minden anyag költséggel.
    Tudtok ebben segíteni?
    Köszi.
    Protron

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • Bohus

    aktív tag

    Szia,

    a lakás fűtési hőszükséglete meglehetősen szerény lehet, ennek megfelelően keress klímát. Gugliba beírod a "hűtő fűtő klíma geo tarifa" kulcsszavakat, és találsz olyan bolto(ka)t ahol szűrni tudsz a kínálatból a szükséges teljesítményre.
    Várhatóan a célnak megfelelő klíma max áramfelvétele nem lesz több 10A-nél.

    A Föld legnagyobb problémája maga az ember.

  • dabgergo

    őstag

    Sziasztok!

    Házat építettünk és a kivitelező azt mondta, hogy 3M Ft felára lenne annak, hogy a gáz helyett hőszivattyú legyen. A hőszivattyú csak a gázt váltaná ki, melegvíz+fűtés, tehát mennyezeti hűtés nem lenne.
    A ház belső két szintes, 110nm. Sajnos a hőszivattyú pontos típusát még nem kaptam meg, de valószínűleg egy olcsóbb Midea lenne.

    Fentiek kapcsán négy kérdésem lenne:
    1) Nem irreálisan sok felár ez egy olcsó hőszivattyúért? Ez felár, tehát elvileg lejön a hőszivattyúhoz kapcsolódó költségekből minden, ami a gáz esetében felmerült volna.

    2) Mideáról mint márkáról mi a vélekedés?

    3) Kültéri egység zajától eléggé tartok. Jogos a félelmem? Valahol meg tudnám hallgatni élőben, hogy mennyire vészesek?

    4) Ha ma építkeznétek, mennétek hőszivattyú irányába, vagy nem olyan rossz az a gáz?

    Előre is köszönöm, ha tudtok válaszolni!

  • Bohus

    aktív tag

    válasz dabgergo #9 üzenetére

    0. Hiba kihagyni azt a ziccert, hogy a hőszivattyú hűteni is tud. Van persze plusz beruházási költség (mennyezet vagy fal becsövezése), de onnantól gazdaságos és komfortos hűtést biztosít.

    1. Soknak tűnik. Ha hűtés híján ugyanazt a hőleadó rendszer feltételezzük, és csak a gáz ill. hőszivattyús hőtermelő rendszer bekerülési költségét tekintjük, akkor nehéz elképzelni ekkora különbséget. Beépített HMV tárolós hőszivattyús szettet lehet kapni 2,5M alatt. Installációs költség van mindkét esetben - ezt lehetne tételesen boncolgatni -, de nyilván a gáz tervezése és engedélyezése, maga a gázkészülék, az égéstermék elvezetés nem lesz ingyen. Ha később bebizonyosodik, hogy van hűtési igény, akkor még klímával is ki kell egészíteni a gázos rendszert.
    Kíváncsi vagyok, hogy egy generálkivitelező hogyan kalkulál ekkora különbséget. Nekem gyanús, hogy így akar egy irányba terelni.

    2. Nem ismerem.

    3. Van hangja, általában nem zavaró. A kültéri egységünk a konyha előtti részen van felállítva, beltérben a hármas üvegezésű nyílászárók mögött szinte észrevétlen. Ha este néma csend van kint és bent is, akkor szűrődik be alig hallhatóan.

    4. Nálunk régen gázfűtés volt és villanybojler, felújításkor HMV és fűtés-hűtés hőszivattyúra lett bízva. Vannak pro és kontra érvek, ha ma kellene dönteni, akkor is a hőszivattyút választanám.

    A Föld legnagyobb problémája maga az ember.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz dabgergo #9 üzenetére

    2) és 3) pontról nem tudok nyilatkozni, talajszondás hőszivattyúm van.
    Annak azért van jelentős hangja. Nekem egy kínai van.

    0) A hűtésre én is csak bíztatni tudlak, hogy már most gondolj rá.
    Nekem a monolit betonfödém van becsövezve és az hűt és fűt, valamint van hővisszanyerős szellőztető (Energiakulcs rendszer).
    A komfortérzet leírhatatlan. Nyáron 24,5 fok a cél, télen 23,5. Ehhez képest +/- 0,5-1 fok-ot ingadozik a hőmérséklet a házon belül. Tehát egész évben 23-25 fok között a lakásban. Mindezért H-tarifával havi 6500 forintos villanyszámla (csak fűtés+melegvíz+hűtés+szellőzés). És nem kell szellőztetni.

    1) Önmagában a hőszivattyú berendezés ára és a gázkazán+terv+kémény ára nem indkolja, feltételezve egy levegő-víz hőszivattyút.
    Persze ha a gázhoz radiátorokkal terveztek, hőszivattyúhoz meg mondjuk padlófűtéssel az már okozhat különbséget, de talán még ez sem ekkorát.

    4) Fűtésre és melegvíz készítésre egy jól szigetelt háznál nem rossz a gáz, bár számítani kell rá, hogy előbb-utóbb fog emelkedni az ára.
    De gázfűtés mellett klímával kell hűteni, ami megfelelően üzemeltetve lehet komfortos (állandóan be van kapcsolva és nem hagyja felmelegedni az épületet), de általában nem így használják.
    A mennyezet hűtése jóval komfortosabb érzést keltő megoldás (a megfelelő vezérléssel).
    Én legközelebb is hőszivattyút választanék. És valószínűleg maradnék a talajszondásnál.

  • dabgergo

    őstag

    Nagyon köszönöm a válaszaitokat!
    Végül lehetséges h egy LG Therma V 9kW-os lesz, de még mindig tart az egyeztetés. Felmerült közben az is h a kültéri egységet a tetőre rakjuk, de nem biztos h az jobb, szóval sok még a nyitott kérdés.

  • Sergiohu

    tag

    Sziasztok, úgy sejtem hamarosan felpörög a topik.
    Első kérdés, van értelme kb. 100.000 forintos éves gázszámlát(hmv+fűtés) hőszivattyúra cserélni? 91 nm, padlófűtés, 24kw-os duval kondenzációs.
    2. Ugyanaz a hőszivattyú padlót fűt, mennyezet hűt, lehetséges?

    Na ez tényleg az utolsó, holnaptól...

  • Bohus

    aktív tag

    válasz Sergiohu #13 üzenetére

    Ha csak anyagi alapon a költségek szempontjából nézzük, akkor a működőképes a gázkészülék cseréje nem nevezhető racionális döntésnek. Hiába nyújtana gazdaságosabban üzemeltethető alternatívát, a megtérülési idő rendkívül hosszú lenne, akár több, mint a hőszivattyú várható élettartama.

    2. Igen, lehetséges. Csak nem egyidőben (bár erre is van példa).

    A Föld legnagyobb problémája maga az ember.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz Sergiohu #13 üzenetére

    1) A leírás alapján az a gázkazán eléggé új lehet, maximum néhány éves. Amíg nem kezd vele sok baj lenni, szerintem nem érdemes a cserén gondolkodni, legalábbis sokkal kevesebb nem lesz a számlád.
    Ha van energetikai tanusítványod és a hozzá tartozó számítás a mostani állapothoz, abból lehetne arányosítani a mostani gáz és a leendő villanyfogyasztást.

    Ha az új pályázatra gondolsz, az nem egyértelmű belőle, hogy a hőszivattyúhoz engedélyezne-e H-tarifát. Anélkül egy 5kWp-es napelemrendszer még nem fog jelentős csökkenést eredményezni, főleg ha esetleg már nem szaldósak lesznek az új szerződések.
    Nekem egy AA++-os ház nyáron 24,5fok, télen 23,5fok célhőmérséklethez az éves fogyasztásom HMV+Fűtés+Hűtés+Szellőztetés ("Energiakulcs rendszer"):
    A1 tarifa (április-október): 12*100 kWh = 1200 kWh
    H tarifa (október-április): 12*250 kWh = 3000 kWh
    Talajszondás hőszivattyúval, passzív hűtéssel.

    2) Hallottam már ilyenről, bár ilyenkor fűteni inkább mindkettőt szokás.

    Meg kell különböztetni a levegő-víz és a talajszonda-víz típusú hőszivattyúkat.
    A levegősnél a hűtés csak a hőszivattyú fordított körös működésénél lehetséges.

    A talajszondásnál (amit kevésbé kultivál a tervezet, amire gondolhatsz a topik felpörgése kapcsán) lehet hűteni passzív hűtéssel is, hőcserélővel vagy akár anélkül (meg persze a hőszivattyú fordított körös működésével).
    A passzív hűtés előnye, hogy csak egy keringtető szivattyú működik közben, ami nálam 75W áramfelvétel.

    Ha okosan van kialakítva a dolog, akkor párhuzamosan tud hűteni és melegvízet csinálni is.

  • Sergiohu

    tag

    Köszönöm a válaszokat, így sejtettem én is.

    Na ez tényleg az utolsó, holnaptól...

  • S-eye

    senior tag

    Hali, 70 m2-es ház, 30cm tégla, 5cm szigetelés, acéllemez radiátorok esetén mekkora hőszivattyú kellene?

    Most kázkazánnal fűtök és a hőszívattyú mehetne a fatüzelésű kazán helyére. Így lenne backup, ha esetlg túl hideg lenne. Az egyik kalkulátor 7 kW-osat ajánlott. Szerintem akkor inkább már 9 kW legyen.

  • Bohus

    aktív tag

    válasz S-eye #17 üzenetére

    Ennyi bemenő adatból nem lehet kiszámolni az épület fűtési hőszükségletét, ahhoz sokkal több kell, így csak durva közelítést lehetne adni. Mivel meglévő házról van szó, pontosabb értéket kaphatsz ha a gázfogyasztásodból következtetsz a hőszükségletre.
    Az acéllemez radiátor viszont magas előremenő hőmérsékletet igényel, amivel - hacsak nincsenek erősen túlméretezve - nem gazdaságos a hőszivattyú üzeme.
    Felületi hőleadók hiányában a hűtést is buktad, ezért összességében ilyen helyzetben nem tudom javasolni a hőszivattyút.

    A Föld legnagyobb problémája maga az ember.

  • S-eye

    senior tag

    válasz Bohus #18 üzenetére

    kb 200 ezer az éves gázfogyasztásom. Igazából az új napelem pályázat miatt gondolkodom hőszivattyún.

    Hallottam arról is, hogy van olyan hőszivattyú, ami 60C feletti vizet állít elő, így a régi radiátorokkal is működik. Persze, ha nagyon nem érné meg, mert túl hideg van, akkor a gázkazánt kapcsolnám be

    A hűtés részét nem értem mire gondolsz. Nem lehet hidegebb vizet cirkuláltatni?

  • G.I.JOE

    senior tag

    Sziasztok,

    ha tavaly májusban született a lányom, az hogyan befolyásolja 2020-as egy főre jutó jövedelmünk számítását? (vele 3 fő)

  • szabifotos

    senior tag

    Sziasztok!

    Látom, nem túl aktív a topik, de hátha tud segíteni valaki. Laikus vagyok, én is a pályázat kapcsán jöttem ide.
    Adott egy két szintes, egyelőre szigetelés nélküli, és nem jól szigetelő ablakokkal ellátott, kb. 120nm családi ház.
    Azon gondolkodtam, hogy ha beépítésre kerülne a hőszivattyú, bár ebben ugye lenne nyílászáró csere is a pályázat szerint, akkor az nem hiszem, hogy kifűtené a házat, főleg, hogy a szülők hőigénye elég nagy... Sokszor 26-27 fokot is csinálnak, ha medurrantanak a kazánba, ami egy vegyes tüzelésű kb. 35kW-os badigo kazán, a régi tipusú sárga, alu radal radiátorokkal. :)
    Kérdésem, hogy egy hőszívattyú beépítése megoldható úgy, hogy a kazán is megmaradjon a jelenlegi helyén, így ha esetleg kevés lenne a hőszivattyú, akkor be tudnának gyújtani?

  • S-eye

    senior tag

    válasz szabifotos #22 üzenetére

    pályázni tervezek én is. Az a tervem, hogy a gázrendszer megmarad, csak a hőszivattyú mehetne a vegyes tüzelésű helyére. A fűtésre már ki van építve a rendszer, szerintem megoldható. Így tartaléknak maradhat a gáz. Youtube-on egy lengyel a srác a hegyekben egy 9kW-os hőszivattyúval 200 m2 területű többszintes házat fűtött, igaz volt legalább 7cm szigetelés mindenhol. 21-22C-ot szerintem így el lehet érni, bár az nem mindenkinek komfortos.

  • Zaji

    őstag

    válasz szabifotos #22 üzenetére

    Szia,

    "Kérdésem, hogy egy hőszivattyú beépítése megoldható úgy, hogy a kazán is megmaradjon a jelenlegi helyén, így ha esetleg kevés lenne a hőszivattyú, akkor be tudnának gyújtani?"

    Megoldható aránylag kis átalakítással.

    A nyílászárók cseréje kevés lesz. A radiátorokat is ki kell cserélni padlófűtésre, mert a vegyestüzelésű rendszer más hőleadással "dolgozik".

  • S-eye

    senior tag

    válasz Zaji #24 üzenetére

    mi a helyzet ha magas hőmérsékletű hőszivattyút használsz? Pl Panasonic T-Cap. Úgy reklámozza magát, hogy meglévő rendszerre is rá lehet tenni.

  • Bohus

    aktív tag

    válasz szabifotos #22 üzenetére

    Nincs akadálya, hogy hőszivattyút is beállíts a vegyes tüzelésű mellé, de nincs is sok értelme. A radiátorokat 35-40 fokos vízzel nem lehet bedurrantani, csak az átmeneti időszak egy részét tudnád átvészelni hőszivattyús üzemmel. Hiába is vennél nagyobb teljesítményű modellt, magasabb hőmérsékletet az sem tud biztosítani.
    Ha magas hatékonyságú rendszert szeretnél, akkor sajnos nem lehet félmegoldásokban gondolkozni. Az ablakcserén túl szükséged lesz homlokzati hőszigetelésre, a radiátort le kell cserélni felületfűtési rendszerre, azután mehet a hőszivattyú.

    A Föld legnagyobb problémája maga az ember.

  • FischiPiSti

    csendes tag

    Sziasztok!

    Én is a pályázat miatt kerültem ide, és olvasva a topikot, bár laikus vagyok, de kicsit szkeptikus vagyok a szkeptikusokkal szemben. Biztos vagyok benne, hogy a pályázat célközönségének nagy részének nincs padlófűtése. H tarifa mellett(megfelelő hőszivattyú mellett nem látom akadályát) és 5kwp napelem+akksi és puffertartály mellett 9kw hőszivattyúval nem tudom elképzelni, hogy ne érné meg. A pályázat nem szab padlófűtés vagy falfűtés hiányára kitételt, pedig ha tényleg igaz, hogy ezekben az esetekben nőne a rezsi, az hatalmas szarvashiba lenne a pályázat íróitól. Igaz még mindig nem végleges, és sok sebből vérzik sokak szerint a tervezet, de nem láttam a véleményezések között sem véleményt ezzel a témával kapcsolatban. Mivel az önerő nulla, ha már 1 ft-tal is csökken a rezsi éves viszonylatban(nálunk 218k villany, és 250k gáz), és elegendő a teljesítmény a fűtéshez(ház válogatja), akkor már jól jár mindenki, és a pályázat eléri célját, a co2 csökkentést. (Most ne menjünk bele, hogy honnan jön a villamos energia)
    Ráadásul a már említett Panasonic T-CAPet úgy láttam pont úgy reklámozzák, hogy radiátoros fűtés esetén az "ideális választás", 60°C-os kimeneti víz hőmérséklettel.

    Nálunk 80nm, 2,8m belmagasság, 40cm falak, dupla rétegű műanyag ablakok, 6 db acéllemezes radiátor(3 nagy-tripla, 3 kicsi) turbós gázkazán(nem tudom a teljesítményét sajna) van. Szigetelés szintén nincs még, de ezt pályázattól függetlenül is meg szeretnénk csinálni a közeljövőben. Ami ajánlatokat kaptam eddig, vagy az jött ki, hogy elég a 9kw, vagy hogy felejtsem el(padlófűtés hiánya miatt). Az egyik lehetséges kivitelezőnél volt szerencsém megnézni a rendszert, nála sincs padlófűtés. Állítólag van lehetőség gázkazánnal párhuzamosan használni, nemtudom ez tényleg így van-e, egyáltalán megéri-e?

    Persze nekem is vannak aggályaim, pont az A-7/W55 melletti 2 vagy az alatti COP, és a zaj miatt, éppen ezért gondoltam föld-víz vagy víz-víz rendszerre. Sajnos e téren se optimális a helyzet, mivel a ház előtt elég kicsi a terület, kb 4x8 m, ahova lehetne szondát vagy kutakat helyezni. Kutatokodva ha jól értem, egy 9kwos rendszerhez összesen 200m talajdszonda szükséges? Tehát gondolom 2-re lenne szükség, ezek elférnének? Van viszont ugyanitt egy kutunk is amit locsolásra használunk, ez 48m mély, 15°C, és télen ~25l/perc a vízhozama. A kút szerencsére a használható terület szélén van, tehát úgy gondolom egy nyelő kút még elférne ide.
    A gondom az, hogy a pályázat szövege nem egyértelmű ezekkel a rendszerekkel kapcsolatban. Azt írja lehetséges föld-víz, vagy víz-víz, csak 3 árajánlat csatolása szükséges, viszont azt is írja, hogy bizonyítani kell, hogy beruházási költség és hatékonyság szempontjából nem kedvezőtlenebb, mint a levegő-víz. Namost, ahogy néztem, mindenhol ökölszabályként azt mondják, hogy a föld-víz, vagy víz-víz költsége kétszerese a levegő-vízes rendszernek a föld munkák miatt, ez esetben hogy lehet bármikor is kedvezőbb egy talajszondás rendszer beruházási költsége? Még megértem, hogy egy alkalmas kutat felhasználni, akkor ez a költség levonódik, de szerintem senki sem fúrt poénból korábban már 2x100m lukat a kertjébe, ergo a talajszondás rendszert ki is vehetnék a pályázat szövegéből. Vagy nem is támogatják a föld munkát? (erre is találtam utalást, de félreérthető, hisz valahogy úgy írja, hogy a rendszer működéséhez nem szükséges tevékenységek - pl föld munkák)

    Ha valakinek lenne egy kis ideje véleményezni a helyzetemet, megerősíteni, hogy mindenképp föld-víz/víz-víz legyen(vagyis inkább a családomat kellene) az egész éves W10/W55 melletti 4es COP miatt, vagy az sem lehetséges, vagy, hogy hagyjam a fenébe az egészet, akkor megköszönném. Utóbbi esetben megyek és átgondolom az életemet, mert kb az elmúlt hónapot a téma kutatására fordítottam :O Előbbi esetben esetleg egy kivitelezőt ha tudna valaki(privátban), aki vállal Csongrád megy--bocsánat, Csongrád-Csanád megyében, mert nem igazán jött még válasz kivitelezőktől :R
    Ha meg nem nyerünk, ehh, én megpróbáltam.

    [ Szerkesztve ]

  • abrakadab

    csendes tag

    Szintén hőszivattyús rendszerben gondolkodom és a nagy matekba most szembesültem vele h a rendszer éves karbantartási díja 100e HUF+ÁFA. Ez azért rendesen keresztbe tesz a sporolásnak.
    Vkinek tapasztalata ebben? Tényleg 100 (meg áfa) az a 100?

  • Zaji

    őstag

    válasz FischiPiSti #28 üzenetére

    Szia,

    "Biztos vagyok benne, hogy a pályázat célközönségének nagy részének nincs padlófűtése."

    A padlófűtésnek nem a pályázathoz van köze. A padlófűtéssel nagyobb felületen alacsonyabb hőfokkal tudsz fűteni, míg a radiátorok kisebb hőleadó felülettel magasabb hőfokon érik el ugyanezt az eredményt. Ahogy csökken a külső hőmérséklet annál több idő kell a hőszivattyúnak az 50°C előremenő víz előállítására. Ezért jobb a padlófűtés, mert oda a 35°C is elég.

    "Ráadásul a már említett Panasonic T-CAPet úgy láttam pont úgy reklámozzák, hogy radiátoros fűtés esetén az "ideális választás", 60°C-os kimeneti víz hőmérséklettel."

    A Panasonic leírása szerint: -28 ˚C hőmérsékletig garantált a működése. Itt már nem garantált a 60°C.

    "Állítólag van lehetőség gázkazánnal párhuzamosan használni, nem tudom ez tényleg így van-e, egyáltalán megéri-e?"

    Igen van lehetőség. Természetesen megéri, hiszen a gázkazán rásegít a kívánt előremenő víz előállításában.

    A föld-víz hőszivattyút nem ajánlom. Költségei jóval magasabbak a levegő-vizes rendszernél.

    "Előbbi esetben esetleg egy kivitelezőt ha tudna valaki"

    Itt kell jót találni. Egy jó felmérés-tervezés a kulcsa az egésznek.

    Nem vagyok szkeptikus, nagyon jó technológia amiről beszélünk, de egy rendszerben kell gondolkodni amit a helyi "adottságokhoz" kell igazítani és ezen nagyon sok múlik.

    #29abrakadab

    Igen van karbantartási költsége. Cégtől függ az összeg. Hűtésre-fűtésre használt szivattyú esetében évente kétszer is lehet kötelező, ha a garanciát nem szeretnéd elveszíteni.

    [ Szerkesztve ]

  • LOTR

    addikt

    sziasztok

    hőszivattyúhoz keresünk hmv tárolót és puffertartályt, de olyan nagy eltérések vannak árban, hogy nem tudjuk mi legyen a választás és mi miatt a nagy eltérés, ebben a választásban kérnénk segítséget
    mindenből nincs friss árajánlat, de hmv tárolóknál és puffertartályoknál is 100-150k az ajánlatok közötti eltérés
    a rendszerhez képest nem is feltétlen az a ~6-800 euro plusz összeg, ami nagy lenne, viszont ahhoz elég nagy, hogy foglalkozzunk a témával

    HMV tároló
    - Concept SGW(S) 300 Maxi zománcozott indirekt tároló 1 csőkígyóval, szigetelt + Concept elektromos fűtőbetét 6/4" 400V 4,5 kW

    - Huray Q7 300 WWM indirekt fűtésű HMV tároló hőszivattyús rendszerekhez + HURAY elektromos fűtőpatron 4,5kW

    - Heizer álló tároló, 300 l, kiegészítő fűtőbetéttel 3kW, VRK-BSH-300S
    Álló kivitelű, indirekt tároló, megnövelt felületű hőcserélővel, hőszivattyúhoz, Poliuretán szigeteléssel Skay zipzáros borítással, beépített 3 kW-os fűtőpatronnal. 5/4
    Puffertartály
    - Concept SG(S) 300 zománcozott HMV puffertároló, hűtésre, csőkígyó nélk., szigetelt

    - BTC 300 - 300 literes fűtő-hűtő puffertartály szigetelt

    - Heizer álló tároló, 300 l, VRK-ARV-3
    Álló tároló folyadékhűtőhöz,Tüzi horganyzott belső felületvédelem Max. üzemi nyomás: 6 bar Párazáró szigeteléssel Üzemi hőmérséklet: -10-60oC

    a heizer "szett" a legdrágább eddig, és nincs preferált berendezés sem, mindet itt nem is soroltam fel, amikre ajánlatot kaptunk, tehát nyitottak vagyunk másik alternatívára is, ha az kedvezőbb valamiért
    köszi

    [ Szerkesztve ]

    One Ring to rule them all

  • abrakadab

    csendes tag

    válasz Zaji #30 üzenetére

    Ez egy nagyon PC válasz volt. évente 1-2x kifizetni 80-130 ezer Huf ot alkalmanként szerintem óriási bukta amikor summában nézed a megtérülést. Emiatt gondolkodom rajta hogy NEM kérek hőszivattyut. Ezen más nem gondolkodott el?

  • Attila2011

    aktív tag

    válasz LOTR #31 üzenetére

    Szia!

    Szerintem érdemes megnézned a Flamco márkát is, például a DUO szériáját ehhez. Mi elég gyakran tervezzük be. Egyébként biztos kell elektromos fűtőbetét bele? A hősszivattyúnak nincs külön HMV-s üzeme? A 300 liter is jól átgondolt?

    Puffer nekem túl nagynak tűnik, ha családi házról van szó. Sőt sok hőszivattyú megelégszik egy kisebb előtéttartállyal, ha van hidraulikus váltó beépítve. Szigetelni természetesen kell, bár elázni nem fog a tartály (sőt pára se csapódik ki), csak nagy energiaveszteség.

  • LOTR

    addikt

    válasz Attila2011 #34 üzenetére

    a fűtést épületgépész tervezte, úgyhogy kérdéseid többségére érdemben szerintem nem tudok válaszolni
    16kw-os gree lesz: [link]
    hmv-be a fűtőbetét csak tartaléknak van, hogy szükség lesz e rá, azt nem tudom
    hmv méretnél mire gondolsz?

    erről hallottunk mástól is, hogy előfordulhat, hogy puffertartály esetén csak több lesz a fogyasztás, de olyasmit mondott a tervező (erre már nem emlékszem pontosan), hogy kw-onként 30-35l vízzel szoktak kalkulálni, így jött ki a 300l, meg 150-200l van alapból a rendszerben

    de minden tanácsra nyitottak vagyunk

    One Ring to rule them all

  • FischiPiSti

    csendes tag

    válasz Zaji #30 üzenetére

    > A padlófűtésnek nem a pályázathoz van köze.

    Úgy értem, ha nagy általánosságban mondható, hogy a csak radiátoros házaknál nem éri meg, akkor hiba lenne pályázatot kiírni az ilyen házakhoz, és kitételként ki kell szűrni őket, a pályázók védelme érdekében. De mivel ezt nem tették (még) meg, ezért vagyok szkeptikus. És mivel alacsony jövedelmű réteget céloznak, ahol valószínűleg nincs padlófűtés kialakítva, és régi a ház, legtöbb ember szerintem pont ebbe a kategóriába esne.

    De hangsúlyozom, ezen pályázat keretében nincs önerő, tehát az nem szempont, hogy a rendszer költsége mikor térül meg. Egyetlen szempont, hogy az éves össz rezsi H tarfiával, napelemmel, tárolóval és hőszivattyúval kevesebb, vagy sem? Ez a fő kérdés. Ha kevesebb, megéri. Ha több, akkor kitételt kell szabni a pályázatban, hogy energetikus vizsgálata és véleménye alapján szabad csak megítélni.

    Egyébként pedig az infrapanelek hatékonysága tudtommal még rosszabb, mint a hőszivattyúé, és mégis engedik?

    > A föld-víz hőszivattyút nem ajánlom. Költségei jóval magasabbak a levegő-vizes rendszernél.

    ...
    [link] Erről a pályázatról lenne szó. Nincs önerő. Amit nem tudok biztosan, hogy egyrészt fedezi-e a földmunkát, és elég-e a megadott keret.

  • Attila2011

    aktív tag

    válasz LOTR #35 üzenetére

    Nekem elég ismeretlen márka ez a Gree, gondolom valami kínai lesz. Ha inkább olcsó megoldás kell, és az ár a fő szempont, lehet jó.

    Egyébként mekkora házról és hány főről van szó? A 16 kW-os rendszer meglepett kicsit.

    Puffer esetén lehet én írtam félreérthetően. Akkor lesz több a veszteség, ha nincs szigetelve, azzal a másik topikban feltett kérdésedre válaszoltam.
    A méret meghatározása pedig nagyon hasra ütés szerű nekem.

  • LOTR

    addikt

    válasz Attila2011 #37 üzenetére

    ár/érték arányban részünkről ez volt a legjobb választás, ráadásul egy ismerősnek ugyan ilyen van évek óta és meg van vele elégedve, szerelni is tudja, ha kell
    16kw-ra nem lenne szükség, de kedvezőbb ára volt (részben a beszerzési forrás miatt), mint egy 14-es fujitsunak, vagy, mint egy 12-es panasonicnak (tehát maga a hőszivattyú nem kérdés, csak a puffert. és a hmv t.)
    2generációs családi ház, 100nm alapterület, 3 szinten, legalsó garázs-műhely részben fűtött, 5főre volt a terv, de ugye nem baj, ha marad melegvíz

    az egyértelmű, hogy szigetelt tartályok kellenek persze
    az egyik kérdés az, hogy ennek a szigetelésnek milyennek kell lennie

    mi alapján kellene meghatározni a méretet?

    bemásolom ide is, amit a másik topikban írtam:
    állítólag ha nincs rendes szigetelése a puffertartálynak, akkor hűtési üzem közben, kicsapódik a pára, ami akár el is "áztathatja" a tartályt és penészt is okozhat, állítólag az sem mindegy, hogy a belseje milyen anyagból van vagy milyen anyaggal van lekezelve, valamint a csatlakozás mérete is fontos, bár azt lehetne gondolni, hogy éppen ezek jelentik azt, hogy hőszivattyúhoz való a tartály

    csak a gondolatmenetet folytatom, ezért nem írok új hsz-t, hátha valakinek hasznos az info, az új pályázat kapcsán meg biztosan felmerülő téma lesz ez még:

    miért nem jó ötlet úgy gondolni, hogy hagyományos fűtési rendszerre, pl gázkazán mellé/helyett fel kell tenni a hőszivattyút és akkor ezzel már HŰTENI is lehet, hiszen hideg vizet tudja keringetni ugyan úgy, mint a meleget?
    és a válasz az, hogy éppen a párakicsapódás miatt problémás ez, ha a fűtéscsövek nem erre lettek tervezve és nincsenek megfelelően szigetelve, akkor komoly károkat okozhat az ott kicsapódó pára, és radiátorokon ugyan úgy problémás lehet

    FŰTENI lehet vele, viszont, ahogy már többen is írták, a hagyományos kazán+radiátoros fűtés magasabb üzemi hőmérsékletű vízhez van kitalálva (előremenő akár 60+ C fokos is lehet, régebbi házaknál meg főleg), ez a hőszivattyúnak sok, alacsonyabb hőmérsékleten dolgoznak, tehát növelni kell a hőleadó teljesítményt újabb hőleadók beiktatásával, mivel felületfűtésre gyakran nem éri meg átalakítani, a plusz radiátorok sem opciók sok esetben, ezért vannak a Fan Coil-ok (kb mintegy hagyományos klíma beltéri egysége), ezekkel már fűteni és hűteni is lehet, de ha hűtésre is akarjuk használni, akkor egy új vizes kört kell nekik kialakítani, amire nem kerülnek más hőleadók, csak pl a FC-ok
    nagyon tömören összefoglalva

    [ Szerkesztve ]

    One Ring to rule them all

  • Attila2011

    aktív tag

    válasz LOTR #38 üzenetére

    Persze mindenki maga dönti el, hogy milyen rendszert csináltat, de itt akkor van egy kb 50%-os túlméretezés, ami hőszivattyúk esetén is előnytelen lehet.

    "mi alapján kellene meghatározni a méretet?"
    Az biztos, hogy nem hasra ütésre. Elsősorban a gyártó ajánlásait kell nézni, például legutóbb egy Daikin hőszivattyú esetén a gyártó ajánlása alapján egy 12 literes soros előtéttartály kellett, illetve egy hidraulikus váltó utána. Vagy másik példa egy közel 100 kW-os ipari rendszer, ahova egy Clivet hőszivattyú mellé 1000 literes puffer került. A 300 liter nekem ez alapján is soknak tűnik. A Gree például a túlméretezett 16 kW-os hőszivattyúdhoz egy 100 literest ajánl.

    Ezeket a tartályokat általában eleve szigetelve árulják, mint a linkelt Gree esetén is, ha nem, akkor valami zártcellás szigetelést érdemes rá, mivel hűtésre is használod. Amit korábban írtam, azon is ilyen van.

    "és a válasz az, hogy éppen a párakicsapódás miatt problémás ez, ha a fűtéscsövek nem erre lettek tervezve és nincsenek megfelelően szigetelve, akkor komoly károkat okozhat az ott kicsapódó pára, és radiátorokon ugyan úgy problémás lehet"
    Nem. Hűtés esetén az előremenő hőmérséklet 16 fok, mivel a harmatponti ettől alacsonyabb, nem lesz párakicsapódás. Szépen is nézne ki, ha folyna a mennyezeten a víz.
    Ezek egyébként felülethűtésre nagyon jók, például mennyezet, esetleg falhűtés. Bár padlóval is működne, de az nem valami komfortos.

    A FC készülékeket ebbe nem nagyon keverném bele.

  • LOTR

    addikt

    válasz Attila2011 #39 üzenetére

    sajnos ezt a beszélgetést nem kezdtük el több mint 3 évvel korábban, amikor is először tettem fel hőszivattyús kérdéseket itt a fórumon, és megint sajnos, senki nem tudott segíteni, majd számtalan email váltás és telefonbeszélgetés után sikerült végre találni épületgépészt, aki ilyennel foglalkozik, ért is hozzá és el is vállalja nekünk a tervezést

    sok mindent nem írtam le, ami valóban fontos lehet (viszont az eredeti kérdésemtől már eltértünk), és vannak kompromisszumos megoldások a tervezésben, hiszen átalakítás lesz, ami mindig problémásabb
    ahogy írtam én nem értek hozzá, csak azokból tudok meríteni, amit nekem mondtak, nyilván vannak dolgok, amikre nem emlékszem már, különben meg kénytelenek voltunk a tervező munkájára hagyatkozni

    valószínűleg túlméretezve nincs a hőszivattyú, mert a garázs szint is fűtött, de az eredeti tervekben azt fűtetlenként vettük fel - úgy emlékszem ez utólag nem lett átszámolva ismét
    a puffertartály kérdéses volt, eredetileg ha jól emlékszem 500literes volt tervezve, de határeset volt, így kompromisszumként maradt a 300-as, erre viszont kíváncsi lennék, hol találok róla valamit, hogy 100l-es az ajánlott ehhez a típushoz? mert pont legtöbb helyen azt olvasni, hogy nagyobbal gazdaságosabb
    a videót köszi, végignéztem, a hőszivattyú lemodulálásakor, hogy lehetőleg ne legyen ilyen ki-be kapcsolgatós üzeme, nekünk úgy magyarázták, hogy ha van jó hőleadó (jelesül pl a fancoilok), akkor kevésbé lesz vele probléma, meg a nagyobb puffertartály is előny lehet

    az említett információ gyűjtési időben többen is felhívták rá a figyelmet, hogy régi radiátoros rendszeren, ahol szigeteletlen (vagyis nem erre alkalmas szigetelt) csövek mennek a falban, nem jó hűtési üzemben használni a rendszert, mert problémát okozhat a párakicsapódás, hűtésre egy különálló, arra alkalmas kört kell kiépíteni (fc-ok miatt amúgy is kell az új kör)

    One Ring to rule them all

  • Attila2011

    aktív tag

    válasz LOTR #40 üzenetére

    Igen, sajnos az átalakítás problémás, illetve sokszor költséges is, mert nem arra lett tervezve eredetileg semmi.

    A puffer méret kapcsán a linken találod a megjegyzés rovatban ezt:
    "100L HIDROVÁLTÓ 12 KW, 14 KW ÉS 16 KW HŐSZIVATTYÚHOZ, HŰTŐ/FŰTŐ PUFFER, A SZIGETELÉS CFC-MENTES POLIURETÁN HAB, 30 MM VASTAG, SZÍNES, RUGALMAS PVC BEVONATTAL. 5/4-ES BELSŐ MENETTEL."

    Bocsi a nagybetűk miatt, nem én írtam, csak átmásoltam, kedvem már nem volt átírni.

    "mert pont legtöbb helyen azt olvasni, hogy nagyobbal gazdaságosabb"
    Ez azért ennél sokkal bonyolultabb kérdés. Van olyan, mint írtam korábban, amelyik egyszerűen nem is igényli, sőt ronthat az üzemén. Ez a Gree igényli, mint kiderült, méghozzá a fentebb linkelt 100 literes tartályt.

    Az elején nem tudtam, hogy Fc beltérit akarsz rátenni hűtéshez, mert általában felülethűtést szoktak. Fc esetén tényleg jóval alacsonyabb az előremenő hőmérséklet és jelentkezik párakicsapódás. Egyébként ilyen üzemben a hatásfoka is jóval gyengébb.

  • LOTR

    addikt

    válasz Attila2011 #41 üzenetére

    valamilyen felületfűtés kialakítása akkora munka lett volna az átalakítások miatt, hogy azt nem vállaltuk már be
    a fc-ok meg jók fűtésre és hűtésre is - nem is kellene melléjük másik hőleadó

    ennek a puffer méretezésnek még utánakérdezek, de érdekesnek találom a terméknél ezt a megjegyzést, nekem ilyen marketingszövegnek tűnik, esetleg a csatlakozások miatt van még feltüntetve így, a 200 és 300l-es változatnál meg semmit nem írnak, illetve magánál a hőszivattyúnál sem írják, hogy ezt ajánlják mellé

    One Ring to rule them all

  • Bohus

    aktív tag

    válasz LOTR #42 üzenetére

    A puffertároló alkalmazásának több előnye is van, a méretét elsősorban az határozza meg, hogy elsődlegesen milyen célra szeretnénk használni.

    - A klasszikus alkalmazás esetén a puffert hidrováltóként kötik be, és az a szerepe, hogy részterhelés esetén a többlet hőmennyiséget eltárolja, majd ebből rövidebb üzemszünetek - pl. HMV készítés - alatt is biztosítsa a hőleadó oldal ellátását. A méretét célszerű a kívánt áthidalási idő szerint meghatározni, jellemzően 300 liter az induló méret. Előnyös a használata átmeneti időszakban is, amikor a hőszivattyú a legkisebb teljesítmény mellett is többet termel, mint amire igény van, ilyenkor csökkenthető a kompresszor ki-bekapcsolások száma.
    Mivel a hőszivattyúhoz társított felületfűtési rendszerek a tekintélyes hőkapacitásuk miatt nagy tehetetlenséggel rendelkeznek, ezért a puffer alkalmazását gyakran mellőzik, rövidebb fűtés (hűtés) nélküli időszakok nem veszélyeztetik számottevően a belső téri hőkomfortot.

    - Viszont ha nincs puffertartály és a rendszer víztartalma csekély, akkor hideg klimatikus viszonyok mellett fennáll a veszélye, hogy leolvasztás során a víz oldalon szétfagy a hőcserélő. A gyártók ezért általában megkövetelnek egy bizonyos visszatérő hőmérsékletet (pl. 28°C), és javasolják a kiegészítő puffertartály alkalmazását annak érdekében, hogy garantáltan nagyobb hőkapacitása legyen a fűtési rendszernek. Ilyenkor jellemzően 50-100 l méretű puffertartályt kötnek be kétcsöves csatlakozással a visszatérő ágba.

    A Föld legnagyobb problémája maga az ember.

  • LanyUs

    senior tag

    Jelenleg a fűtést és meleg vizet egy Viessmann vitodens 100-w touch 26 kw kondenzációs kazán biztosítja egy 120 literes indirekt tárolóval. Nyáron a 300 literes gyermekmedencét is meleg vízzel töltjük hetente. A ház 3 szint, 24,5 fok + meleg víz évi 180e Ft gáz ( 62.000 MJ = 16.800 kw/év ). Ebből mennyi a fűtés azt pontosan nem tudom. Falon 10 cm, födémen 30 cm szigetelés.

    47 fokos kazánon beállított előre menővel ( ez az 5-ből 1-es modulációs érték ) a hőcserélő 40-42 fokot ad át a radiátorok felé, ami bőven elég. Estére így is túlmelegszik a ház. Van 6 klíma is H-Tarifán fűteni.

    Egy Daikin Altherma 3 csak fűtő hőszivattyú milyen előnnyel járna a gázkazánhoz képest? :R

    [ Szerkesztve ]

  • LOTR

    addikt

    válasz LanyUs #45 üzenetére

    lehet, hogy csak nekem nem egyértelmű a kérdés, de ha tényleg csak ennyi, hogy mi lenne az előnye, akkor például az egyik, ha nem a legfontosabb előny, hogy napelemmel párosítva mondhatni nem lenne fűtésszámlád, illetve a meleg víz előállítást is meg tudná oldani, így arra sem kellene külön fizetni (bár mivel van H tarifád, így hosszabb lenne a megtérülési idő, mert kb 24ft/kwh-val fűtesz, a kb 38ft-os A1 tarifa helyett)

    nyilván az új rendszer kiépítésének is vannak költségei, az is kérdés, hogy érdemes e belevágni egy új rendszernél egy ilyen átalakításnak, viszont mivel megvannak a klímák is, így nem sok értelmét látom, legalábbis saját forrásból nem, hiszen hátránya is van, bár nem ez volt a kérdés
    hacsak nem az új pályázat miatt kérdezed, mert sok mindent át tud írni egy esetleges 100%-os pályázati támogatás

    nálad valószínűleg a 40-42 fokos radiátorokkal el fog bírni önmagában egy hőszivattyú is és nem lesz szükség másik fűtő rendszerre, a pontos értékeket meg egy hozzáértő ki tudja számolni

    One Ring to rule them all

  • LanyUs

    senior tag

    válasz LOTR #46 üzenetére

    Igen! A pályázati lehetőség miatt gondolkodtam el. De úgy vagyok vele, hogy napelem nélkül nincs értelme belevágni. Vagy együtt, vagy sehogy. Vagy csak napelem.
    Volt egy pellet rendszerem, de hála az égnek megszabadultam tőle-> így lenne csatlakoztatási pontom is a fűtésrendszerre.
    A klímákkal csak átmeneti időszakban fűtünk. Azt is olvastam régebben, hogy a meleg víz előállítása gázkazánnal kedvezőbb, mint hőszipkával. Nem tudom, hogy a gyakorlatban mit tudhat egy hőszivattyú ilyen tekintetben.
    Radiátorok enyhén túlméretezve, így elég az alacsony vízhőfok. Hűtés nem szükséges, kizárólag az emeleten, de azt megoldja a klíma -> fan coil sem kellene.

  • Attila2011

    aktív tag

    válasz LanyUs #47 üzenetére

    Szerintem neked nem éri meg, van egy korszerű kondenzációs kazánod radiátoros rendszerrel, stb... Akkor lenne érdemes elgondolkodni rajta, ha ki lenne építve a felületfűtés teljesen és tudnád hűtésre is használni.
    HMV előállítása most valószínűleg gazdaságosabb, mert hőszivattyú magas hőfokot rossz hatékonysággal tud előállítani.

    Napelemre viszont így is megérheti, mert ingyen van, ha megnyered.

  • LOTR

    addikt

    válasz Attila2011 #48 üzenetére

    ez a pályázat (én még a legelső kiírást olvastam, nem tudom azóta változott e) szerintem néhol kissé túlmutat a józan ész és logika elvein (bár lehet sok részét csak felületesen olvastam és azért gondolom ezt)
    a kolléga esete lehet egy példa rá:
    saját forrásból szerintem senki nem állna neki módosítani egy ilyen kiinduló állapotot, de ha sikerül megnyernie egy 100%-os pályázati finanszírozású átalakítást, amivel a végén kevesebb lesz a rezsije is, akkor megérheti azt a kis bonyodalmat kibírni, amíg az átalakítási munkálatok folynak (és a végén még akár a gázkazánt is eladhatná, mert nem lesz rá szükség)

    One Ring to rule them all

  • Attila2011

    aktív tag

    válasz LOTR #49 üzenetére

    Majd kiderül, hogy mi lesz a végleges kiírásban, ezt még nem tudni. Egyébként közel se biztos, hogy kevesebb lesz a rezsije, mert a napelem csak 5 kW-os rendszer lehet és kivezetik a szaldós elszámolást is hamarosan.
    Egy jó kondenzációs kazánt biztos nem cserélnék le, ha csak fűtésről van szó. Ha hűtésről is, akkor már van benne ráció. Viszont a teljes fűtési rendszer átépítése (ha szükséges) több millió forint, soha az életbe nem hozza be az árat, hiába van ingyen a hőszivattyú.

Új hozzászólás Aktív témák