Új hozzászólás Aktív témák

  • bunddog

    tag

    Hali!

    CD lejátszó ügyben kérdeznék. 50 körül használtan nad vagy marantz már a kellemes kategória? esetleg milyen más márka/típus amit érdemes keresni?

    köszi

  • bta1

    őstag

    válasz bkercso #80899 üzenetére

    "Ki kellene próbálni a gyakorlatban is... Aki tud hasonlóról, kérem szóljon!"

    Az angolok régen eljátszották... következtetések:

    - A hangszórókábel karakterét nem fogja lenullázni. Nem meglepő, hiszen a visszacsatolt elektronikák hangminőségére is hatással van az alkatrészek sajáthangja.
    - A végfokok általában nem szeretik, ha nem választja el jótékonyan a kimenetet a hangsugárzó keresztváltójától a kábel által képviselt néhány tized ohm ellenállás, és ugye a visszacsatolást a hangsugárzó bemeneti kapcsairól, saját vezetékpárral lehozva ahhoz közelítünk. /Tranyósoknál a kábel induktivitása is gyógyszer lehet, lásd NAIM./
    - A kompromisszum, amiről írtál. Az erősítő tervezőjének muszáj lelassítani a nyílthurkot, ha biztosra akar menni.

  • #56474624

    törölt tag

    válasz bunddog #80901 üzenetére

    Inkább Marantz és Philips (régebbiek közül Sonynak is van 1-2 nagyon jó lejátszója). De kevésbé márkákban, inkább típusokban kellene gondolkodni. Na meg, hogy milyen régit vagy hajlandó venni, vintage darabok is szóba jöhetnek-e.

    [ Szerkesztve ]

  • dgyuri0123

    nagyúr

    válasz Audison #80872 üzenetére

    Amennyiben használtan vennéd, úgy akár még jó is lehet.

    "csak a zene van"

  • bta1

    őstag

    válasz fehér_ember #80871 üzenetére

    "a rút kiskacsához van valami alkatrész (csak az tényleg annyira ronda, főleg ezzel a lapos karral :)"

    A szinterbronz persely szabványos méret, csakhát ugye a fröccsöntött műanyagba ágyazott persely utólagos cseréje... :))
    Motort elfekvőből olcsón lehet venni, de bizonyos Pro-ject modellekhez cserealkatrészként a mai napig gyártásban van. A megült csapágyazást szvsz inkább az aljára ragasztott golyós pótcsapággyal célszerű javítani, mert ez a trükk a nyávogást is csökkenti. A gumiszíj is kapható, de sajnos egyre drágább.

    Fenti három alkatrészt a NAD5120-asok 90%-án cserélni/javítani kell, de a legtöbben sajnálják rá a pénzt... akkor viszont ne csodálkozzanak, hogy jönnek a macskák :D

    A manapság olcsón kapható AT hangszedők (91, 91E, 95E..) karakteréhez a hibáival együtt is a lapos kar illik.

    [ Szerkesztve ]

  • fehér_ember

    addikt

    válasz freelanced #80881 üzenetére

    Ezt is vedd figyelembe: Focal Profile 908 (115k); 1399 Font volt az ára 2006-ban, ami akkor ~530000Ft környéke volt.
    Na ezért érdemes inkább használtan vásárolni.

  • python1

    veterán

    válasz bkercso #80899 üzenetére

    Ez jól hangzik így elméletben,én tennék vele egy próbát,csak nem vágom annyira az áramköröket. De szívesen felajánlok egy erősítőt az átalakítására.

  • Audison

    senior tag

    válasz maxxxboy #80907 üzenetére

    Tetszik ez a NAD páros, de lehet hogy ennyi pénzből tudnék venni valami vintage cuccost, ami sokkal jobb hangban. Néztem pl. Philips CD 304, meg valami régebbi erősítő. Vagy ezekkel a vintage cuccokkal már nem érdemes foglalkozni?

    [ Szerkesztve ]

  • fehér_ember

    addikt

    válasz Audison #80910 üzenetére

    Én inkább kevésbé régi használtat néznék, vintage-el csak akkor foglalkoznék ha ismernék jó szervizest és ha a látványuk sokat nyomna a latba. 20 évesnél régebbit :) ha nem visz rá a kényszer akkor inkább már ne, de van akinél ez a határ jóval kevesebb
    Amúgy én most főleg erősítőre gondoltam, de szerintem cd játszóval is hasonlóan lennék. Vintage ugyebár abból nincs is.

    [ Szerkesztve ]

  • maxxxboy

    tag

    válasz Audison #80910 üzenetére

    Előttem már meg is válaszolták a kérdésed... szerintem ez így egy kellemes összeálltás. :U
    Társítasz hozzá még egy QED XT400 (vagy esetleg XT40) hangszórókábelt, és mondhatni teljes a rendszer. :K

  • dgyuri0123

    nagyúr

    válasz Audison #80910 üzenetére

    Ez a Marantz PM6010 KI sem rossz erősítő. Kis alkuval jobb választás, mint a Nad szerintem.

    Vagy MF?

    [ Szerkesztve ]

    "csak a zene van"

  • #71562240

    törölt tag

    válasz bkercso #80899 üzenetére

    Beleszólok, mert koncepcionális téma.

    "Terveztem egy "active bi-wiring"-et..."
    Nem. Semmi köze biwiringhoz. Visszacsatolást terveztél a hangsugárzóból. (Szokás például mozgásvisszacsatolásos rendszernek hívni.) "Active bi-wiring"-nek, azaz "aktív kettős kábelezésnek" esetleg a biamplifikálást lehetne hívni, de felesleges és értelmetlen, mert azt meg biamplifikálásnak, kettős erősítésnek hívjuk (vagy hármas, négyes kábelezés/erősítés, ha sokutas a hangsugárzó, és mindegyik útját külön akarjuk kábelezni/erősíteni, de mindegy is, mert nem idevaló téma).

    "vagyis aktív kettős kábelezést hangfalhoz"
    Lásd mint fent. Semmi köze kettős kábelezéshez. Visszacsatolást terveztél hangsugárzóhoz/-ból - amihez persze szükséges kábel, de ettől még nem kábelezés, és főleg nem kettős kábelezés, hiszen egyes kábelezés -, akkor lenne kettős kábelezés, ha az "odacsatoló" és a visszacsatoló ágat is kettősen kábeleznéd, de ennek semmi köze az általad felvetett témához.

    "amely elvileg teljesen kioltja a kábelen fellépő torzítást"
    Még elvileg sem, természetesen. Ugyebár egyébként is vörös posztó hifitopikban ilyenet mondani, hogy "teljesen", "kioltja"... Amellett, hogy természetesen a gyakorlatban közel sem igaz, nem is lehet igaz, elvileg se. Lásd még bta1 válaszát.

    "így a hangfal kapcsaira pontosan az a feszültség jut, ami normál esetben az erősítő kimenetén jelenne meg"
    Ebben van (fél)igazság, kivéve, hogy "pontosan"-t emlegetni hifitopikban vörös posztó, hiszen NINCS "pontosan", másrészt normál esetet emlegetni erősítők kimenetével kapcsolatban nem jó ötlet, nincs normál eset, csak különféle abnormál esetek vannak. Mindegyik eset abnormál, ezek abnormalitásain éppenséggel a hangsugárzóvisszacsatolás sokat tud segíteni, de nagyon-nagyon ritka az ilyen megoldás, ilyen-olyan okok miatt (elég speciális erősítőáramkör kell hozzá, szintén lásd még bta1 válaszát is arról, hogy mit szeretnek a "normál" erősítőkimenetek, ezzel a "hangsugárzóvisszacsatolással" többek között éppen azt küszöböljük ki, ami miatt jótékonyan hat a "normál" kimenetek számára a kábel impedanciája, induktivitása, de természetesen hátulütői is vannak, és nem könnyű ilyesmit "korrektül" "megoldani" - idézőjel ugyebár amiatt, mert nincs korrekt, nincs megoldás...).

    " Ki kellene próbálni a gyakorlatban is... Aki tud hasonlóról, kérem szóljon!"
    Amint bta1 is jelezte, néhány példa volt már rá, hozzáteszem, nekem magyar gyártmányú erősítőm volt ilyen, a Szentgyörgyi "Vibavoice" László tervezte Dunaudio Sigma One. Sokáig megvolt, imádtam, sokkal szebben szólt visszacsatolva bekötve a hangsugárzóhoz, mint visszacsatolás nélkül bekötve - de természetesen a visszacsatolás az előnyei mellett hozza magával a saját inkorrektségeit is.

    "A hangfalkábel minősége elvileg egyáltalán nem számít (nem kell drága kábel és nem kell kísérletezni az alátámasztásával sem! :) )"
    Lásd mint fent, ez a mondat olyan többszörösen vörös posztó itt, mint ide Lacháza. Hifi topikban meg se próbáljon az ember a felnégyeltetés vállalása nélkül olyanokat mondani, hogy "nem számít", meg hogy "nem kell". Nagyon is számít, nagyon is kell. Természetesen. Természetesen saját példám alapján is tudom mondani, hogy mennyire számít, mennyire kell. Ugyanúgy, mint a "normál" esetekben - lásd még újra bta1 válaszát a visszacsatolások alkatrészeinek számításáról.

    "Kell azonban egy második kábel (ettől kettős kábelezés)"
    Lásd, mint fent. Nem ettől kettős kábelezés, és nem kettős kábelezés, és nem kábelezés. Ettől visszacsatolás.

    "egy második kábel (...), amely lehet árnyékolatlan is, de használhatunk jó minőségű jelkábelt is."
    A visszacsatoló kábel konstrukciója, minősége hasonló hatásmértékkel és jelleggel számít, mint az "odacsatoló" kábelé. Ez tapasztalat is természetesen, amellett, hogy logikus. Jó minőségű jelkábelt kell használnunk, ha jó minőségű hangot akarunk, ugyanúgy, mint az "odacsatoló" kábel esetében. Az árnyékolás pedig egy másik ügy, de az árnyékolás problematikájában is hasonló az "odacsatoló" és a visszacsatoló kábel - természetesen.

    "Bizonyos "élére állított" erősítődizájnok kis eséllyel lehet, hogy nem örülnek neki, ha megpiszkáljuk a visszacsatolókörüket"
    Biztos, hogy nem örülnek neki. Elég speciális kapcsolások bírják el gerjedés nélkül a mozgásvisszacsatolásos hangsugárzócsatolást - részben ezért is ritka, egyéb okok mellett.

    "Kell azonban egy második kábel"
    No és kell egy második készlet hangszórókábelcsatlakozó-aljzat kiépítése az erősítőn! :D

    Mindenesetre megvolt az "Aki tud hasonlóról, kérem szóljon!", hiszen igen, működik néhány ilyen típus a gyakorlatban, ám a "Felelősséget nem vállalok érte, de egy próbát szerintem megér." vélemény elég labilis talapzaton nyugszik, ugyanis adott elven, adott kapcsolással, adott csatolással tervezett erősítő rendszerét ilyen módon megbontani nem csak azért veszélyes, mert veszélyes a hangdoboz és az erősítő életére, hanem mert adott erősítőt nem véletlenül tervezett a tervezője adottra, összességében. Ilyen hangsugárzóvisszacsatolásos erősítőt úgy "éri meg" készíteni, hogy az egész erősítőt az elejétől fogva, en bloc ilyenre tervezel. Nagyon speciális dolog, nem csak a készülék életveszélye miatt, hanem a hangzáskidolgozás specialitása miatt is. Ne adott elvű erősítőt akarj megerőszakolni egy másik elvvel, hanem eleve tervezz ilyen elvűt!

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz #71562240 #80915 üzenetére

    "No és kell egy második készlet hangszórókábelcsatlakozó-aljzat kiépítése az erősítőn!"

    Érdekességképpen: a Dunaudio Sigma One például két darab négypólusú Speakon csatlakozóaljzattal oldotta meg a szükséges nyolc pólus aljzatot, tehát nem banánaljzatokkal.

  • bkercso

    nagyúr

    válasz python1 #80909 üzenetére

    Nekem sajnos most nincs rá kapacitások, hogy átalakítsak... :B

    Átgondolva amúgy, az erősítőben teljesen el kellene szeparálni a jelföldet a tápföldtől (ezek csak a hangszórónál érhetnek össze), valamint a két oldal tápföldjét is, mert a jelföld ugye közös szokott lenni. Vagy hidalt erősítőt kell használni.
    A 10W-os ellenállás ekkor nem kell. A 100p-t viszont meg kell növelni kb. 10uF-ig mellérakott kondikkal, mert ez a hangfalkábellel alkot töréspontot. A növelés azért kell, hogy ne nagyfrekvenciás adóantennának használjuk a kábelt.

    Köszönöm mindenkinek az eddigi tapasztalatokat!

    kammerer: sokkal szebben szólt visszacsatolva bekötve a hangsugárzóhoz, mint visszacsatolás nélkül bekötve
    Ugye-ugye! :)
    Az többivel egyetértek, úgy korrekt természetesen. "Első közelítésben" értettem, vagyis nem számítana annyira közel sem, mint amennyire most számít. Mind a dampingáramok ejtette feszültséget, mind a mikrofóniázott jelet jelentősen lehetne csökkenteni.

    A váltótól való elszeparáláson még gondolkodom, de, ha kompoziterősítőt építenénk 2db visszacsatolóhurokkal, akkor a végfok visszacsatolása mehetne a kábel előtti pontról, így az el lenne választva.

    A visszacsatoló kábel konstrukciója, minősége hasonló hatásmértékkel és jelleggel számít, mint az "odacsatoló" kábelé. Ez tapasztalat is természetesen, amellett, hogy logikus.
    Vitatkoznék: papírforma szerint fordítva van! :K Ld. négypontos kábelezés, merthogy ez valójában pont az.

    Ilyen hangsugárzóvisszacsatolásos erősítőt úgy "éri meg" készíteni, hogy az egész erősítőt az elejétől fogva, en bloc ilyenre tervezel. Nagyon speciális dolog, nem csak a készülék életveszélye miatt, hanem a hangzáskidolgozás specialitása miatt is.
    Én is így gondolom! :R Fogok is egyszer szerintem készíteni ilyet, hidalt kompozitot. Bár, mivel én eleve az aktív váltás híve vagyok, ezért egyedül a damping faktoron javítanék vele.

    Speakon: Jogos, ezt írni is akartam, csak lemaradt: A visszacsatolást a teljesítménykábelre kell forrasztani, nehogy megszűnjön a visszacsatolás, mert akkor csak fejlett védelem védené meg a dobozokat, az egyszerűek nem biztos. De a 4-pólusú csati még jobb, köszi a tippet!

    Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

  • bta1

    őstag

    válasz #71562240 #80915 üzenetére

    De itt nincs mozgásvisszacsatolás - kizárólag a hangszórókábel kerül be pluszként a hurokba, és nem több. A mozgásvisszacsatoláshoz a hangszóró mozgórészének gyorsulással (tényleges mechanikai gyorsulásával) arányos visszacsatolójelre van szükség. Kézenfekvő megoldás a gyorsulásérzékelő (Philips), de másféle megoldásokkal is próbákoztak (Matsushita/Panasonic). Egyébként kb. minden úgy van, ahogy írod :D

  • Ribi

    nagyúr

    válasz bta1 #80918 üzenetére

    Mozgásvisszacsatolás részben meglátszik a hangszóró "visszarúgásán". Az is visszabeszél, bár hogy mit csinál az sima visszacsatolással "értelmezhető-e" az már egy más kérdés.

  • bta1

    őstag

    válasz bkercso #80917 üzenetére

    "papírforma szerint fordítva van! :K Ld. négypontos kábelezés, merthogy ez valójában pont az"

    A NVCS hálózat (legyen az csupán ellenállás + vezeték), beleértve annak lezáró impedanciáit tisztán elméleti síkon vizsgálva is kritikus alkatrész. Márpedig itt az egyik vezetékpár a visszacsatoló hálózat része! Egyszerűbben fogalmazva, a visszacsatolt erősítő NEM mérőhíd... :D

    [ Szerkesztve ]

  • abuserpro

    csendes tag

    válasz fehér_ember #80898 üzenetére

    És szerinted ezekhez az erősítőkhöz ez a hangfal? Microlab Solo 7C vagy 6C?

  • abuserpro

    csendes tag

    válasz kukulec #80897 üzenetére

    Na ez az, nekem ez semmit se mond kb. :D Másban vagyok sártas, sajnos ez tlejesen kiesik, ezért tlejes mértékben rátok hagyatkozok.

    Ezt láttam még, hogy sokan dicsérik: Microlab Solo 7C vagy 6C

  • #71562240

    törölt tag

    válasz bta1 #80918 üzenetére

    Ugye azt írtam, hogy szokás például mozgásvisszacsatolásos rendszernek hívni. Ugyanis van mozgásvisszacsatolás, éppen ez az elsődleges lényege a módszernek, úgy, ahogy Ribi írja. Ezért közösítjük a hangdoboz kimeneti aljzatán (és persze az erősítőn belül is) az "odacsatoló" vezetéken levő erősítőáramkört a visszacsatoló vezetéken levő erősítőáramkörrel, amely utóbbi áramköri rész részben (sőt, inkább elsősorban) a visszarúgások eliminálására szolgál, együttműködésben az egész kapcsolással. (Érdekesség: a például hozott korábbi erősítőmben két, szinte teljesen egyforma, önálló erősítőáramkör kezeli a két ágat, egymásnak egyrészt komplementereiként másrészt lényegében hídba(!) kapcsolva.) Tehát nem igaz, hogy "kizárólag a hangszórókábel kerül be pluszként a hurokba, és nem több" - ha így lenne, akkor valóban puszta kettős kábelezést valósítanánk meg. Azonban nem így van, hanem úgy van, hogy a visszacsatoló vezetékre egy megváltoztatott áramkört kötünk, amely visszacsatolási áramkörnek éppen az a visszacsatolási lényege, hogy a hangszórómozgás keltette visszacsapó hibajeleket eliminálja, megszabadítván tőlük az erősítő erősítési tevékenységét. Ezt az eliminálást ugyebár a "normál" kapcsolások esetében alapvetően az erősítő damping faktora és a vezeték általad is említett impedanciája, kapacitása... végez, elég pocsékul. Mivel a "normál" kapcsolás közismerten elég pocsékul végzi,és az erősítő magas damping faktorának is ugyebár megvannak a közismert hátulütői, ezért gondolkozunk ilyen (jelen esetben mondhatni "közvetett") (mozgás)visszacsatolási áramkörön.
    Az itt tárgyalt visszacsatolási módszert tehát a hasonlat kedvéért nevezzük "közvetett", vagy hogy még jobban tessen neked, "virtuális" mozgásvisszacsatolásos rendszernek, és azt, amire te hivatkozol, miszerint "A mozgásvisszacsatoláshoz a hangszóró mozgórészének gyorsulással (tényleges mechanikai gyorsulásával) arányos visszacsatolójelre van szükség." pedig nevezhetnők "közvetlen" vagy "reális" mozgásvisszacsatolásos rendszernek - persze csak a hasonlat kedvéért, ha kedvünk van hasonlatokat alkalmazni (én szeretek szemléltetni velük).
    Gondolom így egyetértünk.

    Ugyebár, kíváncsibbakban felmerül(het) a kérdés, hogy ha már homár, akkor már miért nem a "közvetlen", "reális" mozgásvisszacsatolási módszert alkalmazzák azon ritka kevés gyártók, akik hajlandóak a témával foglalkozni? Hát szerintem azért, mert olyasmit kereskedelmi forgalomba hozható állapotúra elég nehéz megcsinálni. Mindenképpen igencsak ezoterikus kialakítású hangdobozokra lenne ehhez szükség, és akkor már a mozgásvisszacsatolásos erősítőket is érdemes lenne a konkrét hangdoboztípusok konkrét jellegzetességeihez illesztve tervezni, nos, a felhasználók 99.9999%-a valószínűleg nem akarna bajlódni ilyen rendszerekkel, és hát a kereskedelmi tevezők se. Nem tudom, hogy létezik-e ilyen "közvetlen" mozgásvisszacsatolásos rendszer kereskedelmi forgalomban, ellenben, az itt tárgyalt "közvetett" mozgásvisszacsatolásos erősítő bizonyosan létezik, de még ez is milyen ritka, mert hát ez utóbbi is eléggé ezoterikus módszer a felhasználói szokások szempontjából, egyúttal kockázatos és nehéz ilyet is tervezni.

    (#80917) bkercso:

    "kammerer: sokkal szebben szólt visszacsatolva bekötve a hangsugárzóhoz, mint visszacsatolás nélkül bekötve"
    "bkercso: Ugye-ugye! :)"

    Bizony, bizony, tapasztalatom szerint ez a "hangsugárzóvisszacsatolás" a természetszerűleg vele együtt járó sajáthibái ellenére, igencsak ügyes módszer. Csodálkozom is, hogy a korábbiakban említett komoly elektronikai nehézségek és kockázatok valamint felhasználói kényelmetlenségek ellenére nem foglalkozik vele sokkal több tervező. Meglátásom szerint a módszer hatásában a pozitív eredmények sokkal egyértelműbbek, mint például az erősítőn "belüli" különbségek az A, AB, B osztályú módszerek közt.

    "A visszacsatoló kábel konstrukciója, minősége hasonló hatásmértékkel és jelleggel számít, mint az "odacsatoló" kábelé. Ez tapasztalat is természetesen, amellett, hogy logikus."
    versus
    "Vitatkoznék: papírforma szerint fordítva van! :K Ld. négypontos kábelezés, merthogy ez valójában pont az."

    Mindig mondom neked, hogy hifiben nincs olyan, hogy "nem számít", "nem kell". Akkor sincs ilyen, ha négypontos kábelezésről beszélnénk. A hifiben eddig minden olyan elv megdőlt, amire a "mérnökök" (értsd, a kizárólag az éppen aktuális elektronikai tankönyvi tételekre alapozó elektromérnökök) azt mondták a hifistákkal szemben, hogy hangminőségileg "nem számít", "nem szükséges". Minden számít, és minden hasonló mértékben és jelleggel számít, mint a "mérnökitankönyvileg" lényegesként beharangozott pandant jelensége.
    Ha egyszer készítesz ilyen erősítőt, akkor megtapasztalod, hogy a visszacsatoló vezeték is hasonlóan számít, mint az "odacsatoló" - ez általános tapasztalat, de mint mondani szoktam, egyébként logikus is. Akkor is logikus lenne, ha "négypontos kábelezésről" lenne szó, mindazonáltal jelen esetben akkor már inkább "kétszer kétpontos"-nak hasonlítanám - de ez mindegy. (Hifiügyileg ez a "külső" visszacsatolási módszer is többről szól, mint amennyit elektronikailag eredetileg belegondoltál. :R )

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz #71562240 #80923 üzenetére

    bkercso:

    Ne legyen félreértés, amikor azt mondtam, hogy a visszacsatoló ág vezetéke hasonló mértékben és jelleggel számít, akkor azt azért mondtam így, mert én is azt mondtam, hogy nem ugyanannyira számít. Tehát kisebb hatása van a visszacsatoló vezeték minőségének és konstrukciójának a hangra, de nagyon is számít a minősége. Egyébként nem véletlenül szokták a gyártók, kereskedők a visszacsatoló ágat is ugyanabból a vezetékből készíteni, mint az "odacsatolót", például négyeres vezetékből, aminek nem csak praktikus okai vannak, hanem mert a visszacsatoló ág is megér annyit - mert számít, nagyon is (amellett, hogy mint tudjuk, minden számít, hehe).

    [ Szerkesztve ]

  • bta1

    őstag

    válasz #71562240 #80923 üzenetére

    Ribi írhat akármit, amiről ti beszéltek, az nem egy visszacsatolásfajta, hanem a valós erősítők tökéletlensége révén fellépő visszahatás. Back-EMF a tisztességes neve, de sokan mondják egyszerűen visszapofázásnak. Vulgáris, de annál találóbb, hiszen benne van a lényeg: az előzményektől függő, időben változó késés.

  • bkercso

    nagyúr

    válasz #71562240 #80923 üzenetére

    a például hozott korábbi erősítőmben két, szinte teljesen egyforma, önálló erősítőáramkör kezeli a két ágat, egymásnak egyrészt komplementereiként másrészt lényegében hídba(!) kapcsolva.)
    Ezek szerint az erősítőd visszacsatolási hurka a készüléken belül záródik, de van egy külső hurok is, a kábellel? :U

    Tehát nem igaz, hogy "kizárólag a hangszórókábel kerül be pluszként a hurokba, és nem több" - ha így lenne, akkor valóban puszta kettős kábelezést valósítanánk meg.
    Akkor most mégis kettős kábelezésnek hívod, amit rajzoltam? Azt mondtad, hogy ez hibás elnevezés.

    az a visszacsatolási lényege, hogy a hangszórómozgás keltette visszacsapó hibajeleket eliminálja, megszabadítván tőlük az erősítő erősítési tevékenységét.
    Mégis hogyan eliminálja szerinted? Úgy, hogy ellenfázisban ráadja az erősítő bemenetére, vagyis az erősítő eliminálja, hiszen az hajtja a hangszórót. Nem tudom, mitől szabadul meg az erősítő erősítési tevékenysége.

    A hagyományos kettős kábelezés lényege, hogy a dampingáramok (vagyis a hangszóró visszarúgásait kordában tartó áramok, amik amúgy nem részei a zenének) által a kábelen ejtett feszültségek ne kerüljenek rá a másik hangszóróra.
    A jelen megoldásé pedig, miszerint a kábelt is bevesszük a visszacsatolóhurokba az, hogy a dampingáramok által a kábelen ejtett hibafeszültség az erősítő kimenetén jelenik meg és nem a hangszóró kapcsain.

    Ezt az eliminálást ugyebár a "normál" kapcsolások esetében alapvetően az erősítő damping faktora[...] végez
    Az erősítő kis kimenőimpedanciája (nagy damping faktora) éppen a visszacsatolás miatt kicsi (ill. nagy). Nem visszacsatolt erősítőnél nem olyan nagy.
    Ezt rontja a kábel ellenállása, amit én igyekeztem kiejteni a fenti megoldással.
    Nem tudom, a te erősítőd milyen felépítésű? Blokkvázlatban fel tudnád vázolni? Hátha nem ugyan arról beszélünk.

    Mozgás: a hangszóró tekercse mágneses térben mozog, így - ha szabadon mozogna - a rajta mérhető feszültségmegfeleltethető lenne a mozgásnak. De a tekercs egyben meg is van hajtva elektromosan, így kényszer hat rá: egyfelől a hajtás miatt, másfelől a mozgás miatt.

    Pl, ha a hangszóró damping nélkül torzítana 3%-ot, mert rosszul mozogna, akkor a tekercsen is megjellene 3%-nyi torzítás feszültségként, ha az erősítő nem dampingolná a hangszórót. Ha az erősítő kimenőimpedanciája nagyon kicsi (pl. 1mohm), de a hangszórókábel már pl. 80mohm (a hangszóróimpedancia 1%-a), akkor a damping faktor csak 100, vagyis századára nyomja el a torzítást. Azaz lesz 0,03%-nyi hibafeszültség a hangszóró kapcsain, ami 80dB. DE: a hangszóró torzítása nem csökken le a századára! Szóval a kapcsain mérhető feszültség nem feleltethető meg szigorúan a mozgásnak. (Pl. összezárom a kapcsait és kézzel mozgatom: a feszültség nulla, de van mozgás.)

    Meglátásom szerint a módszer hatásában a pozitív eredmények sokkal egyértelműbbek, mint például az erősítőn "belüli" különbségek az A, AB, B osztályú módszerek közt.
    Hoppá! :)

    Mindig mondom neked, hogy hifiben nincs olyan, hogy "nem számít", "nem kell".
    Igen, a mérnökök mégis konyhanyelven így fogalmaznak. "Kioltja"=csökkenti, "nem számít"=a visszacsatolás mértékével csökken a hatása.

    Egyébként nem véletlenül szokták a gyártók, kereskedők a visszacsatoló ágat is ugyanabból a vezetékből készíteni, mint az "odacsatolót"
    Szokták? :F Tudtommal alig van ilyen. Te is csak egy példát hoztál. Már kereskedők is árulnak ilyet? Szabványos?
    Amúgy nem véletlenül: praktikus és olcsó. Próbálj meg egy speak-on csatiba belepréselni egy karomnyi vastag high-end kábelt balsafa alátámasztással, megy egy high-end jelkábelt a visszacsatolásnak, fekete harisnyával! :D

    [ Szerkesztve ]

    Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

  • bkercso

    nagyúr

    válasz bkercso #80926 üzenetére

    Dekódoltam, amit írtál: simán azt csinálhatták, amit én is javasoltam, csupán hidalt az erősítőd felépítése. Vagyis a földpontjába nem folyik áram a hangszóróból. Ez azért jó, mert így nem kell szétválasztani a két tápegység földját; mehet közös tápról a két csatorna.
    De a lényegen nem változtat a dolog.

    Mégis hogyan eliminálja szerinted? Úgy, hogy ellenfázisban ráadja az erősítő bemenetére, vagyis az erősítő eliminálja, hiszen az hajtja a hangszórót.
    Kis magyarázat: Az erősítő feszültséggenerátor, vagyis azt erőszakolja ki a visszacsatolás, hogy a kimenetén a feszültség legyen helyes. Ha a hangszóró ohmos lenne és nem rúgna vissza, akkor az áram is ennek megfelelően változna; a damping miatt azonban "extra áramokkal" fogja meg az erősítő a hangszórót. A baj az, hogy a kábel ellenállásán ezek "extra feszültséget" ejtenek, ami már nem része a zenének. Itt méricskélték ezt a jelenséget (áramot mértek a kábeleken).

    [ Szerkesztve ]

    Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

  • fehér_ember

    addikt

    válasz abuserpro #80921 üzenetére

    Azokhoz már nem kell erősítő, beléjük van építve az erősítő.

  • abuserpro

    csendes tag

    válasz fehér_ember #80928 üzenetére

    Köszi!

    Ez jól példázza, mennyire értek hozzá, azt hittem, lehet kombinálni :P

  • freelanced

    addikt

    válasz freelanced #80881 üzenetére

    Valaki esetleg ezekről tudna véleményt mondani? Köszönöm !

    Gentleman, you had my curiosity, but now you have my attention.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz bta1 #80925 üzenetére

    Akkor nem értünk egyet, de továbbra is mondom, hogy amiről szó van, szintén visszacsatolás - amely részben, de inkább főleg a visszapofázás kezelése végett készült. (Függetlenül attól, hogy Ribi mit írt, de mivel jól írta, nem írtam le külön én is, csak hivatkoztam rá. :D )

    (#80926) bkercso:
    Most ez nehéz lesz, mert szinte minden kérdésedre azt tudom írni, hogy nem érzem indokoltnak a kérdésed logikáját, amennyiben, ha jól értem a kérdéseidet, akkor össze nem függő, tehát egymástól független premisszákból vonsz le konklúziót a kérdés tartalmában. Nem látom a feltett kérdéseket azokban az előzményekben, amelyek alapján felteszed - ez egyébként általános probléma a beszélgetéseinkben, mindig elérkezünk ehhez a szakaszhoz. Mondok egy hasonlatot. Vizes lesz a pólóm akkor is, ha kiállok az esőre, meg akkor is, ha leöntöm magam egy vödör vízzel. Kétféle eseménysor is, azaz egymással nem összefüggő két premissza is eredményezheti, hogy elázik az ingem, de te a vizes ing azonos eredményéből azt a következtetést vonod le, hogy akkor az esőben állás és a vödör vízzel való önleöntés egylényegű eseménysor, és ha a tűző napról bejövök a szobába vizes pólóban, mert leöntöttem magam egy vödör vízzel, akkor te az eredmény alapján azt állítod, hogy esik az eső odakint, ne is akarjam tagadni. :)
    Úgyhogy nem valószínű, hogy kielégítően fogok tudni válaszolni, de megpróbálom (elmondani, hogy a kérdés hibás, hehe).

    "Ezek szerint az erősítőd visszacsatolási hurka a készüléken belül záródik, de van egy külső hurok is, a kábellel?"
    Nem érzem indokoltnak a kérdésed logikáját. Visszacsatolásilag ugyanaz van, amit te írtál az eredeti hozzászólásodban, ezenkívül ettől "elvileg" "független", hogy egyébként az erősítőnek mint erősítőnek más szempontból is érdekes kapcsolástechnikája van. Nem érzem, hogy lenne kérdés. (Szerk.: Látom, a következő kommentedben te is arra jutottál, hogy nem feltétlenül van a kérdés, amit feltettél.)

    "Akkor most mégis kettős kábelezésnek hívod, amit rajzoltam?"
    Dehogy. Visszacsatolást rajzoltál, visszacsatolási céllal, visszacsatolási áramkörrésszel. Megint nem érzem indokoltnak a kérdésed logikáját, nem érzem, hogy lenne kérdés. Erre még visszatérünk a lentebbi két kérdésnél.

    "Mégis hogyan eliminálja szerinted? Úgy, hogy ellenfázisban ráadja az erősítő bemenetére, vagyis az erősítő eliminálja, hiszen az hajtja a hangszórót. Nem tudom, mitől szabadul meg az erősítő erősítési tevékenysége."
    Megint nem érzem indokoltnak a kérdés logikáját az egymástól "független" premisszák alapján. Az erősítő erősítési tevékenysége például attól szabadulgat meg, hogy a hangszóró visszarúgásai révén "belekerülendő" áramlökések "bejussanak", "ott bent legyenek", és a "következő" kimenő hangjelre rakódjanak, és hogy egyébként is meghülyítsék a szegény erősítőáramkört a például a hangszóró visszarugdosásából esetleg rájutó hamis jelek (mert bizony rájutnak). Ez egy ügy. És egy másik ügy, hogy az erősítő (és a rendszer) egyébként hogyan igyekszik eliminálni, az erősítőből kizárni ezeket a hamis jeleket - szóval megint nem érzem, hogy mi a kérdést eredményező zavaró tényező számodra.

    "A hagyományos kettős kábelezés lényege, hogy a dampingáramok (vagyis a hangszóró visszarúgásait kordában tartó áramok, amik amúgy nem részei a zenének) által a kábelen ejtett feszültségek ne kerüljenek rá a másik hangszóróra.
    A jelen megoldásé pedig, miszerint a kábelt is bevesszük a visszacsatolóhurokba az, hogy a dampingáramok által a kábelen ejtetthibafeszültség az erősítő kimenetén jelenik meg és nem a hangszóró kapcsain.
    "
    Talán ez a legeklatánsabb példája, hogy megint miért nem érzem indokoltnak a kérdés logikáját az előzményekből.
    Igen, a kettős kábelezés (egyik!) lényege valóban az, amit írtál, hogy a hangszórók hangdobozon belüli egymástóli elszeparálása révén egyik hangszóró csak annyira rúgjon vissza másik hangszóróra és annak vezetékére, amennyi visszarúgás (hamis jel) az erősítő (és a hosszú hangszóróvezeték) dampingfaktorán "át tud jutni" a másik hangszóró ágára (van más lényege is a bikábelezésnek, de ez most mindegy). Mondhatni, a bikábelezés révén "párhuzamosítjuk", ami addig "soros" volt, emiatt "kevesebb visszarúgásos hamis jel jelenik meg a hangszórók kapcsain" - ezáltal a hangszórókon és a keresztváltón. Ez egy dolog, nézzük a másikat. A "külső visszacsatolásos" jelen megoldásnak is egyik célja és eredménye, hogy "kevesebb visszarúgásos hamis jel jelenik meg a hangszórók kapcsain", ámde ettől még ez a művelet egy teljesen más művelet, mint a kettős kábelezési művelet. A céljaiknak és eredményüknek van közös metszetük, nem is kicsi metszet, de két eltérő művelet, eltérő módszer. Egyiket jó okkal visszacsatolásnak hívjuk, másikat jó okkal kettős kábelezésnek (ugye, az végképp nem tényező, hogy véletlenül mindkét módszer alkalmazásához ugyanúgy éppen kétszer annyi kábel kell). A kettős kábelezés esetében kettős kábelezünk, mert az a cél, hogy kettős kábelezzünk. A visszacsatolás létrehozásánál pedig visszacsatolunk, mert az a cél, hogy visszacsatoljunk. Mindkettőnek (részben) hasonló a célja és eredménye, na de akkor mi van? Attól még teljesen más tevékenységekről van szó (egyik esetben a dupla kábel maga a módszer, a másik esetben csak kényszerű következmény, "mellékhatás"). A lovak többségének is négy lába van, a székek többségének is, mindkettőre ráülünk, de a ló nem "aktív szék", hanem ló.

    Az erősítő blokkvázlatára vonatkozó kérésedet én nem tudom teljesíteni, nem mentem bele anno a kapcsolás részleteibe, már csak a fejlesztő szerzői joga iránti tiszteletből se - fényképem éppenséggel volt a NYÁK-ról, de most keresvén már nem találom, valószínűleg nem másoltam át az aktuális számítógépemre költözéskor (amit egyébként sajnálok, mert szeretek úgy gyönyörködni az ilyenekben, mint festményekben, hehe). Ha megkeresed Szentgyörgyit, talán nem zárkózik el, bár persze az illegális klónozásoknak anno nem örült, mint szerző.

    A továbbiakból talán még erre van válaszolnivaló:
    "Szokták? :F Tudtommal alig van ilyen? Már kereskedők is árulnak ilyet? Szabványos?"
    No jó, hát a "szokták", az persze erős túlzás, nem tudok olyat, hogy valaha is került volna ilyesmi általános kereskedőkhöz - legalábbis a házi hifi szcénában, mert a professzionálisaudió-szcéna megint más ügy. Tehát "szokásilag" legfeljebb is csak egy-két olyan kis manufaktúráról lehet szó, akik a maguk manufakturális fejlesztményét adják el, közvetlenül a műhelyükből. Éppen neked való terület (legalábbis amíg nem akarsz multinacionális óriáscéggé válni). A Dunaudio természetesen eleve készre szerelt hangszórókábellel adta ezt a fajta erősítőt, merthogy Speakont ne kelljen már az egyszeri felhasználónak kajtatnia és szerelgetnie. (Én persze azonnal szereltem magamnak komolyabb kábelből, és bevallom, a visszacsatoló ági vezetékekre kevesebb pénzt és anyagot fordítottam. :Y )

    (Némely jobbfajta aktív hangdobozok erősítőjében például alkalmaznak közvetlen hangszóróvisszacsatolásos módszereket.)

    [ Szerkesztve ]

  • fehér_ember

    addikt

    Gazdaságos hangsugárzó állvány pl. 4db. pincefalazó elem 2-2 oldalanként, természetesen szemből a 22cm széles rész és egymásra helyezve; a magasság variálható ~ 60-68-76cm; színezve (mint a fekete virágtartó vagy az akvárium alattiak) vagy valami szövettel bevonva esetleg szivacsot ráragasztani ...stb. Ez utóbbiról juteszembe :)

    [ Szerkesztve ]

  • bkercso

    nagyúr

    válasz fehér_ember #80932 üzenetére

    Ez utóbbiról juteszembe
    Not bad! Amúgy fehérben nem lehet kapni ilyet? :F

    A végén a jobb oldali, ő vajon he vagy she? ;]

    [ Szerkesztve ]

    Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

  • fehér_ember

    addikt

    válasz bkercso #80933 üzenetére

    Akad világos színű is, csak normális vastagságban nem igazán láttam. És a mintázatra még ki sem tértünk.
    De arról már volt szó régebben, hogy egy fa/léc keretbe bele egy szivacs, majd az egészre ráhúnzni egy tetszés szerinti színű frottír törülközőt és egy kézi kapcsozógéppel a hátoldalon a kerethez rögzíteni, aztán mehet a falra egy akasztóval.

    Csak ökörködnek.

    [ Szerkesztve ]

  • bkercso

    nagyúr

    válasz fehér_ember #80934 üzenetére

    Ennél azért jobb DIY akusztikai panelterveket is láttam. Tele van a youtube. Illetve beszéltem egy fickóval, aki a műtermébe épített ilyeneket, és azt mondta, hogy a kőzetgyapot jött be neki legjobban, elé egy vékony szövettel. Faltól elemelve 10cm-re, hogy a mélyeket is jobban nyelje.

    Tudom, nyilván, és azt is korszerűen. :)

    Más:
    Próbált már valaki olyan hangfalkábelt, amelynél a két ér egymástól függetlenül, távol fut? Ha igen, mi a tapasztalat? Ez is annyira érzékeny az alátámasztásra stb.?

    [ Szerkesztve ]

    Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

  • Dorian

    félisten

    válasz fehér_ember #80932 üzenetére

    Amúgy tényleg. Amikor egy bemutatón láttam, hogy a hangdoboz csak rá van téve 2 v 3 ilyen zsalutéglára, csak néztem mi ez a szar. Aztán mégsem volt hiba a hangban, sőt.

    Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!

  • fehér_ember

    addikt

    válasz bkercso #80935 üzenetére

    Az nem semmi amikor kőzet vagy üveggyapotot egy egyszerű zsákszövettel fednek; majd fel a plafonra :((
    Ez aztán a kiporzás elleni védelem. Én nagyon meggondolnám hogy használnék-e ilyeneket. De az lenne a minimum hogy legalább valami levegőszűrős szövettel kéne körbe venni, gondolom valami hasonlóval mint a lap alján az az EU5-F5 jelzésű finomszűrő. De lehet hogy még komolyabb kellene.
    Amúgy számomra ez a faltól elemelés szükségessége se világos. A hang amúgy is visszaverődik, tehát mégegyszer áthalad az anyagon. A légréses dolog azért is érdekes, hisz levegő az amúgy is van mindenhol, esetünkben.

    (#80938) Dorian
    Engem "tudományosan" leírva érdekelne, hogy miért is viselkedik úgy hatékonyabban és mennyivel. Mert jelenleg, tudatlanul, eléggé szkeptikus vagyok a hatékonyság növekedésének mértékével kapcsolatban.

    [ Szerkesztve ]

  • Dorian

    félisten

    válasz fehér_ember #80937 üzenetére

    A faltól maximum a csillapító anyag vastagságával egyező mértékben javasolt elemelni a panelt, így majdnem dupla vastagságú elnyelőként viselkedik, viszont nem olyan robusztus, nem kerül annyiba, és mögötte lehet kábelt vezetni, dekor-világítást beépíteni vagy ilyesmi.

    Szálas anyagokat pedig megfelelő anyaggal be kell vonni kiporzás ellen, erre kerülhet a dekorációs szövet.

    [ Szerkesztve ]

    Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!

  • fehér_ember

    addikt

    Mondjuk az is igaz , hogy ha valaki megkérdezi hogy miért nincs az akusztikai hangelnyelő panel mögött rés; azt kell neki mondani, hogy rosszul látod, van bőven; a szemben lévő falra szántam és maximális légréssel dolgoztam. ;) :Y

    (#80940) Gabesz26
    Hárommal feljebb?
    Amúgy a tizedes mikron lépték nem tűnik rossznak, ha igaz; (az ebben lévő elektronmikroszkópos felvételek alapján gondolnám), és a négyzetméter ár is jó; elméletileg rendelhető. És legalább levegőszűrés céljára készült, nem úgy mint amit linkeltél.

    [ Szerkesztve ]

  • Gabesz26

    senior tag

    válasz Dorian #80938 üzenetére

    Ha már szóba jött ez a téma. Mivel érdemes bevonni kiporzás ellen az elnyelő anyagokat? Korábban flíz anyagról olvastam, más/jobb esetleg? (kérdés mindenkihez, nem kizárólag Doriantól várnék választ :) )

  • fehér_ember

    addikt

    válasz fehér_ember #80939 üzenetére

    Na jó, talán mégsem rendelhető, nem látom a webáruházukban :(( . De azért egy mail-t megérne, ha valakinek szüksége lenne rá.

  • Dorian

    félisten

    válasz fehér_ember #80937 üzenetére

    Szerintem ha tudományos választ vársz, akkor AVX-en Füleleket vagy Fapacit kérdezd meg, ők ha jól tudom mérték is ezt.
    Ugyanígy a kiporzás elleni anyagokról is ők tudnak kellő szaktudással és tapasztalattal választ adni.

    Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!

  • bkercso

    nagyúr

    válasz fehér_ember #80937 üzenetére

    Nem tudom, hogy oldják meg, de nincs kiporzás nála sem. Bár nekem is egyből ez ugrott be, de nem kérdeztem, viszont a szövet nem volt áttetsző... Vagy esetleg lefújod vékony réteg nem is tudom, mivel. :D (Lakkal? Az keménnyé teheti a felületet...)
    Elemelés: a hanghullámoknak ugye a falnál sebességminimuma (és nyomásmaximuma) van. A mélyeknek akkora a hullámhossza, hogy az anyag vastagságában nem nő meg számottevően a levegőmolekulák sebessége, így nem csillapítanak hatékonyan. Hangdobozokba is sokszor középre szokták tenni a csillapítást, ha mélynyomóról van szó. Bár egy dobozba bele sem férnek az igazán mély állóhullámok.

    [ Szerkesztve ]

    Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

  • fehér_ember

    addikt

    válasz bkercso #80943 üzenetére

    Persze kiporzás szempontjából valószínűleg a teljes légzár a tuti, de nem tudom mit/mennyit számítana egy "neylon" fólia.
    Hang sebessége minden körülmények között állandó egy adott közegen belül; nyomásmax meg a fázisváltás ok. De még mindig fogalmam sincs a + légrés hatékonyságnövelő szerepéről; mindegy, majd egyszer jobban utánakutakodom/OFF]

    [ Szerkesztve ]

  • bkercso

    nagyúr

    válasz fehér_ember #80944 üzenetére

    A nylonról visszaverődik a magas. Pont az veszne el, amiben jó a kőzetgyapot.

    A falnál nem mozog a levegő, hiszen a fal nem engedi mozogni. A faltól pár centire már kicsit mozog. A hangelnyelők ugyebár a mozgást alakítják hővé, így ott, ahol nincs légmozgás, nem tudnak elnyelni.

    Egy 1kHz-es hang negyedhullámhossza (sebességminimum és -maximum távolsága) kb. 8,5cm, míg egy 100Hz-esé már 85cm.
    A szinuszfüggvény a nullátmenetnél a legmeredekebb, vagyis a fal közelében változik a leggyorsabban a sebesség a távolsággal.

    [ Szerkesztve ]

    Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

  • Dorian

    félisten

    válasz bkercso #80945 üzenetére

    Miért, a nyomás nagysága talán nem a molekulasebességet (mozgásuk sebességét) jellemzi?

    [ Szerkesztve ]

    Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!

  • ozzy711

    őstag

    válasz Gabesz26 #80940 üzenetére

    Én az összes panelemet ilyennel készítettem. Ebből is van különböző vastagságú vagy lehet választani ízlés szerint. Nekem a szimpla bejött, igazán nagy kiporzás nem történik a szobában ami különleges vastagságot igényelne. A plafonra tettem nemrég egy kb. 3 m2-es felületre a hallgatási hely fölé, aminél két rétegben raktam, biztos,ami biztos. :D

  • Toncsi

    aktív tag

    LOGOUT blog

    Pont témánál vagyunk :)
    Lenne néhány kérdésem. Van egy Rode VideoMic Rycote mikrofonom, mennyire alkalmas az alábbiakra?
    Milyen ( lehetőleg ingyenes ) szoftverrel tudok frekvenciamenetet, utózengési/lecsengési időt, vízesés diagramot mérni?
    Nyilván nem szeretném pl.: fapaci munkáját elvenni, inkább csak játszani egyet.

  • bkercso

    nagyúr

    válasz Dorian #80946 üzenetére

    Nem, hanem a sűrűségüket. A falnél nem tudnak nagy sebességre szert tenni, csak kicsit sűrűsödnek.

    Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Új hozzászólás Aktív témák