Új hozzászólás Aktív témák

  • thyeby

    őstag

    válasz mdk01 #1818 üzenetére


    Máig nem tudtam megfejteni, hogyan oldottad meg a rögzítését a gépnek az asztalhoz. Kiszedted a csúszkát, és tettél helyette egy menetes szárat oda?

    (nézegettem az én gépemet, és nem jöttem rá, hogyan lehetne leszedni a talpat róla balta nélkül...)

    Több fa van, mint asztalos!

  • bbchris

    senior tag

    válasz thyeby #2000 üzenetére

    Gyalukéseknél nem szokták máshogy élezni a fenyő illetve a bükkre . Van egy állandó fok ami 40 fok és ezt használják mindenütt . Az már balgaság ha valaki más fokban élezi őket csak mert állítása szerint az a jó . Eleve ha tompább akkor nem fog olyan szép munkát végezni ha meg hegyesebb akkor meg jóval hamarább kimegy az éle . Mérnök szakik kitalálták ezt a fokot ami bevált és jó .
    Vidialapkás gyalukés amit írsz . Úgy néz ki mint egy normál gyalukés csak az élénél rá van kovácsolva vagy forrasztva vékony vidiapenge ami olyan sötétszürke . Előnye hogy tovább tart az éle , hátrány : csomónál vagy kavicsnál vagy fémes anyagnál ( ugye előfordul sajnos fában a szeg , kő stb ) rongyá törik a vidia és dobható ki az egész . A vidia ugye köztudott hogy nem a legalkalmasabb a puhafára . Szal nem éri meg beruházni rá , csak fanatikusok használják meg akiknek tutira tiszta faanyagot hasznának és van lóvé rá mert irreálisan drága .
    Én azt javaslom hogy használj vagy DS = szerszámacélt vagy ha van pénzed rá akkor HSS= gyorsacélt . Max kap egy csorbát ilyen esetben de legalább még élezhető és nem kell kidobni .

    [ Szerkesztve ]

  • thyeby

    őstag

    válasz bbchris #2002 üzenetére

    Tudod, tavaly ősszel bedöglött a garanciális gyalum. Már két hónapja javítgatta a metebócég, amikor berágott az agyam, hogy ez így nem mehet tovább. Felhívtam egy Felder marketingbohócot, hogy mennyiért cserélné nekem ki a gyalumat Felder-re. Már a részletekről dumáltunk: Egy lényegi kérdésről, hogy milyen rendszerű gyalukéssel legyen szerelve a gép. Egyszerhasználatos, vagy élezhetős legyen? Ekkor esett szó arról, hogy kétféle kést ajánl az eldobhatókéses tengelybe. Puhafára, vagy keményfára, amit cserélgetnem kell.
    Még sose hallottam ilyet, ezért kérdeztem. Hátha tud valaki pontosat erről. Lehet, hogy csak lökött marketingduma, de ha az, akkor tetten kell érni.
    A vídialapkás késről a következőt:
    Kizárólag tiszta fát dugok a gépbe. Engem nem győz meg senki, hogy mennyire ki van húzgálva a szeg a fából. Azt én győzöm meg, hogy olcsóbb lesz neki a beavatkozásom, ha vesz tőlem inkább pár szál tiszta deszkát, mint ha vállalja, hogy ha mégis maradt beletört, bennefelejtett szeg, akkor hoz nekem két szép új gyalukést.
    De nem is ez a lényeg: Kb négyszer annyiba kerül egy vídiás kés, mint egy HSS. Elképzelhető vajon, hogy tart is legalább négyszer addig? S mégvalamit: Azt lehet élezni? Egy kemény göcs vajon nem tör ki belőle? A körfűrészlapon egészen másmilyen terhelést kap a vídia, mint egy gyalukés esetében.
    Ja, és többnyire keményfát gyalulok, és alkalmanként a tizedmilliméterek is számítanak. Most például azért kell megfordítanom a késemet, mert már kéttized eltérés van a közepe és a szélei között, egyébként még mehetne, mert harap is, és csíkot se húz.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • Dízeles

    aktív tag

    válasz thyeby #2003 üzenetére

    Hali
    Szerintem nem a gyalugéppel kell ügyeskedni .Ha tized millimétere dolgozol kontakt csiszoló lenne a megfelelő.

    Ha a szüleidnek nincs gyereke, nagy valószínűséggel neked sem lesz.

  • thyeby

    őstag

    válasz Dízeles #2004 üzenetére

    Ha csak tíz százalékát állod annak a kontaktcsiszolónak, máris megveszem. Költséges mulatság az, komám. (Hú, de vágyok én egy olyan masinériára!)

    Egyébként már kitapasztaltam a gyalut annyira, hogy tizedpontosan odatekerem, és vissza se kell mérnem sublerral.

    Sok vita volt itt azon, hogy azok az eldobhatós vékony kések szart se érnek. Pedig azzal lehet egyszerűen tizedpontosat állítani. Egy utánélezett kést úgy betenni, hogy a skála mutatója azt mutassa, ami a valóság - felér egy ötös lottó esélyével.
    (Felder kínál olyan gépet, ami digitálisan visszajelzi, hogy a valóságban mi jött ki a vastagolóból - természetesen tizedpontosan)

    Több fa van, mint asztalos!

  • bbchris

    senior tag

    válasz thyeby #2003 üzenetére

    Sajnos ennyire részletesen nem ismerem a Felder gyalukat . Valószínű marketingduma az egész mint ahogy az olyan dupla élettartamú elővágó stb ami bebizonyosodott hogy nem igaz . Lehet hogy variálja a fokot a Felder , de egy olyan 1,5mm vastag késnél túl nagy jelentősége nem nagyon van . Lehet hogy tompábbra élezik a keményfás kést hogy ne "harapjon" annyira . De az is lehet hogy az anyagkeménysége más a késeknek . Sajna erről tényleg nem tudok biztosat .

    Abban igazad van hogy a cserélhető gyalunak az előnye az hogy pontos lesz amikor cseréled az újat , viszont a csere irreálisan drága kb 15-17k körül , annyiért simán kapsz újraélezhetőt 3mm vastag HSS-t is . Az tény hogy beállítani nehezebb főleg a gépnek a skálájához .
    Jól írod hogy majdnem 4× drágább de annyival viszont nem tartósabb ez tuti . Élezhető igen kb dupla annyiért élezik és csak kevés helyen tudják mert ahhoz ugye már nem elég a habkő hanem profi gyémántos korong kell . És ahogy írod ha elkap egy göcs-öt az a legtöbb esetben csorbát csinál , rosszabb esetben pedig töri a kést . Szóval érdemes átgondolni mielőtt beruháznál egy ilyenbe , az üzletkötő persze hogy beléddumálja hisz neki az a fontos minnél drágább szerszámot ad el .
    A fűrészlapoknál ugye sok fog van egymás mögött és ott megoszlik a terhelés , bár ha az is fémet kap akkor bizony repülnek a fogak amit aztán elég horror áron pótolnak .
    A vidialapkák között is van különbség , van pl az építőipari és a fémvágó vídia az ugye rugalmasabb és nem törik , a faiparban kemény rideg vídiákat használnak a famunka miatt .

    [ Szerkesztve ]

  • Dízeles

    aktív tag

    válasz thyeby #2005 üzenetére

    Adnék én többet is ...dehátnekemsincs :DD
    Bakker eddig azt gondoltam csak borotvában létezik eldobható .De gyalu késben :Y
    Nem támogatom az elképzelést!

    Ha a szüleidnek nincs gyereke, nagy valószínűséggel neked sem lesz.

  • mdk01

    addikt

    válasz thyeby #1997 üzenetére

    Ha nem probáljátok meg szabadkézzel és rontotok el pár anyagot soha nem tudtok gyakorlatot szerezni.Egyébként én is pontosan dolgozok mert már szabadkézzel is fél mm-es ponotságon belül vagyok.Gyakorolni kell és kész mint minden más. Én nem szorítózgatok az biztos.

    #1997
    Miért kell ahhoz sablon?
    A lamellózon rá van húzva a lap tengelye attól jobbra és balra ráhúzól ~32,5mm-re egy vonalat, vagy hogy tartós legyen megkaristolod egy kemény vmivel a fémeta gépen.
    Ehhez a vonalhoz kell odaraknod a ráma végét vagy szélét. Lapra pedig mindig mondjuk a vinklis oldal van lefele, hogy a felső síkja legyen síkba.

    #2001
    Ezt a marót szét lehet szedni sztem pont ezért hogy így is lehessen vele marni.
    A talpból áll ki a két tengely amit levettem a maróról és két ugyan olyan tengely lett esztergálva fémből a maróasztal aljára.
    Sztem ez látszik is a képen.
    Erre a két tengelyre lett felhúzva ugyan úgy mintha a gyári talpára húznánk rá a gépet. Az emelése süllyesztése pedig megintcsak látszik az asztal tetején az a tekerentyű ami a mélységállítóra lett rászerelve.
    Ez egy sima menetesszár aminek az egyik végén a asztalból kiálló tekerentyű van a másik végén meg egy tömör fémtömb ami átveszi a súlyt.
    Nézd meg jól elég jól látszik minden a képeken.

    A gyalukés témában meg bbchris-szel értek egyet. Nem kell ide semmiféle vídia.Azt nagy tömeggyártó cégeknek találták ki ahol ha 2x annyit megy a 4x annyiba kerülő vídiás késsel a gyalu mint a HSS-késsel már bőven megérte mert addig is megy a gyártás. Sok pénz kiesés egy nagy(nagyon-nagy) cégnél ha cserélgetni kell kést 1 nap 2x.

    Annyit még hogy a gyalunál ne csak az asztal közepét használd és akkor nem csak középen kopik a kés.

  • thyeby

    őstag

    válasz bbchris #2006 üzenetére

    Szinte szó szerint azt írtad, amit magam is sejtettem.
    Kilencezer forint egyébként egy pár 300-as eldobhatós kés. Ebben változatlanul hezitálok, hogy milyen tengelyt kérjek. Jól ráérek még, mert nem akarok lízingelni, készpénzt gyűjtök rá, az meg eltart egy ideig.
    Tulajdonképpen asztalosmércével kis mennyiséget gyalulok. Egy köbméter fából rengeteg fajátékot lehet fabrikálni. Munkám egyik jellemzője, hogy pár szál deszka után más méret kell, tehát gyakran állítgatok. Ez a két dolog, ami megkülönböztet engem attól, aki pl ablakot gyárt. Annak nem ritka akár napi több m3 egyméretű gyalulás se. Már elmúlt két éve, hogy vettem ezt a gyalut, és most érkezett el az ideje, hogy először megfordítsam a kést. Szóval úgy számoltam, hogy ha nem kétévenként, hanem évente kell vennem új kést - mert gondolom, a másfél mm vastag kés dupla gyorsan kopik is - akkor sem olyan ijesztő tétel a kiadás oldalon. Persze gondolnom kell arra is, hogy növöget a vállalkozás, és egyre több alapanyag fogy. Az én munkám egyik jellemzője, hogy könnyen kiszalad az időből az egy darab előállításához szükséges idő, és akkor nem kis versenyhátrányba kerülök. Szóval a gyors és pontos állítás az átlagnál fontosabb szempont az én szegmensemben. Itt lép be a tizedpontosság is. Ha pl a kardom pengéje lötyög, vagy szorul a hosszlyukban, három másik kardot készítek, míg egy nem méretpontosat rendbe teszek. Úgy kell ezt számolni, hogy az termelés kiesés. Na, ezt a kiesést kell összevetnem a drágább technológia árával, és aszerint számolni, hogy mi is az olcsóbb.

    Mindenesetre vídiakésem nem lesz, legfeljebb akkor, ha valaki tapasztalata útján meggyőz, hogy rentábilis beruházás az mégis.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz mdk01 #2008 üzenetére

    "Lapra pedig mindig mondjuk a vinklis oldal van lefele, hogy a felső síkja legyen síkba."

    Ezt fejtsd már ki részletesebben. Ha jól értem, azt írod, hogy a gépet fejjel lefele teszed az anyagra, amikor nem az élbe marsz. S miért? Hogy a vonalat oda tudd rajzolni, ahol az él felső része lesz?
    De megnézném, hogyan dolgozol! Nem vagyok biztos abban, hogy nem mozdulna be nekem a gép. (mondjuk abban biztos vagyok, hogy meg tudnám tanulni úgy használni mint Te - de hogy mennyi selejt árán?)

    "ne csak az asztal közepét használd és akkor nem csak középen kopik a kés."

    Nekem épp szélen kopottabb, ugyanis gyakran kettesével etetem a gyalut, azt meg ugye két szélen kell.

    "Sok pénz kiesés egy nagy(nagyon-nagy) cégnél ha cserélgetni kell kést 1 nap 2x."

    Azt hiszem, ezzel találtad fején a szöget.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz mdk01 #1818 üzenetére

    De csurog a nyálam erre az alkotásra! Már eldöntöttem, hogy nem jó ezt megvennem, mert messze van a furat nekem az asztal szélétől - szóval ezt másra alkottátok, mint amire nekem kellene. Azért had tudjam már: Mennyit kérnél érte így alles zusammen - makitástól?

    Több fa van, mint asztalos!

  • L.Szilárd

    csendes tag

    válasz thyeby #2010 üzenetére

    Üdv!

    Gyaluval kapcsolatban annyit szeretnék mondani, ha az időt és a pontosságot nézzük akkor a gyorskéses tengely. Ha tartosságot akkor a hagyományos. Nekem az 510-es 4 késes gépbe, ami a gyorskéses tengelyel van szerelve, szűk 15 perc a kés csere, és ebben benne van a gép kitakarítása is, és akár még egy zsírozás is belefér. :DD Még valami, ha gyors késes gépet veszel, a Feldertől, felejst el minden féle más fajta kést, abba a gépbe. Semmilyen más kés nem jó bele. De viszont megéri! Főleg ha vigyázol, hogy csak tiszta anyagot gyalulj vele. Még valami, az éklécet soha ne akard majd finom hangolni! Hagyd meg gyári beállításon, az 99%-os. Ha az óra nem pontos akkor, vagy szervíz, vagy géptől függően csavarhúzó, óra ki és nulláz, majd óra viszza, ha nem digitális. Ha az akkor használati utasítás és annak megfelőlen beállít.

    Kérdés: Ki mit használ, síkósítónak a gyalugép(b)en?
    Én csavarlazító sprayt. Nekem eddig az vált be a legjobban. Előtte szappant, de nem volt a legjobb.

    Csáó!

    Csak faipari témában tudok segíteni. Sorry! :-) Nem vagyok programozó. Inkább majd én kérek SOS-t számítógépes ügyekben. :-P

  • thyeby

    őstag

    válasz L.Szilárd #2013 üzenetére

    Neked mennyit bír ki egy garnitúra kés? És az 500-asba mennyibe kerül a négy darab?

    "Ki mit használ, síkósítónak a gyalugép(b)en?"

    Supergleit! Az is Felder termék. Nem drágább a csavarlazítónál, de léptékkel jobb.Sokmindent próbáltam én is, ennél megálltam. Semmi nyomot nem hagy, és a leggyantásabb borovit is szépen csúsztatja.

    Több fa van, mint asztalos!

  • L.Szilárd

    csendes tag

    válasz thyeby #2014 üzenetére

    Üdv!

    Hát, hogy mennyit bír pontossan, azt nem tudom. De saccolásom /drágább késsel/ szerint, 3-4 m3-öt ki lehet egy garnítura késsel gyalulni, forgatás nélkül. Vegyes anyag gyalulással, 20 éve padláson száradt tölgytől a fatelepről hozott vizes fáig. Forgatással sztem, 6-7 m3 is kijön. Persze itt a minőségi követelményekkel ez a mennyiség változhat. Mert hát nem minden terméknél megy el ha már esetleg csíkot húz a gyalu. De ez mondjuk az 500-as gyalunál nem gond, van még felület. :) Az olcsóbbat nem tudom mert azt most használom, és még nem tudom meddig fogja bírni.
    Az ára, 6db kés 15ezer körül van a gyengébb minőségüből, és 24ezer körül a drágábból. Mivel hármasával kell venni.

    Csáó!

    Csak faipari témában tudok segíteni. Sorry! :-) Nem vagyok programozó. Inkább majd én kérek SOS-t számítógépes ügyekben. :-P

  • mdk01

    addikt

    válasz thyeby #2011 üzenetére

    A ráma összelamellózására értettem a vinklizést.
    Eleve ott kezdődik egy ráma vagy szekrénykorpusz összerajzolása hogy összevinklizem az anyagot tehát megjelölöm melyik az anyag szebbik fele, tehát ami kifele lesz és melyik az eleje pl a korpusznál.
    Ezt a vinklis oldalt fordítom lefele a pad fele, lapjára.
    A lamellózó gépet is lapjára rakom és tolom bele a ráma alkatrészeibe. MInden anyagnak pl a vinklis fele legyen lefele. Egy sima keretnél ugye ez 4 darabból áll. Azért van a vinklis/látszó oldala lefele mert akkor azon az oldalon lesz síkba a kereted lapja. Persz ez egy tizedméterre passzoló vastagáságnál mindegy de pl gyalulásnál elképzelhető a 1-2tizedmilliméteres eltérés és ha a vinklis oldala van lefele lamellózáskor akkor ez az 1-2 milliméteres eltérés is a ráma hátsó lapján lesz. Persze ez már nagyon maximalizmus, de vinklizéskor a vinklizást nem ez az 1-2tizedmilliméter miatt csináljuk ugye hanem hogy tudjuk melyik milyen alkatrész akár 2 hét múlva is ha esetleg félre kell rakni egy munkát.

    Tömören ennyi.

    Asztal 60k
    Gép 60k
    Kontraprofilkés lealkudva: 30k
    Az asztal meg a kések igazából jó volna ha egyszerre mennének el mert egybe tartoznak igazából.

  • bbchris

    senior tag

    válasz thyeby #2010 üzenetére

    A Felder gyaluhoz lehet kapni órát amivel teljes pontossággal be lehet állítani az élezhető kést . Csakhát az ára 60-70€ körül van és ugye el kell vele szöszölni akár 1 órát is . De tény hogy a HSS kés azért tovább bírja mint a vékony acélpenge .

  • thyeby

    őstag

    válasz bbchris #2017 üzenetére

    Hú, ez az óra opcionális?
    Nem mondom, kicsit borsos, de csak egyszer kell megvenni, utána már bőven visszakeresi azt az egy órát, amit szöszölni kell a kalibrálásával. (össze is kuporgatnám én az árát örömest, de előbb kell egy Felder gyalu.)
    Érdekesség:
    700 E Ft egy 300-as Felder gyalu elszívóstól. Kicsit borsos, igaz. Ezért vettem metibót anno, mert azt akkor 400-ért adták elszívóstól. Vett az öcskös is egy ilyen gyalut, amit most el akar adni, mert kell a pénz neki másra. Megnéztem az aktuális árát. Felment 600-ra.
    Háát? 600-ért metebó, vagy 7-ért Felder? Nem kérdés, hogy a metibó a közelében se jár a Feldernek.
    Erről most az jutott eszembe, hogy fél év használat után diribdarabra szakadt a prémium metebó 100-as gégecső. Kérdeztem az árát akkor. Leesett az állam: 20 rugó az a 2,5 m-es fekete selejt. Megrendeltem a Feldertől 3m-t 25-ért a legjobbikból. Már két éve kifogástalanul megy, bírja a strapát. Látszik, hogy odafigyeltek rá, miből és miként csinálják - ellentétben a metebóval. Még megérinteni is más, és nyugodtan gyötörhetem, nem kell félnem, hogy majd toldozgatni kell.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz mdk01 #2016 üzenetére

    A papádnak mi a szakmája? Dolgozik még? Látszik azon az asztalon, hogy nem egy sebtiben összelökött valami.
    Keresek egy jókezű mestert néhány célgép kiagyalására és megvalósítására - és ez az asztal igen szemrevaló referencia.

    Több fa van, mint asztalos!

  • mdk01

    addikt

    válasz thyeby #2019 üzenetére

    Apukám és lakatos meg villanyszerelő a két szakmája de mint villanyszerelő dolgozik már 35éve de párhuzamossan művelte a lakatos szakmát is ezért nem felejtett sokat.
    Nem vállal semmi fusi munkát egyik szakmájában sem.

    Üdv.

    [ Szerkesztve ]

  • thyeby

    őstag

    válasz mdk01 #2020 üzenetére

    Köszi a választ. Sajnálom, hogy nem vállal pluszmunkát. Pedig pont ez a két szakma kellene a megvalósításhoz.
    Jó egészséget kívánok Neki.

    Több fa van, mint asztalos!

  • bbchris

    senior tag

    válasz thyeby #2018 üzenetére

    Ha van kedved és időd akkor mindenképpen megéri a beállító . Egy gép vásárlásnál mindig utána kell járni hogy milyen csereszerszámok valóak hozzá , lehet-e kapni és mennyibe kerül . Nem rosszak a Felder gépek de nem feltételn fontos csak azt venni , van más régebbi öntvény gyalugép is , bár ugye a te esetedben a pontosság a domináló így lehet hogy kénytelen vagy megvenni a Feldert és nem próbálkozni más olcsóbb géppel mert lehet hogy maga a gép olcsó de a cserekés már nem biztos hogy igen . Lásd jó példa egy kicsit off de ott a kis szalagfűrészgép ami pl 50k aztán egy szalag rá pedig 20€ aztán az sem bírja túl sokat a végén drágább a leves mint a hús .

  • thyeby

    őstag

    válasz bbchris #2022 üzenetére

    Elgondolkodtatott ez az írásod. Lehet, hogy nem állt szándékodban, mégis többet üzentél, mint amit írtál.
    Tulajdonképpen minden asztalosnak vannak dolgai, amikre esküszik. Valószínűleg senki nem ok nélkül, és az is valószínű, hogy ez ugyanakkor meg is akaszt néhány kollégát abban, hogy igazán jó döntést hozzon.
    Tulajdonképpen mindenkinek azt érdemes megvennie, amit jobbnak lát - függetlenül attól, hogy mi is a jobb. Mert akkor jobban is fog tudni dolgozni vele, és a saját döntésünk esetleges hátulütőit is sokkal könnyebben tudjuk viselni, mint azt, ha valakinek a jótanácsa nem válik be.
    Ebben a szakmában kőkemény jelenség, hogy az ember fia kitanulja a mesterséget itt-ott, így-úgy. Valamivel volt szerencséje dolgozni valahol, és valamiket csak hallott öreg szakiktól. Egy asztalos géppark nem olyan, mint az használtautó vásárlás, hogy ha nem válik be, akkor eladom, és veszek másikat, azonban a beruházás egy kezdő számára rendszerint igen komoly összeg. Úgy kell vásárolnia többnyire, hogy csak sejti, mit vesz, de nem tudja. Tudni majd akkor fogja, ha használta. Ha kiderül, hogy valamit nem jól vett, azt már ritkán sikerül annyiért eladni, amennyiért vette, ugyanis amikor vette, a hibáról nem tudott, amikor eladja, akkor viszont már tud róla. Nagyon nehéz egy "hibás" terméket eladni jó áron.

    Van még ebben a szektorban egy jelenség, amibe beleütköztem már többször. A rugalmasság, a lényeglátás hiánya. Vonz ez a szakma valamiféle konzervatizmust. A techonlógia fejlődik, és ezt a szakma kicsit lomhán reagálja le. Jó példa erre az eldobhatós gyalukés. Legtöbb szaktársban ellenérzést vált ki. Akkorát, hogy a Felder nem törölhette a repertoárból az élezhetőkéses tengelyt, pedig ha az a rendszer elterjedne, sokkal olcsóbbá is válna éppen ezenáltal.
    Amikor gyerek voltam, hét liter tej árát kértek egy 100-as csomag papírzsebkendőért. Az annyit tesz, mint ha most 1400 Ft-ba kerülne. Az emberek ragaszkodtak a hagyományhoz: Hordjuk a taknyunkat a zsebünkben, aztán mossuk össze a ruhánkkal. Emiatt egy százas pzs árán kb. 8 db dizájnos vászonzsebkendőt adhatott a kereskedelem. Mára megfordult ezen nóziviksz dolgok számszaki aránya a pzs javára.
    Kamasz koromban láttam a tv-ben, hogy a hülye kapitalisták a boltból veszik a flakonos vizet, ahelyett, hogy engednének maguknak a csapból ingyen csapvizet. (Nem igaz, hogy az ilyenolyan káros - sok évig közvetlen személyes kapcsolatban álltam a vízmű minőségellenőrző laboratóriumában dolgozókkal. Láttam az eredményeket, a mintavétel sűrűségét. Láttam a vízszűrő berendezést, a tartályok tisztítását, etc.) Ma magam is flakonos vizet iszok. Nem innék azonban mérget arra, hogy ez a jelenség nem a tőkésipar tömegek agymosásának torzszülött gyermeke.
    Ma a kalgonon röhög az egész ország. Tudjuk jól, hogy lóf@szt se ér annyi pénzért az a kalgon, átlátjuk, hogy néhány év alatt komplett új mosógép árát húznák le rólunk kalgon néven. Azonban a kalgon nagyon pontosan tudja, mit csinál. Türelemmel és kitartóan mossa az agyakat, mert tudja, hogy az agyak egyszercsak láss csodát - "kitisztulnak". Tudja, hogy így kell kitermelni azt a nemzedéket, amelyiknek nem mosás kalgon nélkül a mosás, és ki is termeli. A tőke megtanulta, hogy úgy lehet szaporát fialni, hogy eladjuk a sivatagba a homokot, csak előtte el kell palántálni, hogy a sivatagi homok nem jó homok - az a jó homok, amit mi adunk.
    Van egy ilyen olyan mesterség, hogy lakatos. Valamikor a lakatos lakatot készített, zárat javított fő profilban. Aztán jött a gépgyártás, és a lakatos már nem készített többé lakatot. Amikor az ELZETT megalkotta az első gép gyártotta bevésőzárat, akkor evidencia volt, hogy a zár két félből alkotott burkolatját összecsavarozza, hogy ha eltörik egy rugó vagy nyelv, akkor azt a hajdan még lakatokat gyártó lakatos meg tudja javítani. S így is volt. Ha elromlott a zár, hívtuk a lakatost, hogy javítsa meg. Ma már az az evidencia, hogy össze van a bevésőzár sajtolva, és ha meghibásodik, akkor nem a lakatost hívjuk, hogy javítsa meg, hanem az asztalost, hogy cserélje ki. Namostakkor bolond az a papóka, aki szét akarja szedetni az asztalossal a zárját, hogy hiszen csak egy rugó törött el benne? Normális volt az az első vevő, aki megvette azt a bevésőzárat, amelyik nem csavarozva, hanem szegecselve volt? Mert ma hülyének nézzük azt, aki az első kalgonnak bedől, de az unokáink már minket fognak bolondnak nézni, mert nekünk akkor is elég lesz kalgon nélkül kimosni a ruhánkat, amikor a világ már rég máshol fog járni, mint amiben most épp abban a tudatban élünk, hogy mi sosem voltunk, sosem vagyunk, és főleg sosem leszünk bolondok.

    Visszakanyarodva oda, ahonnan letértem, kérdéses, hogy konzervatizmus-e a konzervatizmus? Nézőpont kérdése csupán, hogy a rácsnak melyik oldalán állnak a bolondok, s melyiken a nembolondok.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • Dízeles

    aktív tag

    válasz thyeby #2023 üzenetére

    Egyetértek veled.Van egy jó kolegám szerinte az új mosógépekben van 1 csip amely a garancia lejárta után kinyírja az elektronikát.Bocs az Off topic-ért

    Ha a szüleidnek nincs gyereke, nagy valószínűséggel neked sem lesz.

  • L.Szilárd

    csendes tag

    Üdv!

    Érdeklődnék, ki mennyiért vállalna faház építést? A munkadíjra lennék kiváncsi, lehet ez órabérbe vagy havi fix, esetleg egyéb módon számolva. Plussz arra is kiváncsi lennék mennyit szoktak géphasználatra kérni, és ezt milyen módon számolják?

    Előre is köszönöm!

    Csáó!

    Csak faipari témában tudok segíteni. Sorry! :-) Nem vagyok programozó. Inkább majd én kérek SOS-t számítógépes ügyekben. :-P

  • Dízeles

    aktív tag

    válasz L.Szilárd #2025 üzenetére

    Faházat nem de szétszedhető borházat készítettem .2X2 méter 2,5m magas Szerkezete fa kereten lambéria.Elemekre szét szedhető a szállítás miatt.A munkadíj összes szerelvény és+faanyag 1szer + össz négyzetméter lambéria szorozva 400ft.
    Felület kezelés festők intézték.
    BY
    Éppen holnap kezdünk gyártani újabb 12 darabot. :C

    Ha a szüleidnek nincs gyereke, nagy valószínűséggel neked sem lesz.

  • thyeby

    őstag

    válasz L.Szilárd #2025 üzenetére

    Ezt jól megkérdezted.
    Ha csak babafaház, akkor úgy egy ezres, ha négyszobás, akkor lehet akár hatmillió is.

    Úgy maradtam a famunkánál, hogy kigondoltam: Méltányos áron jó minőségű fához tudok jutni. Építek belőle 5x3-as mobilgarázst, és eladom 200-ért, akkor nekem marad száz. Két hét alatt kész, tehát havi 200.
    Elkészítettem. Az anyagköltség lett 200 egy garázson. Gondoltam, nem baj, a baumax ennél xarabbat árul félmisiért. Az nem is mobil, tréül van a favédelem megoldva rajta, és a tető be sincs fedve. Meghirdettem tehát 400-ért - kiszállítva, összeszerelve. Nem tolongtak az érdeklődők. Akkor találtam ki a fajátékot. Vettem egy faesztergát. Nem volt hely neki, betettem a garázsba. Azóta ott esztergálok, és ötszázért nem adnám oda ezt a garázst senkinek.

    Hanem fodítsam kicsit komolyabbra a szót.
    Valamikor, még a géemká idejében aktív részese voltam egy (ma divatos szóval élve) projektnek: Betonip faházakat építettünk. Egy 80 m2-es elkészült alapostul, fürdőszobástul max. 2 hónap alatt, és a m2 ár a hagyományosnak úgy a 60-70 %-a volt. Akkor az igazi bónusz a két hónap volt, mert akkoriban egy ugyanekkora téglaépület kulcsrakésszé tétele villámgyorsnak számított, ha belefért a procedúra két esztendőbe. Az volt a marketing duma, hogy a betonip jobb hőszigetelő, mit a tégla. (a betonip, az tulajdonképpen cementkötésű forgácslap) Valahogy sikerült a családba is egy ilyen libalábonforgó, és kiderült, hogy mi, géjemkások, már akkor igazi rohadt kapitalisták voltunk marketingmaszlagilag. A betonip valóban jobb hőszigetelő, mint a tégla. De azonos falvastagság esetén igaz ez csupán, s mi ha jól emlékszem, nyolc centis falakat gyártottunk. Ma mindenkit lebeszélnék a betonip építkezésről, akinek jót akarok.

    Több évtizedig volt némi közvetett közöm az Erdért-hez. Az Erdért is gyártott faházat. Az valóban jó hőszigetelő, téliesíthető faház volt. A téglaépület bekerülési költségének szintén a 60-70%-áért. Itt tanultam meg, hogy nem szaladunk neki a hatméteres deszkával falat építeni, hanem kettő, de inkább háromfele aprítjuk inkább előtte, ugyanis a fa mozogni fog, és egy nagy felület gyakorlatilag széthullik két éven belül.

    Órabérbe-e, vagy havi fix?
    A havi fix húsz éve letűnt társadalmi rendszerünkben realizálható volt. Ma már kizárólag az alulfizetett alkalmazottak javadalmazására szolgál ez a számolítási módszer. Talán a kőműves kivétel maradt ez alól, aholis nem havi fix, hanem napi fix működik.
    Teljesítménybérbe apukám, ha korrekt akarsz maradni. Ennyit megcsinálok ennyi pénzért.

    Tudom, Téged az érdekel, hogy mennyi az az annyi. Erre csak a következőt tudom mondani: Annyi tapasztalatodnak már mindenképpen kell lennie, hogy tudd, milyen famunka mit takar. Mit kell Neked azon a faházon dolgoznod, és ezért cserébe mivel éreznéd magad legkevesebbel korrektül kifizetve. Nos, pontosan ez a jó munkadíj.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • kalman7

    csendes tag

    Vannak ezek a pici nagyon erős mágnesek (ritka föld fém?) olyan erős, hogy be lehet süllyeszteni a fába, akár le is lehet dugózni és még úgy is képes csukva tartani a bútor ajtaját. Állítólag. Használtatok ilyet?

  • kalman7

    csendes tag

    válasz L.Szilárd #2025 üzenetére

    Te fox faházat építeni, vagy építtetni akarsz magadnak ilyet?

  • L.Szilárd

    csendes tag

    válasz kalman7 #2030 üzenetére

    Üdv!

    Faházat építeni fogok, de nem magamnak. Ha magamnak kellene, azt legyártanám saját magam. :DD Nem szenvednék más gyártokkal. Most már tisztázódni látszik miről is lenne szó. Kérdezném tőletek meg éri-e belemenni? Az oldalon láthatjátok miről is lenne szó. http://gerendahazak.hupont.hu/2/faszerkezetek Az illető 1000 Ft-os órabért igért, plussz egyéb felmerülő költségek térítése, vagy teljesítmény bérezést. Esetleges területi képviselet esetén mennyi jutalék lenne a reális?

    Várom véleményetek!

    Csáó!

    Csak faipari témában tudok segíteni. Sorry! :-) Nem vagyok programozó. Inkább majd én kérek SOS-t számítógépes ügyekben. :-P

  • Dízeles

    aktív tag

    válasz L.Szilárd #2031 üzenetére

    Hali
    Ha semmilyen eszközt nem kell biztosítani 1500 ft/óra .
    Ha igen 12000ft/m2 .
    Eszközöknél ,állványok,zsaluk,szerelési anyagok ,betonkeverő ...stb gondolok.Természetesen az első háznál és ha kész szorzol osztasz ,hogy bukta :((( vagy haszon :DD , és a többit csak azután vállald el.Azt is csak akkor ha kifizette az elsőt.
    Területi képviselőként pár millió kellene a bankban különben bukta a vége.A sok késve vagy egyáltalán nem fizetőre gondolok.

    Ha a szüleidnek nincs gyereke, nagy valószínűséggel neked sem lesz.

  • thyeby

    őstag

    válasz L.Szilárd #2031 üzenetére

    Jól elgondolkodtam az eseteden.

    Tulajdonképpen az az ezer forint nem igazán versenyképes javadalmazás. Az bruttó 180 E. Ám kezdő vagy, aki néha megrendelés hiánnyal küszködik. Ha ez a munka egész évben folyamatos, akkor a helyedben belemennék. Addig, amíg nem találok jobbat - és ezt meg is mondanám a megbízónak. Ha nem folyamatos a munka, akkor azt mondanám, hogy emeljünk egy nagyot azon az órabéren. Egyébként szerintem a teljesítménybér korrektebb. Ha abban állapodsz meg, akkor nagyon gondold át, mit is jelent ez a munka. Mert még alku előtt szerencsésebb minden lényeges szempontot beépíteni az árba. Ehhez tudnod kell a pontos rezsiköltséget (és abba kőkeményen be kell számítani a gép karbantartási, és javítási költségét is), arra jön a bruttó munkadíjad, ill. ha az éves árbevételed meghaladja a 4 misit, akkor az ÁFA is. Gondolj arra is, hogy ezeket a gerendákat mozgatni nem egy emberes dolog. Megítélésem szerint ezt gerendagyaluval, s nem a Felder 500-asoddal kellene gyalulni.

    Elég sok dologban megfelelően magabiztosnak ismerlek. Próbáld a munkavállalást is önállóan és magabiztosan vezetni. Ez azért lényegi elem, mert nem szerencsés úgy nekiindulni, ahogyan Dízeles írta: Bukta vagy haszon. Tudni kell biztos haszonra menni. Akinek belefér az alkuba a bukta is, annak lesz is buktája.

    Több fa van, mint asztalos!

  • L.Szilárd

    csendes tag

    válasz thyeby #2033 üzenetére

    Üdv!

    Valamit elfelejtettem oda írni az 1000 Ft-hoz. Az netto 1000 Ft. Bruttóba nem biztos, hogy bele mennék, de így már elgodolkodtató. De a géphasználat még hátra van. Abban igazad van, hogy nem a Feldert kéne erre használnom. Ehez igazság szerint egy minnimum 6 fejes gyalu kellene, ami egy lépcsőben legyártya az anyagot, hogy belátható időn belül készüljön el az a faház. :))
    De a géphasználati díjjra a megalkuvás még hátra van. De szerény számításaim szerint ez 150ezer/hótól felfelé mehet. Mert kb. havi egy garnitúra kés, plussz villanyszámla, és gyéb gépkopás, szerszám élezés, stb. / Szomszédok lefizetése. :DD / Úgy, hogy a szerződés aláírása még messze van. :(

    Csáó!

    Ui.: A végső döntést úgy is én hozom meg, nem ti. :DD Csak tanácsot kérek.

    Csak faipari témában tudok segíteni. Sorry! :-) Nem vagyok programozó. Inkább majd én kérek SOS-t számítógépes ügyekben. :-P

  • mdk01

    addikt

    válasz L.Szilárd #2034 üzenetére

    Elégg túlvariáljátok a dolgot.
    A ház kinézetét nagyjából tudod. Ez után tudod kb. mennyi anyag kell hozzá.Tudod az anyag árát is.
    Az hogy mennyi idő alatt csinálod meg meg milyen órabérért kit érdekel?
    A lényeg neked mennyiért éri meg aztán kész, és már meg is van a végösszeg.

    Üdv.

  • Dízeles

    aktív tag

    válasz L.Szilárd #2034 üzenetére

    Bocs rosszul értelmeztem amit írtál.Csak összeszerelésről volt szó .Ilyen elemeket erre szakosodott vállalkozások gyártanak raktár számra .Szó sem lehet kisvállalkozás szintű gyártásról.Beszerzési,gyártási,határidő és minőségi okok miatt.________
    Fa ház összeszerelés OK gyártás NEM OK.

    Ha a szüleidnek nincs gyereke, nagy valószínűséggel neked sem lesz.

  • thyeby

    őstag

    válasz Dízeles #2036 üzenetére

    Nagyot pislogtam erre a hozzászólásodra, Dízeles.
    Gyakorlatilag azt írtad, hogy ragasztott gerendát csak az érinthetetlenek gyárthatnak.

    Ezt én a következőképpen látom:
    Egy mérnökember nem tudta a tudását alkalmazottként reális áron eladni, és kitalálta, hogy faházgyártó céget alapít. Nem volt többszázmilliója az induláshoz. Kezdéskor honnan is lehetett volna? Ha lett volna, akkor nem asztalost keresett volna műhelyestül, aki belemegy a csereberébe, hanem megveszi a gépeket, épületeket, és alkalmazottakat vesz fel.
    Már ott tart, hogy honlapon kínálja (két és fél év után magam még nem merek honlapot készíteni, mert most nagyobbat veszíthetnék honlappal, mint anélkül - de annak is eljön az ideje) a "termékét", mely produktumának a mérnöki munka csak kicsike hányada. Vállalkozást épít, amiben számára a legrentábilisabb működtetési formának az tűnik, hogy az asztalos, ács szakmunkát megvásárolja.
    Honlapjából kifinomult marketingmunka sejlik. Kérdés, hogy mennyi ennek a valós tartalma.

    Ez a vállalkozás lehet megalapozott, jól felépített, és lehet a nagy haszon reményétől gyengélkedő rejtett csődtömeg egyaránt. Hogy melyik vajon? Egy előszerződésből, pláne az első munka kifizetéséből jól ki szokott az ilyesmi derülni.

    Néhány példával élek, amit talán sokan ismernek:

    IL FERRO. Halvaszületett vállalkozás, ami elég nagy tőkét emésztett fel. Máig nem tudni, hogy egy meredeken merész elgondoláson alapuló elcsúszott ötlet, vagy már szélhámosságnak indult az egész, amikor a cégbíróság rálehelt a bélyegzőjére. Megszámolhatatlanul sok kárvallottja lett.

    Első Magyar Geonememlékszemmi, valami Vén Jóskapista jól kigondolt és szélhámosságnak is indított, tömegekről pénzt lehúzó, azt menekíteni próbáló nemkisstílű. Itt is tömegek jártak még cudarabbul pórul, mint az Il Ferro-nál.

    3M. A számítógépes adattárolástól kezdve az üveg biztonsági fóliázáson át a legyezőkorongnak becézett csiszolóeszközig számos rendkívül jóminőségű portéka tömeggyártásáig felnőtt viághírű cégóriás. Három mérnök alapította, akik alkalmazottként nem tudták jó áron eladni a tudásukat. Valószínűleg a mai tőkéjükhöz sosem volt köze annak, amit örököltek, hanem szépen felépítgették ekkorára a 3M-et.

    Windows. Egy garázsban néhány egyetemista tőke nélkül nagyon jól ráérzett a jövőre. Hamarosan hagyták a sulit a szarba, mert a vállalkozást kellett építeni. A kezdetekben volt olyan programozó alkalmazottja, akitől megkérdezte fizetésnapkor, hogy kifizetheti e a munkabért, vagy annak egy hányadát részvényben. Ez a programozó felháborodva készpénzt követelt. Tíz év múlva annak az egyhavi bérének a részvényéből mesésen gazdag lett volna, ha nem csak programozni tud, hanem ért icipicit a vállalkozás építéshez is.

    Tulajdonképpen Szilárd esetleges szerződését is erősen befolyásolná, ha láthatná előre, hogy hol fog tartani tíz-húsz év múlva ez a faházvállalkozás. (Szerintem már nem fog létezni. Mindenesetre én a Szilárd helyében elmeséltetném a pasival, hogy mikor, hogyan kezdett, s ma hol tart, mi a végső célja - mert az sokszor beszédesebb, mint egy szerződés.) Nekem már az is beszédes, hogy nagyon lassan íródik az a szerződés, és nagyon tág fogalmakkal van csupán behatárolva az pl., hogy nettó ezer a munkadíj, plusz felmerülő költségek. (Hogy most nem tekinthetünk felmerülő költségnek egy új gyalukésgarnitúrát se, vagy egy BMW X5-ös is felmerülő költség? )
    Ha én valakivel szerződést akarok kötni, pontosan fogalmazok, és egy héten belül aláírok, vagy többé szóba sem állok.

    Több fa van, mint asztalos!

  • Dízeles

    aktív tag

    válasz thyeby #2037 üzenetére

    Üdv thyeby
    Vissza gondolva kb 15 éve vásároltunk valahol lágymányoson hossz toldott és ragasztott gerendákat .A hangárméretű raktárakban sorakoztak a bemáglyázott és fóliás anyagok.Labancoktól hozták nagy tételben .Szóval akkoriban már elkezdett terjedni nálunk is.Ezért gondolom ,hogy kis vállalkozásként nem versenyezhet több éves múltal rendelkező cégekkel.
    Az általad irt pozitív példák eredeti és még nem létező technológiák voltak .
    Afeleségemnek is van honlapja hisz az jó. :))

    LOL: most nézem alul a gugli hirdetés csontszáraz akácfa

    [ Szerkesztve ]

    Ha a szüleidnek nincs gyereke, nagy valószínűséggel neked sem lesz.

  • thyeby

    őstag

    válasz Dízeles #2038 üzenetére

    Igen, igazad van abban, hogy nagy gyakorlatú, tőkeerős vállalkozással nehéz felvenni a harcot. Ám nem lehetetlen. Fáradt vagyok most, hogy szépen levezessem, nincs lehetetlen, érdemes mindenkor mindenre nyitva tartani a szemünket. A fajátékot úgy kezdtem (ezer más dolog után), hogy elmentem egy nagykerbe, és teleraktam a kosarat kínai fajátékokkal. Otthon aztán spekulálni kezdtem: Ha kezdésképpen bele tudok rúgni a kínaiba, akkor érek ebben a szektorban majd valamit. Néhány terméket meg sem próbáltam, mert ahhoz nem éreztem elég kurázsit, azonban amikben megéreztem, azokban kivétel nélkül sikerrel jártam - ma is benne vannak a repertoáromban. Tulajdonképpen ott fogtam meg a szinte ingyenes kínai munkaerőt, hogy el kell szállítaniuk az árut a világ távoli piacaira, ez pedig jópár tételnél tetemes költséget jelent, valamint ott, hogy a kínai mentalitással szemben kínosan ügyeltem a minőségre.

    "A feleségemnek is van honlapja hisz az jó. "

    Néztem ezt a honlapot. Sikereket a feleségednek! Ám ez más alapséma, kérlek. A párod beszerzi az anyagot, és túlad rajta az Internet segedelmével. A faház gyártás azonban ennél kicsikét összetettebb dolog.
    Leírom Neked a magam esetét, úgy gondolom, abból könnyen belátod, hogy nem minden esetben érdemes tokostól berontani az ajtón:
    A portékát én állítom elő. Ez felöleli a tervezést, a technológia kidolgozását, az alapanyag beszerzését, a gyártást, a csomagolást, a raktározást, árképzést és utolsó ütemben az eladást. Ez az utolsó ütem szintén sok összetevőre bontható, amiből csak néhány elemet emelek ki.
    Vállalkozásom legmeghatározóbb része a piacszerzés. Ha ez áll, akkor jó esetben csak növekedés nincs, rosszabb esetben (és ilyenkor a rosszabb esettel kell kalkulálni) azonban csökkenő bevétellel kell szembenézni.
    Egyik marketing alaptégla, hogy a piacot folyamatosan el kell látni. Jelenleg egyedül gyártok (kisebb segítségektől eltekintve). A termelés függvényében megyek új vevőt szerezni. Ha elmegyek egy kereskedőhöz, ajánlom neki a portékámat, ő kipróbálja, rendel, újra rendel, és belövi a szükségletét egy időszakra. Ha nem szállítom le neki időben a megrendelt mennyiséget, onnantól kezdve nem fog komolyan venni, ugyanis számára többé nem kalkulálható az az áru, amit tőlem vásárol. Magyarul azt a vevőt jó valószínűséggel elveszítem.
    Egy honlapon (párod ezt biztosan jól tudja) a rendelés pedig igen rapszodikus. Egyik szakmám szerint programozó vagyok, hamar összeütnék egy honlapot, de okosabb várnom a következő miatt:
    A piacot megszerezni nem kis feladat. Egy elvesztett piacot visszaszerezni pedig gyakorlatilag felér a lehetetlennel. Elég nagy a valószínűsége annak, hogy egy honlappal amilyen gyorsan megszerezném a piacot, azt olyan gyorsan is veszíteném el.
    Persze, azt válaszolják nekem erre legtöbben, hogy vegyek fel elég alkalmazottat, és akkor nem veszítem el a megszerzett piacot.
    Ám ez sem ilyen egyszerű dolog. Ha a várt megrendelés növekedés elmarad a kalkulálttól, az alkalmazottat akkor is ki kell fizetnem, akinek is több hónapig jószerével csak a betanulásért fizetek munkabért, s majd csak utána a termelésért. Szóval az meg üzemszervezésbeni alaptégla, hogy munkaerőt már meglevő piacra rentábilis, ill. kevésbé veszélyes felvenni. Nem okos kockáztatni egy növekedéshez szükséges egyensúlyt a gyorsabb fejlődés érdekében. Inkább úgy fogalmazok, hogy kockázatos.

    Azt hiszem, így már sikerült számodra értetőbben kifejtenem, hogy miért írtam azt, hogy az a mérnökember már ott tart, hogy honlapja van. Ha ő figyel a fentebb kifejtett egyensúly meglétére, akkor már előrébb jár, mint én, azonban ha nem is tud róla, hogy az mi fán terem, úgy én inkább azt ikszelném be, hogy akkor nemigen lesz hosszú életű ez a faház vállalkozás.

    No, ezt lenne jó kiszagolni Szilárdnak valahogyan.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • Dízeles

    aktív tag

    válasz thyeby #2039 üzenetére

    Oké oké.
    Bízzunk fiatal kollégánk tehetségében & lelkesedésében :K
    A meglévő vevőket a legnagyobb becsben kell tartani az tuti!

    [ Szerkesztve ]

    Ha a szüleidnek nincs gyereke, nagy valószínűséggel neked sem lesz.

  • thyeby

    őstag

    válasz Dízeles #2040 üzenetére

    Hú, visszaolvastam most, amit tegnap írtam. Csapnivaló fogalmazás. Bocs érte. Azt hiszem, okos ebből leszűrnöm a tanulságot: Tibi, ha zokni vagy agyilag, jobb, ha hallgatsz!

    "A meglévő vevőket a legnagyobb becsben kell tartani az tuti!"

    Nem ment át, amit üzenni akartam. Számomra most a még megszerzetlen piac megszerezhető. Azonban ha megszerzem, és elQrom, úgy elszeparáltam magam a piactól. Magyarul kezdhetek valami más vállalkozást építeni előről, amit nagyon nem akarózik.

    Több fa van, mint asztalos!

  • L.Szilárd

    csendes tag

    Üdv!

    Folyamatossan olvastam amit írtatok csak nem volt időm írni, meg nem is igazán tudtam mit is írjak. De annyi biztos, hogy igazatok, van. Sajnos a gerenda ház nem jött össze. Nem tudtunk meg egyezni. Kevés pénz, sok munka, és nagyon nagy gép amortizáció lett volna a vége sajnos. Mint ti is tudjátok a mai világban a megszerzett gépeket komoly becsben kell tartani. Főleg nagyobb komoly gépeket, és hát nekem komoly költségekkel járt volna a gépek napi 8-10 órás müködtetése, karban tartása. Amivel nem is lett volna probléma, ha megtudunk egyezni, egy rendes fizetésbe, és normális géphasználati díjba, amik összeségéből lehetősegem lett volna a fejlődésre. Ami által olcsobbá, és gyorsabbá tehetem volna a termék előállítását. De ez sajnos most nem jött össze, keresem tovább a lehetőséget.

    Csáó!

    Csak faipari témában tudok segíteni. Sorry! :-) Nem vagyok programozó. Inkább majd én kérek SOS-t számítógépes ügyekben. :-P

  • thyeby

    őstag

    válasz L.Szilárd #2042 üzenetére

    Kár búsulnod azon, hogy nem jött össze ez az üzlet, hiszen mint kiderült, nem is volt jó üzlet.
    Megítélésem szerint bölcsen tetted, hogy nemet mondtál, éspedig nagyon lényeglátó indokkal. Ha egy munka nem garantál fejlődést, akkor az nem munka, hanem robot. Azért felszerelkezni Felder gépekkel, hogy robotolhassunk, ágyúval lövés verébre. Aki robotolni akar, minden befektetés nélkül elmegy a tecsóba kosarat tologatni, vagy a pénztárgépet csipogtatni.
    Régebben történt, hogy egy barátom vett egy új Toyota kisteherautót, és hogy folyamatosan legyen munkája, szinte rezsiköltségen vállalta a fuvarokat. Mondtam neki, hogy így még az amortizációt sem fogja tudni kitermelni. Ha visszamegy buszsofőrnek (mert előtte az volt), ott csak látszólag lesz kevesebb a bére, a valóságban viszont több lesz, mivel ha kihegedült egy járgányt, akkor nem a fizetéséből kell újra cserélnie, hanem megveszi a munkaadója. Akkor nem hitt nekem, pedig biztosan tudtam, mit beszélek neki. Ma ez a barátom ismét buszsofőr.

    Nem is nagyon kell keresgélned a lehetőségeket, elég, ha nyitva tartod a szemed, és közben szép csendben végzed a dolgodat.
    Ha keresgélni akarsz, akkor írd be a gugliba, hogy szabad kapacitást keres esetleg búvárkodj fizetős közvetítők után. Láttam én ott bútorléc beszállítástól kezdve felületkezelésen át táblásításig mindent kül és belföldre egyaránt. A legtöbb kapacitás kereső már valahol lekötötte azt a kapacitást, amit keres, és csupán olcsóbb ajánlatra vadászik, de váltottam én levelet olyannal is, aki folyamatos, korrekt munkát ígért.
    Az ilyen szerződésekbe belemenni azért kockázatos, mert csupán beszállító vagy, és léted csupán látszólag önálló, a valóságban a megbízódtól függsz.

    Több fa van, mint asztalos!

  • Longeye

    tag

    válasz L.Szilárd #2025 üzenetére

    Szia Szilárd!

    A következő infoval tudok szolgálni faház ügyben:
    A szomszéd 3 cm vastag deszkából csináltatott egy kb. 1,5x1,5 m-es fészert. Normál ajtaja van és egy pici ablaka fent. Azért felületkezeléssel, mindennel együtt 250.000-et kért az asztalos. Ja! és cölöpökön áll (ha ez számít).
    Nekem nem tetszik, de Ő marha büszke rá. A munka szép persze, de semmi különös nincs benne.

    /* Egy lelkes kontár */

  • Longeye

    tag

    Ja! Bocsi, Már látom nem aktuális. Csak rég nem voltam erre és most sorjában olvasom végig a hozzászólásokat.

    A polc még mindig a falon van, nem volt időm felületkezelni, de lassan lesz rá időm és megcsinálom.

    A padlásunk fafödémes és fejünkbe vettük, hogy nyáron "lakhatóvá tesszük". Csak néhány limlomot szeretnénk felpakolni, nem túl nehéz dolgokat, de nem tudom mivel fedjem be, hogy biztonsággal ráléphessek. A baj az, hogy nincs normális padfeljárónk, csak egy kb. 50x50 cm-es lyuk. (Én simán felférek persze rajta, de anyósom beragadna :)
    Ez gyakorlatilag kizárja az osb lapot, mert az szélesebb. Én deszkákra gondoltam, s már annyit tettem is a cél érdekében, még ősszel, hogy az építkezésből megmaradt raklapokat szétszedtem és a használható deszkákat felhordtam belőle. A dolgo működik, de ez csak 5-6 négyzetméterre elegendő, nekem pedig vagy 40 négyzetméterre kellene.

    A kérdésem tehát a következő: Milyen méretű deszkát szerezzek be, hogy lehessen biztonsággal járni és pakolni rajta? A gerendák 80-90 cm-re vannak egymástól. Ekkora távolságokat kellene áthidalgatnom. No meg persze az ár is lényeges.
    Meg ha tudtok más megoldást, az is érdekel.

    A válaszokat előre is köszönöm.
    További szép napot mindenkinek!

    /* Egy lelkes kontár */

  • L.Szilárd

    csendes tag

    válasz Longeye #2045 üzenetére

    Üdv!

    Mond meg, a szomszédodnak, hogy gratulálok a "jó" vételért. :W Mert ennyiből már 2-szer ekkorát is ki lehet hozni. Mondjuk nem tudom milyen ajtó van rajta, de ilyenre felesleges hőszigetelt ajtót rakni. :D
    A te kérdésedre válaszolva, pedig lenne egy ötletem.Mivel tudok 48ezer-ért fenyő deszkát, íg arra gondoltam abból is meglehetne oldani, és szerintem az elgonolásom szerint elég erős is lenne, arra amire szeretnétek használni. Az álltalad említett 40 m2 ki is jönne egyköb ilyen anyagból. Este készítek egy vázlatot és feltöltöm.

    További kérdéseidet is szívesen várom, várjuk!

    Csáó!

    [ Szerkesztve ]

    Csak faipari témában tudok segíteni. Sorry! :-) Nem vagyok programozó. Inkább majd én kérek SOS-t számítógépes ügyekben. :-P

  • Dízeles

    aktív tag

    válasz Longeye #2045 üzenetére

    Üdv.
    -"A gerendák 80-90 cm-re vannak egymástól"-.Nem akarok vészmadár lenni de ez közel duplája a megfelelő távolságnak.Ha erre fekteted a deszkát vagy hajópadlót meghajlik és recseg ropog.Javaslom 4-5 cm vastag pallókat fektess rá hosszában .
    Barkácsáruházakban vásárolható padlás feljáróval olcsó és biztonságos megoldáshoz jutsz.

    Ha a szüleidnek nincs gyereke, nagy valószínűséggel neked sem lesz.

  • kalman7

    csendes tag

    válasz Longeye #2045 üzenetére

    Ja, a 80-90 cm szerintem is túl sok a deszkázáshoz. Betehetnél két gerenda közé párhuzamosan egy élére állított deszkát vagy pallót, ami így megfelezné a fesztávot. Jól meg kell támasztani, hogy ne dőljön el. És ha már így nekiállsz, mi a helyzet a hőszigeteléssel? Ha a ferde tető nincs szigetelve, most érdemes lenne a deszkázás alatti térfogatot kitölteni szigetelővel. Nem tudom van-e olyan kemény szigetelő anyag, ami tartani tudja a deszka behajlását.

  • thyeby

    őstag

    válasz Longeye #2045 üzenetére

    Leteszel a gerendákra úgy félméterenként egy élére állított bramac tetőlecet (50x32 mm), s majd arra pakolsz 1 colos hézaggal építőminőségű lucfenyő (azért luc, mert az könnyű fa, nem terheled vele nagyon a gerendáidat) colos deszkákat. Minél szélesebbet veszel, annál erősebb, az ára meg ugyanaz. (Nálunk ebből 1 m3 áfástól úgy 35 E Ft)

    Előbb próbáld ki lent a földön a fél méteres léctávolságot, és ugrálj a deszkán! Érezni fogod, mekkora a jó távolság neki.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • L.Szilárd

    csendes tag

    válasz L.Szilárd #2046 üzenetére

    Üdv!

    Folytatnám a délután elkezdet írományomat. Vázlattal nem fogok, szolgálni, mert nincs erőm megrajzolni. De leírom mire is gondoltam:
    Az említett deszkából csinálnék egy rács szerkezetet, hogy a Kálmán7 álltal felhozott problémát megoldjam. Ez a rács szerkezet úgy nézne ki, hogy a gerendákra merőlegesen állítanám a rács főtartó deszkáit, amiket 30-40 cm-es deszkákkal összekötnék olyan 60-70 cm-ént. Íg akár a szigetelés is megoldható, és ezt a rácsot deszkáznám be teljesen. A főtartó deszkákra merőlegesen lerakva a deszkákat, vagyis a gerendákkal egy írányba. A deszkák felvitele sem jelentene gondot, mivel ezek 2x0,1x0,025-ös deszkák. Ezeket zsaluzáshoz viszik, de Longeye elvárásainak tökéletesen megfelelnek.

    Várom a véleményeteket!

    Csáó!

    Csak faipari témában tudok segíteni. Sorry! :-) Nem vagyok programozó. Inkább majd én kérek SOS-t számítógépes ügyekben. :-P

Új hozzászólás Aktív témák