Manapság egyre több pletyka merül fel arról, hogy az új generációs konzolok még az évtized vége előtt megérkeznek. Legutóbb a WCCFtech írt erről egy exkluzív anyagot, amely sajnos sok emberhez eljuthatott, de a konzolok nem csak a hardver fejlesztéséből állnak.

Kezdjük ott, hogy egy konzolgenerációban a hardver jelenti a legkisebb problémát. Arányaiban ennek a kifejlesztése a legolcsóbb, de nyilván ez egy szükséges alap, hiszen ezen futnak a programok. Ami rendkívül költséges az a szoftver, és itt nem csak a konzolhoz írt fejlesztőkörnyezetekre kell gondolni, hanem a temérdek videojáték-motorra, amelyeket az aktuális konzolokhoz optimalizálnak. Ez a folyamat az elmúlt generációk során háromlépcsőssé vált, vagyis az új konzol megérkezésénél az előző generációs technikát portolják át lényegében komolyabb változás nélkül. Ez teszi ki az adott generáció életciklusának első két-három évét.

Ezután jönnek a ténylegesen új generációra tervezett alapok, amelyekhez nagyjából két év alatt megfelelő tapasztalat gyűlik össze. Ez a lépcső két tényezőtől függ. Egyrészt fontos, hogy a konzolok gyártói biztosítsák a modernebb és többet engedő fejlesztőkörnyezeteket, másrészt lényeges szempont, hogy a megcélzott konzolok elérjenek egy stabil vásárlóbázist, ami nagyjából minimum tízmillió felhasználót jelent manapság. Utóbbi feltétel teljesülése nélkül a második lépcsőhöz hozzá sem fog a legtöbb stúdió és kiadó, mert nem biztosított, hogy a befektetés az adott platformon belül valaha is visszatermelhető. Manapság ezzel a problémával küzd például a Nintendo Wii U, míg a Microsoft Xbox One és a Sony PlayStation 4 már bizonyította, hogy megérik a beruházást.

A harmadik lépcső a konzol megjelenése után nagyjából az ötödik-hetedik évben jön el, amikor bizonyos stúdiók és kiadók már nem csak a kritikus, hanem számos optimalizálás tekintetében lemerészkednek egészen a hardver assembly nyelvi szintjéig, de csakis akkor, ha a potenciális vásárlóbázist elég nagynak ítélik. Ez már egy olyan terület, amely rendkívüli anyagi befektetést igényelhet, így csak azok a stúdiók engedhetik meg maguknak, akiket az adott konzol gyártója valamilyen formában támogat, vagy esetleg a készülő játékokból akkora mennyiség eladható, hogy megéri lemenni a legalacsonyabb szintre.

Ebből az egészből látszik, hogy a konzolpiac szempontjából a szoftverfejlesztés a legnagyobb költség, és az egyetlen indok, ami amellett szól, hogy a fejlesztők ténylegesen kihasználják a hardvereket alacsonyabb szinten, az a gépek tervezett életciklusa. Ennek legalább 8-10 évnek kell lennie, különben nem éri meg beleölni azt a temérdek pénzt, ami a hardver optimális használatához szükséges.

A  WCCFtech írására visszatérve az alapállítás az, hogy az AMD-nek az a terve, hogy a következő generációs konzolokba is ők szállítsák az APU-kat, és elvileg a generációváltás 2018-ban jöhet el. A gondot az jelenti, hogy ez csak 5-6 éves életciklust jelentene az aktuális generációnak. Innen kitalálható, hogy az AMD számára nyilván az lenne a jó, ha a Microsoft és a Sony hamar leadná a rendelését két új konzolra, mert akkor még pályázatot sem írnának ki, egyszerűen az AMD verseny nélkül nyerné el a megbízást, akár a megrendelők számára előnytelen árazással is. Ennek az oka az lenne, hogy az aktuális generációba befektetett pénzmennyiséget a fejlesztők öt-hat év alatt képtelenek lesznek visszatermelni, így biztosítani kell azt, hogy a már kifejlesztett szoftveres alapokat könnyen át lehessen vinni egy újabb generációba.

A rengeteg szoftverbe ölt zöldhasú miatt a Sony és a Microsoft számára egy 2018-as konzolfrissítés láthatóan egyáltalán nem lenne jó. A 2020 már sokkal inkább tűnik logikus időpontnak, mivel ilyenkor már a legtöbb szoftverpartner mérlege pozitív, emellett pályáztatásra is volna lehetőség. Utóbbi alapvető feltétele annak, hogy ne épüljön egyetlen lapkagyártóra az egész piac. Bár az önmagában nem probléma, ha az összes konzol ugyanarra az architektúrára épül, de az már baj, ha versenytárs hiányában előnytelen szerződések születnek a konzol gyártója szempontjából. Emiatt teljesen értelmetlen ma 2018-as generációváltásról beszélni.