Torchlight – hetvenezer lépés az Ember-bányában

Manapság a Diablo név hallatán mindenkinek a hármas szám jut az eszébe, meg az hogy KELL. Én is nagyot néztem, amikor a Gamepodon valami Diablo és WoW keverékről híreztek. Torchlight lett a neve, először csak olcsó, húszdolcsis játékként jön (pontosabban már jött), aztán jövőre majd lesz MMO verzió. Az teszi érdekessé, hogy az eredeti Diablot készítő banda csinálja, akik most Runic Games néven futnak. Korábban ők hozták össze a Hellgate: Londont, ami jobb is lehetett volna. Még korábban ők jegyezték a Fate-et, ami egy mesegrafikás Diablo klón volt, szintén az olcsóbb fajtából. Ez a Torchlight meg lényegében a kettő keveréke, vagyis egy mesegrafikás Diablo klón, amiben vannak Hellgate momentumok. Vicces, hogy éppen pár napja halásztam elő a Diablo II-t, hogy egy kicsit párban aprítsunk vele. Gyorsan el is jutottunk addig, hogy a tüskés vörös kutya némi kergetődzés után megfeküdt, de valahogy már nem volt meg az a régi fíling. Persze, hogy a fenébe lett volna meg azután, hogy anno tucatszor végigvittem egyedül meg csapatban is. De a hekk-end-szellelhetnék megmaradt, szóval valami kellett, és a Torchlight lett az. Diablósok csinálták, tök olcsó, szóval a Dragon Age-ig elég is lesz, gondoltam.

Igazi húszdolcsis ez a játék. Nincs az elején NVIDIA, Microsoft meg Windows 7 logó, de még csak fejlesztői vagy kiadói animáció sem. Csak egy kép jött a három rajzfilmes stílusban megrajzolt karakterről, és utána már választhattam is a nekem tetsző íjász-amazon csajt, akit itt Vanquishernek hívnak, és a LoD-os (gy.k.: Diablo II Lord of Destruction) Assasin mintájára a csapdákkal is képben van. Lehet még bikanyakú püfölőt, vagyis Destroyert meg nyeszlett mágust, vagyis Alchemistet terelgetni, szóval megvannak az alap kasztok. A karakterhez jár Pet (dedvenc), ami lehet farkasnak kinéző kutya, vagy vadmacskának kinéző macska.

Kicsi a költségvetés, szóval nincs drága bevezető videó, csak egy narrátor olvassa be a szöveget, hogy Torchlight, Ember-bánya, gonosz, küldetés. És máris a faluban vagyunk, amit Torchlightnak hívnak és nem embereket, hanem valami mágikus anyagot bányásznak alatta, ami a majdnem a borostyán, vagyis Amber angol megfelelője, de E-vel írják. De a lényeg a bánya, amiben a sok hentelnivaló meg a belőlük kiverhető sokféle cucc van. A kezdés is amolyan bele a közepébe, egy amazon csajnak és a szekrény haverjának kell segíteni, akik a mesterüket keresik, aki végül a főgonoszhoz kötődik majd. Persze, akármi más is lehetne a story, úgysem az a lényeg, hanem a csillió sebzéses kard meg a minden skillt megduplázó gyűrű. Egyébként tényleg lapos, meg lineáris a fő történet. Egyrészt húszdolcsisak vagyunk ugye, másrészt ez a mostani Torchlight egy MMORPG-nek készíti elő a helyet, kvázi kedvcsináló. Meg ugye a Diablo története is egyszerű volt mint a bot.

Szóval, lássuk a falut! Van itt minden, aminek egy jó faluban lennie kell, tehát halom boltos, meg mellékküldetéseket adó figura. Utóbbiból van egy robot, egy öreg varázsló, egy portálnyitogató fószer, meg még két lény, akik az egyik sarokban, egy kripta mellett álldogálnak. Boltosból a szokásos árusok mellett van pár marha hasznos. Az egyiknek Horadric Malusa van, amivel pénzért cserébe bármilyen cuccot halálra lehet tuningolni. Az extrák megkapása véletlenszerű, minden bizonnyal a karakterünk szintjéhez is kapcsolódik. A másik a dobozt kapta a Horadric készletből, szóval nála meg mindenféle Ember darabkákat – nem végtagokat meg ilyesmit, hanem kövecskéket – lehet összeragasztgatni nagyobbá. De mennyire hiányzott a Diabloban, hogy a köveket nem lehetett kifeszegetni a cuccokból! Itt lehet! Vagy úgy, hogy a kő marad meg, vagy úgy, hogy a cucc. A kettő együtt túl szimpla lenne már. Természetesen, van stash (láda) is, sőt mindjárt kétféle. Az egyikbe a szokásos módon pakolhatunk, a másik tartalmát viszont látja összes létrehozott karakterünk. Szóval, ha találunk az íjásszal egy jó nagy bunkósbotot, átpasszolhatjuk a kigyúrt srácnak.

A teszt még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Bal-klikk orrvérzésig