De mi is az a TGS?
A Tokió melletti Chiba városa ad otthont az 1996 óta megrendezett Tokyo Game Show kiállításnak, amely az utóbbi évtizedben már csak évente egyszer, szeptemberben nyitja meg a kapuit. Bár a japán játékpiac nincs a legegészségesebb állapotban (főleg, ha az ember hajlamos nem foglalkozni a mobiltelefonos játékokkal), a rendezvény mindig nagy élményt jelent az európai újságírónak. Egy játékkiállítás, ahol olyan cégek rendelkeznek a legnagyobb standokkal, mint a GREE vagy a DMM, ahol nincs közvetlenül jelen az Activision ás a Ubisoft, és ahol minden sarokban valami ismeretlen meglepetés lapul.
Az idei év is hozott változásokat, igazolatlan hiányzókat – a legérthetetlenebb talán a Level 5 eltűnése, akik tavaly hatalmas hodályt építettek, azóta bankot robbantottak a Youkai Watch első és második részével (ki tudja, hogy hozzánk valamikor eljut-e ez a 3DS-es szörnynevelgetős RPG). Természetesen a Nintendo sem képviseltette magát standdal az eseményen, mint ahogy ez régi, szomorú szokásuk – addig még valamennyire érthető volt ez a távolmaradás, amíg Space World néven saját sajtóeseményt rendeztek, de hát abból 2001-ben volt az utolsó.
Szerencsére a többi nagy japán kiadó – illetve mellettük a Microsoft és az EA – bőségesen képviseltették magukat, nem is beszélve számtalan indie játékról, egyetemi standról, regionális kiállítókról. Kissé nehezíti az újságíró életét, hogy minden játék japánul kommunikál (kivéve a Microsoft-standnál), de ennél sokkal zavaróbb az, ahogy a kiadók azon versenyeznek, hogy kinél lesz a legnagyobb sor. Szép táblán vezeti mindenki, hogy hány percet kell várni erre vagy arra a játékra, és talán éppen a sorok felduzzasztása miatt a legtöbb program csak négy-hat gépen van kirakva. Az első két, üzleti napon a várakozási idők csak ritkán csúsznak egy óra fölé – ma csak a Bloodborne érte ezt el, itt 90 perc volt a csúcs – de a hétvégi, nyitott napokon simán láttam már hat órás várakozást is, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a sorba nem nyitáskor beállónak aznap csak az az egy játék jut ki.
Az idei show is tökéletesen prezentálta, hogy merre is tart a japán játékipar: mindenhol a kézikonzolos, mobiltelefonos játékok voltak előtérben. Persze, itt volt a Metal Gear 5 és a Final Fantasy XV is, de minden ilyen óriási konzolos projektre vagy tíz kisebb program jutott. Persze ez érthető is: az összegzések alapján a tízmillárd dolláros japán játékpiacban már 50% feletti részesedést értek el a telefonos játékok, ha pedig a kézikonzolokat is ide vesszük, bőven 80% felett járunk. Csak remélni lehet, hogy a sokmillió dolláros költségvetésű konzoljátékok nem buknak meg, mert különben simán elképzelhető, hogy a nagyobb cégek is teljesen átállnak erre a szekcióra.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
