Rise of the Argonauts PC-teszt

Rise of the Argonauts

A görög mitológia egyik legkalandosabb vállalkozásának lehetünk főszereplője, Iászón(Jason) bőrébe bújhatunk. Aki nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy elhozza az Arany Gyapjút.
A történetet a Codemasters készítette el nekünk PS3-ra, X360-ra és hála az égnek PC-re is.
Ezúttal nem kell portolási problémáktól tartani, mert az Unreal 3 engine tökéletesen együttműködik a számítógépünkkel. Az MMO-k gombamód szaporodnak, ezért mostanában különösen kevés a sima csak single player-re koncentráló RPG, így üdítő élmény néha ilyeneket is látni.
A görög mitológia kedvelői a Titan Quest óta nem láthattak ilyen kaliberű játékot. Tehát a stílus kedvelői már izgatottan várták, hogy a kezükben láthassák ezt a remek játékot.

A játék feltelepítése zökkenőmentesen ment, majd némi töltögetés után már a menüben találtam magamat. Első utam egyből az options-be vezetett. Senki se lepődjön meg, hogy a grafika beállítása a kívánt felbontás kiválasztásában kimerül. A Rota egy RPG/Akció keverék. Ez elég merész, de nagyon eltalálták a készítők és megfelelő arányba jutott mindkét stílusból. A történet nagyon részletesen ki van dolgozva rengeteg párbeszédet tartalmaz, melyeket természetesen mi vezetünk le. A fő küldetések mellet tengernyi a mellékküldetés, ezáltal is színesebbé próbálták tenni a készítők a játékot.
A történet kulcspontjait természetesen harcok kísérik, amik rendkívül pörgősek és izgalmasak.
A harcok folyamán teljes mértékben mi irányítjuk, a karakterünket itt teljesen eltűnik a szerepjáték érzés és az ember egy kőkemény akciójátékban érzi magát. Jason a főhős semmit nem bíz a véletlenre 3 fegyvere van: kard, lándzsa és pöröly és természetesen az arany színű pajzsa.

A harcok alatt bármikor váltogathatjuk a fegyvert akár 2 ütés között is kicserélhetjük, a fegyverek mindegyike más és más combo-kat kapott és különböző stílusban lehet velük harcolni. A kard gyors közelharcra jó az ellenfél azt sem tudja hol jár éppen a penge amíg szét nem vágja. A lándzsával inkább távolról intézhetjük el ellenfelünket, a pöröly pedig a totális elpusztítás, lassú de ha egyszer betalál akkor ott teljes pusztítás megy végbe. A pajzsunkat nem csak védekezésre tudjuk használni, hanem egy jól irányzott ütéssel elkábítjuk az ellenfelet vagy szétlökjük a tömeget. A harcok közben tehát mind a 10 ujjunkra szükség lesz, lehet, hogy még kevés is.
Jason azért nem egyedül megy el az útra a görög világ legjobb „akcióhősei” akarnám mondani legendás harcosai kísérik el. Az első perctől kezdve nem kisebb ember áll mellettünk, mint maga Herkules de a későbbiek folyamán feltűnik még egy-két hasonlóan nagy név.
Az NPC-k nagyon szépen élik a kis életüket a palotában a szolgák felmossák a vértócsákat, a gyerekek szaladgálnak a faluban, az ajtót egy külön erre a célra oda állított őr nyitja és aztán zárja be, tehát az ember tényleg úgy érzi, hogy az ókori görög világban van.

Nincs szerepjáték jobbnál jobb cuccok nélkül. Persze nem kell holmi hátizsákkal foglalkozni, mindig csak annyi van nálunk amennyit éppen magunkon látunk, tehát ha találunk egy fegyvert vagy egy ősi páncélt akkor eldöntjük lecseréljük-e a régit vagy sem.
A képességek fejlesztése legalább olyan fontos mint, hogy mi van rajtunk, itt kap a játék egy újabb hatalmas piros pontot. Négyféle isten Árész, Athéné, Apolló és Hermész által adományozott képességek közül válogathatunk ezeket Aspect pontokért vásárolhatjuk meg.
Bármelyiket is választjuk, biztosak lehetünk, hogy kitudunk alakítani egy olyan harcstílust amivel bárkit a földre küldhetünk. A játék rendkívül sokat ment, tehát ha valamit elrontunk, biztosan nem kell 5 percnél több időt újra átélnünk.

A RotA egyetlen nagy hibája a környezet felépítése sajnos mára már nehéz elfogadni ha egy játék egy kötött folyóson vezet végig, kevés a nyílt tér az ember egy idő után úgy érzi hogy egy nagy alagútban jár hiába vannak faluk meg tengerpart nagyon sok hegy vessz minket körül sok az alagút és a zsákutca.

A játékot összegezve elmondható hogy az idei év egyik elég jóra sikeredet játékát kaptuk kézhez. Grafikailag nem hozott semmi újat, de teljes mértékig megfelel a mai elvárásoknak.
Az irányítás teljesen megszokható a gombok jól vannak alapból is kiosztva, az ember nem érzi, hogy bármit is keresgélnie kéne. Harcok nagyon élvezetesek. A történet adott volt, de jó választásnak bizonyult.
Hangok és a zene jól el lettek találva, korabeli hangzása van (bár akkoriban még nem éltem). A környezet nagyon szép, de sajnos nagyon kis részét járhatjuk be.

Azóta történt