Renováció Capcom módra
Úgy fest, ebben a generációban sem kell felújítások, újrakiadások nélkül tengetnünk a napjainkat, minden kiadó hozza a sikerjátékainak több-kevesebb sikerrel ráncfelvarrt verzióit. Ezúttal a Capcom szállítja a Resident Evil-szériájának utolsó részeit ráncba szedve. A Resident Evil 6 már tavasszal becsattogott PlayStation 4-re és Xbox One-ra, most a nyári hőségre időzítve a Resident Evil 5-el tehetünk egy kis afrikai kiruccanást, hogy augusztus utolsó napjait már a Resident Evil 4-nek szentelhessük. Nem mai alkotásokról van szó, így csak haloványan mertünk reménykedni abban, hogy értékelhető kivitelben hozzák el napjaink játékgépeire a három Resident Evil epizódot.
Alternatív kosztümben a kis csapatunk. [+]
Chris Redfield BSAA ügynökként afrikai megbízatást kap, Kijuju-ban kell Ricardo Irving nyomára bukkanni, aki valamilyen bio-organikus fegyvert próbál eladni a feketepiacon. Chris helyi segítséget kap, így kiegészülve Sheva Alomarral vágnak neki Afrikának és a fertőzöttek hadának. Nem árulok el azzal nagy titkot, hogy Albert Wesker is feltűnik a színen, viszont ennél sokkal érdekesebb, hogy a halottnak hitt Jill Valentine-ról is információkhoz jutunk. A történet kellemes, igaz nem felejthetetlen, ráadásul még egy kis világpolitikai visszhangot is gerjesztett, mivel sokaknak nem tetszett, hogy feketéket kellett mészárolni.
Chris Redfielden még a láncfűrész sem fog. [+]
A Resident Evil 5 felújítása jelen generációs konzolokon nem nevezhető jutalomnak, sokkal inkább büntetésnek. Grafikai tuning nem jelent többet a korábbi PC-s kiadás látványvilágánál, ami 2016-ban igencsak kevés, ellenben a Resident Evil 5-re mindent lehet mondani, de azt semmiképpen, hogy csúnya lenne (1080p 60 fps-sel). Az átvezetők egészen „kellemesek”, még most is élvezhetőek, főleg a dögös nőnemű társakon kalandozhat el a férfi játékosok szeme, amit tovább fokoztak valószínűsíthetően „akaratlanul” alternatív kosztümökkel. Olykor pedig kifejezetten izgalmas és látványos akciójelenetekkel tarkított QTE szekvenciákkal megtámogatott átvezetőkben lehet részünk. Az animációk azért képesek mosolyt csalni az arcokra, sokszor érkezünk túlságosan egyszerű, kopár helyszínekre is, de a legnagyobb gondokat még mindig a linearitás, a mesterséges intelligencia (összevissza futkározó, utunkba álló gép irányította társ, az ellenfeleket ne is említsük) és az irányítás jelentik.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
