Bevezetés, beállítások
A S.T.A.L.K.E.R.-t készítő csapatból kivált ukrán fejlesztők által megalkotott Metro 2033 című, poszt-apokaliptikus világban játszódó FPS játék az egyik legnépszerűbb orosz regényíró, Dmitry Glukhovsky (Дми́трий Глухо́вский) könyve alapján készült és nagyon sikeresnek bizonyult a játékosok körében. Most megérkezett a folytatás, melyben a srácok igyekezték túlszárnyalni az előző epizód által nyújtott lehetőségeket. Lássuk, mennyire sikerült megvalósítaniuk elképzeléseiket.
A játék megjelenése nem volt zökkenőmentes. Többszöri csúsztatást szenvedett el a program, valamint a THQ csődje sem kedvezett a folyamatnak. Szerencsére azonban a Deep Silver megvásárolta a már majdnem kész játék jogait, így elhárultak az akadályok előle. Az előzetes videók és képek alapján a 4A Games által készített program grafikailag kétségtelenül ígéretesnek tűnt, és a hangulatot is nagy valószínűséggel sikerült áthoznia az előző epizódból. Mielőtt rátérnénk a Metro: Last Light című játék bemutatására, vessünk egy pillantást az azt meghajtó 4A Engine képességeire.
A teszthez a Gamepod oldal biztosította számomra a programot, melyet egy Intel Core i7-3770 processzor, 16 GB RAM, valamint egy SAPPHIRE AMD HD Radeon 7870 OC 2 GB összeállítású gépen futtattam, 64-bites Windows 8 alatt. Az alkalmazott beállításokat a mellékelt képen láthatjátok. Sajnos a Metro: Last Light grafikus opcióinál viszonylag kevés beállítást eszközölhetünk, ám legjobban az SSAA és a Tessellation fogta vissza nálam a teljesítményt, ezeket kikapcsolva vagy alacsonyra állítva komolyan megnőtt a sebesség. Az időközben kijött javítások szintén sokat javítottak a megjelenítés gyorsaságán, valamint a grafikus bugok sem jelentkeztek többé HD 7870-en.
A fenti beállításokkal nálam a játék sebessége átlagosan 40-50 FPS körül mozog, ami számomra már elfogadható érték. Ha teljesen kikapcsoltam a tesszellációt, akkor további 10 FPS-t nyertem, viszont a grafika érezhetően homályosabbá, életlenebbé vált. Teljes érték mellett pedig már nagyon leesett a sebesség, ha sok karakter mozgott egyszerre a képernyőn, akiknek a bőrén, ruháján és egyéb borításán tesszellációt alkalmaztak. Így maradtam a normál beállításnál. Még így is nagyon szép a grafika (Bár a modellek kidolgozása, a karakterek animációja, valamint az azokat irányító mesterséges intelligencia néha hagy némi kívánnivalót maga után). Az SSAA-t pedig egyáltalán nem használtam, mert nagyon leesett tőle a sebesség és nem is lett sokkal szebb a grafika.
Figyelem! A Metro: Last Light története a Metro 2033 negatív befejezését követően folytatódik, így aki még nem játszott az előzményül szolgáló játékkal, az ne olvassa el a közbülső oldalakat, nehogy spoilerbe fusson!!! Az utolsó oldalon röviden összefoglalom, hogy érdemes-e megvenni a Metro: Last Light című játékot, így aki spoiler nélkül akarja eldönteni a vásárlást, az lapozzon az értékeléshez!
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
