Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21604 üzenetére

    "Azt mondtam, hogy eleve sosem vagy képes megismerni a valóságot, sosem látod azt teljességében, mindig a valóságról képességeid birtokában alkotott képet látod."
    "Knowledge is demonstrable with measurable accuracy. Facts are objectively verifiable.
    The truth is what the facts are. If you can't show it, you don't know it." - Aron Ra

    Ha az adott lehetőségeink által megismerhető valóság egyezik a saját valóságmodellünkkel, az valóság.
    Mindegy, hogy a háttérben valójában hogy működik a valóság. Amíg nem ütközik a tapasztalatokkal, addig a modell elég pontosan írja le a valóságot.

    De a vallás olyanokat állít amit nem tudhat, és nem is tudja bizonyítani. Az állításait fentartja akkor is, ha a tapasztalatok ellentmondanak neki.
    A bűnbocsánat igazából csak a kisebbik rossz.

    "Melyiket tartod károsnak a vallásban?"
    Különbséget kellene tenni aközött, hogy a személy hogyan dolgozza fel a saját bűnét, és hogyan kezeli az áldozat.
    A gyónás nem hagyja figyelmen kívül a kárvallottat?

    Na meg itt van ez is...

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21606 üzenetére

    "Most viszont tekintünk valóságnak azt a hipotézist amit felállítunk, ha úgy tűnik, hogy elég megbízhatóan leírja a világot."
    Miért is cáfolja a mondandómat a szabad akaratról, ha azt fogadjuk el valóságnak, ami a tapasztalatilag megerősíthető?
    Attól még tudhatjuk hogy nem a valóság, csak a jelenlegi szintünkön nem tudunk jobb modellel előállni.

    Fontos megérteni: a valóság nem változik meg, és az eddigi modelljeink sem lesznek általánosan hamisak ha kitalálunk egy jobbat. Legfeljebb speciális esetként kell kezelni.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21608 üzenetére

    Mindennek vannak korlátai - tetszik vagy sem, el kell fogadni.
    A szabad akaratos eszmefuttatásom lényege az volt, hogy rengeteg tényező befolyásolja a döntéshozásunkat, és nem lehetünk mindegyikkel tisztában, hogy tudatosan felülbíráljuk.
    Ha félreérthető voltam, bocs.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21610 üzenetére

    Sajnos ez nem így van. Nem csak hibás beidegződések, hanem egy seregnyi más kényszer.
    Tessék egy példa:
    Bélát kiskorában megharapta egy kutya. Azóta irtózik a kutyáktól. Sok idővel később találkozik Jucival, akinek van egy nagyon szelíd kutyája. Béla úgy dönt, hogy megsimogatja.
    Szabad akaratából döntött, mert tudja, hogy félelme csak egy gyerekkori trauma miatt van; nagyon kicsi az esélye, hogy ez a kutya megharapja. Valóban?
    Akkor is azt mondanánk, ha tudjuk, hogy Juci nagyon tetszik Bélának, és imponálni akar neki? És Béla ivott egy pár pohár bort is. Akkor valóban szabadon döntött?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21612 üzenetére

    "...Isten mindenki számára egyenlő lehetőséget biztosít a szabad akarat számára, és nem görget plusz akadályokat az ember elé,"
    Azt hittem az előbb láttad be, hogy kényszerek és vágyak irányítanak bennünket.

    Mond meg nekem, hogy biztosítana Isten mindenki számára az egyenlő feltételeket?
    Nem születik mindenki ugyanolyan családba, nem kapja ugyanazt a táplálékot, oktatást, nem találkozik ugyanazon élményekkel. Ahogy az örökölt génjei vagy egyáltalán a neme sem ugyanaz minden embernek.
    Az ember szellemi fejlődését mindezek befolyásolják.

    Az USA-ban is csak a törvény előtt vagy egyenlő. (És még ott is egy gazdag ember sokkal jobb ügyvédhez fér hozzá.)

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21614 üzenetére

    Csak a szokásos kritikus kérdést teszem fel. Hogy kell ezt értelmezni a szabad akarat tekintetében?

    Mózes II., 7. fejezet:
    " Az Úr pedig monda Mózesnek: Lásd, Istenévé teszlek téged a Faraónak, Áron pedig, a te atyádfia, szószólód lészen.
    Te mondj el mindent, amit néked parancsolok; Áron pedig, a te atyádfia mondja meg a Faraónak, hogy bocsássa el Izráel fiait az ő földéről.
    Én pedig megkeményítem a Faraó szívét és megsokasítom az én jeleimet és csudáimat Égyiptom földén."

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21648 üzenetére

    Schrödinger macskája egyszerre van élő és halott állapotban, amíg a kísérlet nem determinálja az egyik állapotot.

    "Talán ez a hit lényege."
    Ennek az égadta világon semmi köze hozzá.
    Amit leírtál az az, hogy ne akarjuk tudni a dolgok valódi okait, elég ha elképzelünk egy magyarázatot, és ezt dédelgetjük magunkban.

    "Ha azokat az értékeket tartod fontosnak amit Istenhez társítasz, esetleg olyan szubjektív megerősítéseket tapasztalsz, ami Isten létét valószínűsíti, akkor arra készülsz fel."
    Igen, ez a megerősítési torzítás.

    "...a macskának 50% esélye van az életre, míg Istennek nem tudom mennyi..."
    Hawkins szerint semennyi.
    Annyival pontosítanék, hogy keresztény istennek (ahogyan más vallások isteneinek is).
    Egy deiztikus istennek több értelme van. Hozzáfűzném, hogy ha az univerzumot isten teremtette, akkor valószínűségi szempontból nagyobb az esélye, hogy több deiztikus isten létezik.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • kymco

    veterán

    válasz borg25 #21656 üzenetére

    Miért legyen gyerekem?
    Ha jól neveled, akkor öreg korodban vigyáz rád, de ha nem akkor is előteremti a nyugdíjadat.
    Ezt a választ nem a tudomány adja, hanem a józan paraszti ész megfűszerezve egy adag önzéssel. A gyermekeim létének nem az az értelme, célja, hogy öregkoromat megszépítse... szerintem.
    És az sem jó válasz, hogy a fajfenntartás. Kit érdekel a halála után nem lesz emberiség?

    Az oroszok, mikor kivonultak az országból, mindent vittek, vagy ha nem ment, akkor tönkretettek. Az ingatlanosunk mesélte, hogy be kell írni a használt lakás vásárlásakor, hogy mi marad, mert járt úgy, hogy vitte a régi tulaj a kádat, mosdókagylót, radiátorokat, kazánt, villanykapcsolókat.
    Ez persze jogszerűtlen, de azért kellett erre jogszabály, mert az ember hajlamos nem foglalkozni azzal, amit maga után hagy. A józan paraszti ész is ezt erősíti. Vigyél mindent, mert abból még hasznod lehet.

    Miért legyen gyerekem? Ha azt a pénzt, amit az évtizedek alatt ráköltök félreteszem, még nyugdíj sem kellene, ha a járulék összegét is félretenném...
    Ezzel jobban járnék anyagilag. :)

    www.refujvaros.hu

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21678 üzenetére

    "...érdekes, hogy tudományosan egyre inkább megkérdőjelezhető az, hogy azért élünk, hogy fogyasszunk elv."
    Melyik világnézet vallja ezt? Szerintem még a hedonizmus sem...
    Egyébként ugyanúgy megkérdőjelezhető, hogy azért éljünk, hogy szaporodjunk és imádjuk egy tetszőleges vallás imádnivalóját.

    "A nagytőkés, bróker is ugyanezt gondolja, hogy az a helyes életfilozófia ami mellett elkötelezte magát."
    Vagy nem. Alfred Nobel pl. rájött, nem jó ha egy gátlástalan szemétládaként emlékeznek rá halála után.
    Bill Gates sem csak a rengeteg pénzében fürdik, hanem jelentős összegeket fektet jótékonysági alapítványokba.

    "...a véreskezű diktátoroknak is igazuk volt..."
    A legtöbb ember nem azért bűnözik, hogy rosszat tegyen, hanem azért, mert úgy gondolja neki van igaza és ez feljogosítja, vagy nincs más választása.
    Attól még az alapvetés vitatható (igaza van-e, tehet-e mást?). Azok az ideológiák meg különösen veszélyesek, amik kizárják ezt a vitát.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21683 üzenetére

    "Viszont aki szétosztja az is saját filozófia miatt teszi, csak az nem a kapzsiság."
    Ajánlom figyelmedbe az Ayn Rand-féle objektivizmust. Egy példa -ha nem is minden esetben életszerű - hogy az önzés és a morális viselkedés megfér egymás mellett.

    "Modern társadalmak alapelve a fogyasztói társadalom."
    Ezzel szintén kötözködnék. Inkább a kapitalizmus és a piacgazdaság. A fogyasztói társadalom ennek csak folyománya.
    A vicc az, hogy piacgazdaság azóta létezik, mióta az ember csereberél, és még a kommunizmusban is működik. Ha legálisan nem lehet, hát fű alatt.
    Egyébként a fogyasztói társadalomból számos kiút van, nem mindegyik kényelmes vagy okos. És más berendezkedésekkel ellentétben nem kényszeríti az egyént, hogy kövesse.

    "Ha érdekel a téma ajánlom olvasásra a Diktátorok kézikönyvét..."
    Köszi, ismerem, be van tervezve.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21690 üzenetére

    "...a vallásokat mennyire lehet összehasonlítani, rangsorolni, tiltani, pártolni."
    Ha engem kérdezel, minden vallás egyformán értékes. :)
    Egyébként tökmindegy, mert elsősorban a követőiket kell "értékelni" (vagy büntetni).
    Azt mindenki mondhatja, hogy Józsi, amikor ezt tette, akkor nem követte a vallás "igazi értelmét", tehát nem is igazi <tetszőleges vallás> hitű.

    "Elég csak a kereszténység - sátánizmus ellentétre gondolni."
    Mármint milyen sátánizmusra? Az Anton LaVey-félére? Mert az egy troll vallás. Inkább mozgalom.
    Vagy a csecsemőt áldozó, vérivó fajtára? Csak mert azt nagyrészt a keresztények találták ki. Keress rá a "satanic panic" kifejezésre, saját -fiktív- kultúrális toposzt hozott létre.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • Elemental

    addikt

    válasz borg25 #21693 üzenetére

    "sátán értékrendjét preferálja"

    Honna lehet tudni, ki az a sátán? Mi az értékrendje?
    Épp mostanában olvastam elég sok Benedek Elek mesét a lányomnak, abban volt szó az ördögökről... :)

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21693 üzenetére

    "Arra a sátánizmusra gondolok, mikor valaki Luca napján..."
    Tudtommal ez nem sátánizmus, hanem népi babona, ahogy a busójárás is. Nem külön vallás.

    "...elég csak az, hogy a sátán értékrendjét preferálja, úgy tetszik eladja a lelkét az ördögnek cserébe pár kiváltságért."
    Tudtommal ezt a definíciót megint a kereszténység kreálta, nem kevés marhaságot összehordva.
    Ajánlott olvasmány: Ráth-Vég István: Az emberi butaság. Esetleg megnézheted a "Malleus Maleficarum" történetét is.

    A "sátán értékrendje" (tényleg, őkelme most nagybetűs vagy sem?) meg mindig a külsősök szerint változott.
    Hogy pontos képet kapjunk, meg kellene kérdezni magukat a sátánistákat.
    Csak akkor kiderülne, hogy zömében pogányok, wicca-hitűek vagy éppen a jezidisták. Egyikük sem tartja magát sátánistának.
    Vagy szerinted mi a "sátán értékrendje"? Meglepetés: még a Biblia sem konzisztens ebben.

    "Hülyén hangzik, de a római katolikus vallás értékébe bele kell számolni az esztergomi bazilikát és Leonardo utolsó vacsoráját is, hisz a vallás nélkül ezek se jöttek volna létre."
    Valóban, kultúrát teremt. (Egyébként a példa sántít hiszen maga a vallás csak a témát adja, nem az ösztönzést. Ugyanúgy vannak reneszánsz éd barokk művek világi, sőt pogány témákról.)

    Figyelembe kell venni, hogy a vallások interpretációja változik ahogy a kulturális közeg is.
    A kereszténység is képes volt borzalmas tettekre (inkvizició, boszorkányperek, Giordano Bruno), amit mára jórészt kinőtt. De ez a nyomás a változásra nem a vallás felől jött.
    Ha ezt nézzük, inkább a kultúra definiálja a vallást, mint fordítva.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • tope

    addikt

    válasz borg25 #21706 üzenetére

    A hit kérdés, mindenki hisz valamiben. Én inkább olyan dolgokban, amit megtudok "fogni", tapasztalni.

    Bizonytalanságnál nyilván jobb egy biztos dolog (utalva itt akár az előre jelzésre), de pont a vallás egy olyan dolog, hogy ott nincs nagyon biztos dolog, legalábbis hogy megbocsájtás, meg menny, meg... ez honnan tudhatjuk hogy úgy lesz?
    Pont emiatt nem hiszek ebben, meg sokan mások, mert nincs semmi kézzel fogható dolog, ami bizonyítja, hogy ezáltal majd jobb lesz, illetve hogy anélkül nem lenne elérhető.

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21706 üzenetére

    "Lsd Farizeusok, akik elméletileg az elit zsidó vallásosokhoz tartoztak, gyakorlatilag pedig..."
    A farizeusok voltak az akkori mainstream zsidó vallás képviselői, ezért került ki belőlük az elit. Egyszerűen ennyi a magyarázat. Tőlük ered a modern zsidó vallás.

    Josephus 3 +1 irányzatról ír: a farizeusok, a szadduceusok (ez tényleg a papság és az elit vallása volt), az esszéneus és a zélóták (gyak. radikális szabadságharcosok).
    Egyes kutatók úgy vélik, az esszéneusok váltak később keresztényekké. Részben mert szokásaik nagyon hasonlóak, részben mert a Biblia lépten-nyomon szidja a farizeusokat és a szadduceusokat.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • tope

    addikt

    válasz borg25 #21709 üzenetére

    Nem hiszek benne, és kb pont azért, mert szeretem tapasztalni a dolgokat, a hitet nehéz tapasztalni, mármint a jó, vagy a rossz oldalát.
    Ezzel nem azt mondom, hogy a vallás amit mond, az rossz lenne, nagyon sok jó dolog van benne, de azt nem a vallás miatt teszem, hanem mert azt jónak gondolom.
    Mitől lennél attól boldogabb, ha olyanban hiszel, amire semmi bizonyíték nincs, semmilyen "előnye" nem származik belőle...
    Nem tudhatjuk azt se hogy van Isten, mintsem azt se hogy nincs.
    Mindenki hisz valamiben, mindenki ilyen értelemben "vallásos". (na ezzel kicsit ellentmondtam magamnak, mármint hogy nem vagyok "vallásos", nem hiszek dolgokban)

  • tope

    addikt

    válasz borg25 #21724 üzenetére

    Télapót, Húsvéti nyuszit mégsem imádják Istenként :D (nyilván a gyerekkorunkban hisszük hogy létezik, mert nekünk ezt mondták)
    Én abban hiszek, amit megtapasztalok, látok, ami logikus, lehet hogy ez Téves következtetés, ezt sokan nem tudjuk meg hogy így van.

  • tope

    addikt

    válasz borg25 #21735 üzenetére

    Isten erőt ad? Mégis hogy?
    Nem saját magadnak adsz erőt, hogy elhiszed hogy tudsz tenni magadért? Hinni kell, elsősorban magadban, ha az nem megy, akkor eléggé veszett fejsze nyele...

  • Füleske

    addikt

    válasz borg25 #21769 üzenetére

    Nem a valóságot túlozta el, az nincs a leírtak között. Ő ezt hiszi, ez a hite. Nem jelenti azt hogy nincs ilyen, viszont ha már a jelenben vagyunk ezt nem ártana bizonyítani is és akkor valóság lehetne. Megszűnne az orvoslás, mindenki meggyógyulna, feltámadna a halott... Az hogy x millióan Afrikában ebben hisznek az nem bizonyíték.
    Az ördögűzéssel is ez a gond, az egy hit hogy abban az emberben az ördög van szerintük. Mivel sem az ördög sem az Isten nem bizonyítható ez nem tény. Lehet hogy nem hülyék csak hisznek benne vagy megjátsszák.

    "Az is igaz, hogy a levételhez 5cm kell megemelni, a felrakáshoz 1 métert"
    Hűha ez valódi csoda hogy valaki leszedte de mások nem bírták visszarakni... És ebből lett valamilyen hitük.

    "Ha te lennél Isten, s ki szeretnéd választani az igaz embereket a rosszaktól akkor milyen módszert választanál?"
    Nincs olyan hogy rossz vagy igaz ember. Csak egyszerű emberek vannak millió plusz egy tulajdonsággal.

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21780 üzenetére

    "Szükség törvényt bont."
    Oké, de miért nem gondolták, hogy nem lesz általános felhördülés (esetleg zavargás), ha ennyire nyilvánvalóan törvényellenesen ítélkeznek?
    Ha a bírák is törvénytelenül járnak el, nem fogja szúrni a hatóságok (esetleg a rómaiak) szemét? Josephus szerint volt már rá példa, hogy felmentettek hivatalából egy főpapot.
    Nekem ez eléggé papság-ellenes propagandának tűnik. Valószínűleg nem egészen így történtek a dolgok.

    De van itt más is:
    Miféle szokás az, hogy ünnepen szabadon engednek egy bűnözőt? Különösen, ha lázadásban vett részt. A rómaiaktól azt várná az ember, hogy az ilyen elemeken példát statuálnak.
    De felhozhatom a következőt is: mi történik, ha egy kivégzett bűnözőről azt híresztelik többen, hogy él, tovább jár-kel a követői közt?
    Akkor az minimum, hogy újra keresni kezdik, nem?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21784 üzenetére

    "Márpedig, azért a vallási vezetőknek nem hiszem, hogy kellett attól tartaniuk, hogy itt a nép, majd hatékonyan ellenük fordul."
    A "nép"-be beletartoznak rivális papi családok, vagy a hatalmi játszmák egyéb nagy játékosai. A törvények ilyen durva megsértését nagyon kevéssé valószínű, hogy vállalták volna.
    Szükségtelenül ad támadási felületet az ellenfélnek.

    "...ő nem fog a forradalomra hergelni, az utódai se nagyon tudnak, mert ellentétes."
    1. Ezt nem tudták, hiszen kívülállók voltak (vagy lehet, de rómaiak biztos nem tudták).
    2. Kikerültek a papság kontrollja alól. Mennyi időbe telne egy karizmatikus utódnak átalakítani szabadságharccá a mozgalmat? Nem sokba.

    "Elvégre ki hallott már olyat, hogy egy halott feltámadt?"
    Olyan már elég sokszor volt, hogy nem a főkolompost, hanem egy dublőrjét ölték meg tévedésből. A rómaiak idején is ismert taktika volt.
    Ha pedig gyanús hogy Róma ellen lázít (ez is az egyik vádpont volt), akkor kötelessége utánamenni. Mindegy, hogy a papság mit mond.

    Egyébként van egy érdekes elmélet, hogy miért engedték szabadon Barabást, a bűnözőt Jézus helyett.
    Az eseményt szimbolikusan kell felfogni: itt a bűnbak-rituálét gyakorolják Mózes könyvéből (Léviták, 16:8).
    Barabás az a kecske, amit kikergetnek a pusztába, Jézus pedig amit feláldoznak az Úrnak.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21787 üzenetére

    "...nem hiszem, hogy elérte az ingerküszöböt, hogy egy szeretetről prédikáló ember után menjenek..."
    Szintén Josephus ír róla, hogy volt egy "próféta", akinek a gyülekezetét a rómaik verték szét, éppen amikor szét akarta választani a folyót, mint Mózes.
    Ezen kívül a gyülekést is elég szigorúan vették.

    "Nem hiszem, hogy a zsidó vezetőknek nagyon tartaniuk kellett más vezetőknek a taktikázásától, elvégre Jézus eltüntetése közös érdek..."
    Akkor is felesleges volt szabályt szegni, amikor simán elítélhették istenkáromlásért. És nem tudhatjuk, addigra hány embernek volt tele a hócipője a korrupt papsággal.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21789 üzenetére

    "Ő is, csak egy ígéret miatt megölte Keresztelő Jánost..."
    Ez nem igaz, ahogy a tömeges gyerekgyilkosságok sem. A Biblián kívül más forrás nincs rá.
    Egyébként ha elolvasod, láthatod hogy ő is állandó összeesküvések között élt. Nem csoda hogy idős korára paranoid lett.

    "Főpap esetén utóbbi nem gond, mert a főnök a mennyben van."
    Júdeában a király nevezhette ki a főpapot.

    "Nyilván rossz fényt vetett volna a papságra, ha húsvét előtt ők ítélik el..."
    Már ítéletet hoztak, csak a rómaiakra bízták a végrehajtást.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21800 üzenetére

    "Azok, akiket a tv nevelt fel, lassan itt a második generáció,..."
    Bocs, hogy beleszólok.
    Ez terelés. Maradjunk a témánál, mert senki nem tekinti értelmes alternatívának a TV-t, sem azt, hogy robotok neveljék a gyerekeket.
    Egyébként a vallást sem gyereknevelésre találták ki.

    Szerintem a legelvakultabb anti-teisták sem vitatják a vallás pozitív érdemeit. De az a baj, hogy ez rengeteg felesleges és káros ballaszttal éri el.
    Mint pl. a dohányzás: oké, hogy ellazít, élénkíti az agyműködést, de közben kinyírja a tüdőt, a keringést, stb...

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21806 üzenetére

    "...sötét energiát is nehezen lehet mérni, ennek ellenére tudományosan hiszünk benne és miért?"
    Olyan nincs, hogy "tudományosan hiszünk benne".
    A sötét anyag/energia, az egy elfogadott magyarázat egy általánosan tapasztalt jelenségre. Létezése közvetetten igazolható.
    De amint többet tudunk a világról, lehet hogy lesz másik, jobb magyarázat.
    De nem kell "hinni", mert a tapasztalatok nem mondanak ellent az elméletnek.

    Az istenhit saját kontextusában cáfolhatatlan (Ha pozitív a kísérlet, akkor hallelúja. Ha negatív, akkor Isten útjai kifürkészhetetlenek.)
    Általában egy fordított megközelítés: a valóság percepcióját alakítja az eszméhez, nem az elméletet módosítja, hogy megfeleljen a tapasztalatoknak.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21817 üzenetére

    "Én viszont azt mondom ez is egy fajta hit..."
    A tudományos világ az "elmélet" kifejezést más értelemben használja, mint a közbeszéd. De ez ugyanaz a fogalomzavar, amiről már vitáztunk.

    Tekintsd úgy, mint az olimpiai aranyérmet: ennél nincs jobb.
    De ha jön egy hülye, aki azt mondja, hogy ugyanilyet kaptam a középsulis teremfoci-bajnokságon, attól még kettő nem lesz ugyanolyan értékű.

    Nem kell hinni abban, hogy az elmélet helyes. Amíg a tapasztalatok nem cáfolják, hanem alátámasztják, pontos predikciókat lehet végezni vele a valóság működését tekintve, addig az elmélet helyes.
    Istenre nem lehet pontos predikciókat alapozni.

    "Gondolj bele, ha te lennél Isten..."
    Azt hittem Isten útjai kifürkészhetetlenek.... :)
    Az 1. ekvivalens a 4-essel. Ha egy jelenség csak hipotetikusan létezik, és soha nem figyelhető meg a befolyása, akkor a világ nélküle is tökéletesen működik.
    A tudományos elméletek pont az ilyen sallangok lenyesegetésével lesznek tudományosak.

    A 2. ponttal azt igazolnád, hogy az elmélet megbízhatóan működik. De ha ez szarkazmus volt, akkor ilyen alapon a mennybe/pokolba jutást, vagy Isten haragját is megkérdőjelezhetnénk.
    Isten pavlovi kutyaként terelgeti a hívőket a mennybe, a bűnösöket a pokolba...
    3-ra azt tudom mondani: dehát Isten jó...ugye?
    Egyébként a Populous és hasonló játékokból tudom, hogy ha senki nem hisz, akkor nem lesz elég manám elsütni az özönvizet. :D

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21819 üzenetére

    "lehet hinni: önmagadban" - úgy hívják, önbizalom
    "egy lóban, hogy nyerni fog" - remény, vagy ha profi vagy, nevezhetik hozzáértésnek is.
    "ötletben" - ezt sejtésnek hívják
    "erkölcsi morálban, értékrendben, kultúrában" - na, a vallás hasonló ehhez. Akkor van baj, ha nem tudod az álláspontod tényekkel megtámogatni.
    A vallás pedig gyakran ezt csinálja. Hiszi, hogy amit tesz jó, és punktum. Miért? Csak.
    Szerintem ne folytassuk a "hit" kiterjesztését, mert nyilvánvalóan egy érvelési hiba (ekvivokáció).

    "Mikor egy új elmélet születik, akkor míg elfogadottá/bizonyítottá nem válik, lehet bármennyire is tudományos,"
    Hogy születik egy új tudományos elmélet? Megfigyelésekből, az abból levont következtetésekből, törvények összesítéséből, hipotézis felállításából, bizonyításból, cáfolatból.
    Ha valami már elmélet, akkor végigment ezen a folyamaton. Egy hasraütéses ötlet ezer helyen elbukott volna.
    Hogy születik a vallás?
    1. Megfigyelés
    2. Hipotézis felállítása
    3. ????
    4. Profit

    "Az, hogy senki se akar az utcáról bejönni, az még nem jelenti azt, hogy az utcán nincs senki."
    Akkor igyunk egy kávét. :)
    A) Tény: Isten beavatkozása a világba nem megfigyelhető.
    Ha nincs isten - nincs beavatkozás. Ha van isten, de nem avatkozik be - nincs beavatkozás
    B) Tény: nem jön be senki a nyitott ajtón.
    Ha nincs senki az utcán - nem jön be senki. Ha vannak emberek kint, de senki nem akar bejönni - nem jön be senki.

    Sajnos nem tudunk kinézni, hogy megbizonyosodjunk.
    Viszont B) esetben tudjuk, hogy az emberek általában be szoktak jönni az ajtón. Minél tovább várunk, annál valószínűbb a "nincs senki" feltevés.
    A) esetben a Bibliából tudjuk, hogy Isten szokása beleavatkozni a dolgokba. Minél tovább várunk, annál valószínűbb hogy...?
    Röviden: a tudomány szerint az egyszerűbb feltételezést kell elfogadni. Amíg nincs bizonyítékunk az ellenkezőre, felesleges vele foglalkozni. A egyszerű modell is fedi a valóságot.
    Egyébként tele lennénk olyan elméletekkel, hogy mindent láthatatlan, mérhetetlen szellemek mozgatnak, vagy minden csak a Mátrixban létezik.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21825 üzenetére

    "Repülő egyszarvúkat a kíváncsiság kedvéért nem fogsz kutatni."
    Jó pár kutató gyakorlatilag ezt csinálja. Legfeljebb arra jutnak, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nincs ilyen állat. Van aki továbbmegy: kideríti, miért beszélnek az emberek egyszarvúakról, és valójában mi van a jelenség mögött.

    "Mi különbség van a esély, remény, bizalom, hít, tudományos alapozottság közt? A valószínűség."
    Vagy 10 poszton keresztül próbáltam elmagyarázni, hogy a módszer. Ez garantálja a valószínűséget.

    "...de 100%-os pontossággal sosem fogjuk megmondani."
    Valós számok reprezentációját tízes számrendszerben kellene tanulmányozni. Attól még a pi és a gyökkettő is matematikailag pontosan definiált.
    A tudomány (elsősorban a fizika és mérnöki tudományok), amikor valós értékekkel kell számolni, nem azt mondja, hogy 100%-ig pontos, hanem elég pontos. A miliméterpapíron sem "pontosan" minden egy miliméter.
    De ha megnézed, hogy mi a mértékegység definíciója, akkor ez nem is meglepő.

    "Ha az ablakon másznak be az nem eredmény, a behajított féltégla nem eredmény, a kiabálás nem eredmény,..."
    Hamuka, hamuka. Ezek mind mérhető, megfigyelhető dolgok. Ne változtassuk menet közben a szabályokat.
    Ha mérhető, akkor bizonyítható vagy cáfolható a létezése. Ha nem mérhető, akkor a valóságunk ugyanolyan nélküle, mint vele.

    "Aztán elkezdett kirajzolódni, hogy nagyjából egyik se szükséges az élethez..."
    Erre szeretném ha linkelnél valami megbízható forrást.
    Egyelőre jogosan feltételezzük, hogy ha a földi élet feltételei adottak, ott kifejlődhetett élet. Nem mellesleg így a potenciálisan kolonizálható bolygókat is feltérképezzük.

    Egyébként ha idegen civilizációt keresünk, akkor rádiójeleket keresünk, ami valóban nem feltételez ilyeneket.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • Attila2011

    aktív tag

    válasz borg25 #21840 üzenetére

    "De mondjuk akkor nem ölik meg Galileit"
    Wut?? Ki és mikor ölte meg szegény Galileit? Olyan sosem hallott dolgokat olvasok én itt néha, hogy a szemem is elkerekedik.

    Szóval ahhoz, hogy komolyabb következtetéseket le tudj vonni, nem ártana behatóbban ismerned a történelmet, ilyen hülyeségek állítása helyett, miszerint megölték Galileit.

    [ Szerkesztve ]

  • Attila2011

    aktív tag

    válasz borg25 #21844 üzenetére

    Galilei körül több a mítosz a köztudatban, mint a valóság. Azzal sem voltál képben, hogy állításoddal ellentétben nem ölték meg. Javaslom, hogy olvass utána alaposan, ha valóban érdekel. Nézd meg például, hogy mit jelentett az a háziőrizet. Vagy egyáltalán azzal lennél tisztában, hogy miért citálták a bíróság elé.
    Ez pedig nem felesleges apró részlet, hanem egy olyan szimbolikus dolog, ami milliók szemléletére és felfogására hatott az adott korról. Látod, te is ezt emeleted ki, még csak nem is Bruno égetését, ami drasztikusabban hatna manapság.

    "a katolikus egyház nem tett meg mindent azért, hogy a heliocentrikus világkép terjedését gátolja"
    Kezdjük azzal, hogy a világ nem heliocentrikus, naprendszerünk csak egy apró porszem a Világmindenségben. Ha cinikus szeretnék lenni, akkor azt mondanám, hogy nagyon helyesen járt el az Egyház, mert egy téves tudományos nézet volt a heliocentrikus világkép, ami Napunkat állította a Világmindenség közepére.
    Ezzel pedig rá is mutattam a lényegre szerintem. Az Egyháznak nem feladata, hogy dogmatikusan rögzítse ezeket a tudományos elméleteket. Galilei szemére pont azt vetették, hogy dogmatikus kijelentéseket tett az adott kérdésekben. Az Egyház csak annyit kért tőle, hogy amíg elmélete nem bizonyított, ne dogmatikus tételként ismertesse, hanem dialógus formában. Galilei ezt a hibáját belátta, és Párbeszédek című művében ennek megfelelően mutatta be elméletét.

    "Tudjuk, hogy Leonardo, Michelangelo is csak titokban tanulmányozhatta az halottak szervezetének felépítését, mert büntetés járt érte."
    Menj be bármelyik hullaházba, lopj el pár halottat és megnézzük mit kapsz érte.

    "hogyha nem lett volna egyház, akkor az a pénz ami rájuk ment, mehetett volna az egyetemekre, tisztán a tudományra"
    Ne zavarjon, hogy az egyetemeket az Egyház alapította, az Egyház fordította a legtöbb pénzt a tudományos kutatásokra. Galilei is az Egyház pénzén tevékenykedett.

    "Vagy fordult volna a helyi bíróhoz?"
    Nem voltak helyi bírók, javaslom olvasd át, hogy a középkorban hogy történtek a peres ügyek. Illetve lelki problémáikkal miért fordultak volna bírókhoz?

    Na jó, mindenre nem reagálok, mert kioktatásnak vélnéd és még a végén megorrolnál rám ennél is jobban. Azt azért figyelmedbe ajánlom, hogy a Ny. Római Birodalom bukása Európa számára kataklizma volt, egy valódi sötét korszak. Rendkívül negatív hatással volt szinte mindenre, többek között a fejlődésre is. Az antik tudást az Egyház mentette át ezen a korszakon, számtalan ókori mű és ismeret úgy maradhatott fent, hogy szerzetesek gondozták, őrizték és másolták ezeket. Ez alapozta meg a későbbi fejlődést.

  • Füleske

    addikt

    válasz borg25 #21850 üzenetére

    Szerintem összekevered a józan észt (tudomány) az egóval (vallás).

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21857 üzenetére

    "Én azt mondom, hogy a vallás összességében többet segített a tudományok fejlődésének mint ártott."
    Melyik vallás?
    Nézd meg miről szól az Iszlám, vagy extrém esetben az aztékok vallása, és akkor mondd újra.
    Az USA-ban még mindig komolyan gondolják egyesek, hogy tanítani kellene a kreacionizmust, vagy az özönvizet (mint tudományt).

    "Az emberek mentálhigiénés szintjét is emelte."
    A kereszténységet nézzük, akkor mennyire emelte a mentális egészséget, hogy napi szinten riogatnak ördöggel-pokollal, és várni kell az utolsó ítéletet?

    "Ráadásul pszihológus nem is tudom mettől volt. XIX. század? Előtte ha az ember a (lelki) dolgában tanácsot akart kérni volt a pap, és a jósnő."
    Aki miért is adott volna korrektebb választ, mint a falu bölcse, vagy Józsi bácsi a kocsmából?
    Ha mázlija volt, akkor a pap legalább tanult filozófiát.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • Füleske

    addikt

    válasz borg25 #21856 üzenetére

    Egyet értek amit írsz hogy a vallás miért jött létre, feltételezhetően. És hogy hogyan tudott elterjedni. De ennek (egó,hiedelmek,tekintélyelvűség) szerintem nincs köze a tudományhoz, a józan ész által megfigyelt majd bizonyított dolgokhoz. Ahogy most is ezek akkor is különböző dolgok lehettek. Először még csak arra voltak képesek pl. a görögök hogy kitaláljanak maguknak isteneket majd egyesek már ennél tovább jutottak. De ahogy a tudomány kialakult egyből nem váltotta le az előtte kialakult vallást. Más vonalakon fejlődött a két dolog. Majd a vallás képviselői belátták hogy a felfedezett tények igazak, tehát kihalt az adott vallás. Persze ehhez is több generáció kellett.

    [ Szerkesztve ]

  • Füleske

    addikt

    válasz borg25 #21861 üzenetére

    "Törvénykezés, életszemlélet,filozófia."
    Ezekhez nem szükséges vallás szerintem. Lehet vallás alapján művelni ezeket de nélküle is.
    "mi tetszen az embernek, milyen értéket valljon azt a tudomány nem tudja megmondani"
    Ez nem is a tudomány dolga vagy feladata. De nem is a vallás privilégiuma. Lehet vallás alapján magunkra erőltetni bármit, de ha az adott embernek ez nem megfelelő akkor ott gondok lesznek. (pl. cölibátus és a pedofil papok)

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21861 üzenetére

    "Ha nem jön létre vallás, akkor nincs civilizáció se. Nem feltétele a civilizációnak, hanem együtt jár vele."
    Hogy a vallás a civilizáció szükséges feltétele erősen vitatható.
    A civilizációt a letelepedéstől, a földművelő életmódra áttéréstől számolják.
    Vadászó-gyűjtögető természeti népeknek is volt/van vallása. Olyan népeknek, akik évszázadokig nem jutottak el a letelepedésig, mert a körülmények nem voltak adottak.
    Inkább valószínű, hogy a vallás az emberi tudat velejárója, mint megannyi más kognitív torzítás.

    "...de hogy mi tetszen az embernek, milyen értéket valljon azt a tudomány nem tudja megmondani."
    Dehogynem.
    Ezt már leírtam: a tudományos módszer arra jó, hogy a lehetőségekhez képest leghelyesebb képet alakítsunk ki a világról - kiküszöbölve a kognitív torzításokat (ez persze nem mindig sikerül 100%-ban).

    Ha megvan mit akarsz elérni, akkor a tudomány választ adhat arra, hogy egy adott módszer jó-e.

    Az Iszlám szerint pl. helyes a gyereket verni. (Egyes keresztények szerint is.)
    Ha boldog, lelkileg egészséges felnőtteket akarsz, akkor a tudomány megmondja, hogy ez nem helyes.
    Ha azt akarod, hogy féljenek tőled és tekintélytisztelőek legyenek, akkor a tudomány szerint jó úton jársz.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • Füleske

    addikt

    válasz borg25 #21861 üzenetére

    Még annyi jutott eszembe hogy a vallások alapján kb. bármi lehet a törvénykezés, életszemlélet, filozófia, mi tetsszen az embernek, milyen értéket valljon. Pl. "fegyverre hánytuk az egész várost: férfiakat, asszonyokat, és kisdedeket" vagy "Ne ölj."

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21865 üzenetére

    "...elvetemült elnyomó rendszerről szóló scifikben a tudomány nevében manipulálják az embereket..."
    Miért kellene a tudománynak megmondani, hogy az embernek mi tettszen?
    Egyáltalán a vallásnak miért kellene ugyanezt megmondani?

    Ha nem lenne világos, ebben az aspektusban a vallás a hatalomgyakorlás része. Ahogy számtalan helyen az is volt a történelem során.
    Az meg úgy látom, hogy elsikkadt, hogy a vallás is igazodik a kultúrához. Amelyik nem tud, az kihal.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21867 üzenetére

    "A tudomány tud a kérdésre racionális választ adni..."
    Azt hogy neked mi tetszik, csak TE tudod eldönteni. A tudomány - esetleg - meg tudja mondani, miért pont az tetszik neked.
    Ezen kívül annyit tud, hogy több, konkurrens módszer közül kiválasztja, melyik a célravezetőbb, mik az előnyök-hátrányok.
    Ennyi az egész. A döntéshozást segíti. Nem fog helyetted döntést hozni.

    "Attól, hogy valami hatalomgyakorlás még nem rossz."
    Nos, a vallás pont a kritikát iktatja ki. Melyik hatalomgyakorlási formára jellemző ez?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21869 üzenetére

    "...nem csak javaslok és alternatívákat mondok, hanem előírásokat teszek amit be kell tartanod, ..."
    Szerintem ez nem tudomány, hanem ideológia.
    A különféle rezsimek szerették a tudományt igazuk alátámasztására használni.
    Csakhogy a tudományos módszer nem tiszteli a tekintélyt. Bármit megkérdőjelezhetsz, ha alá tudod támasztani az állításaid. Ez a hatalomnak nem szokott tetszeni.
    Így születnek a Liszenko-féle atyaúristenek, ami persze már a tudományos módszert alapját dönti romba.

    Egyébként a technológiai diktatúra valós veszély, de itt nem a technológia jelenti az elnyomást, hanem aki irányítja.
    Elméletben ugyanígy lehetne technológiai alapokon vezetni egy teokráciát.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21871 üzenetére

    "...de itt nem a vallás jelenti az elnyomást, hanem aki irányítja."
    OK.
    Először: ne keverjük a technológiát a tudományos módszertannal.

    Kettő: a tudományban nincsenek abszolút igazságok. A vallások között bőven van, ami az abszolút igazság birtokosának vallja magát.

    Három: A vallást mindenki a saját szája íze szerint értelmezi*, és nagyon könnyen teremt olyan közeget, ami a káros viselkedésmintákat kultiválja.
    Igaz ez a tudományos módszerre?

    * kymco fórumtársat bosszantottam azzal, hogy egy bibliai idézettel mutattam rá valami égbekiáltó hülyeségre. Ő azt mondta, hogy mazsolázok a tartalomból.
    Jelentem: minden egyház mazsolázik.

    "Hogy gondolsz rá?"
    Nem gondolok rá. Minek?
    Ami foglalkoztat, hogy mi lesz a szeretteimmel.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • Füleske

    addikt

    válasz borg25 #21871 üzenetére

    "hiszem, hogy majd valami új kezdődik"
    Nem gondolod hogy ezt a hitet az egód (túlélési ösztönöd) táplálja, mivel nem tudja elfogadni a saját léte végét ?

  • Füleske

    addikt

    válasz borg25 #21874 üzenetére

    Honnan tudod hogy melyek ezek a lehetőségek, hogy jó helyre kerülj ? Pl. a Biblia tiltja a különböző húsok evését, tehát lehet hogy aki disznót evett annak kalap-kabát, megy a pokolba ? Akinek viszont Isten tömegmészárlást parancsolt az jó helyre került ? Tehát ha mondjuk Sztálint az Isten hatalmazta fel akkor ő jó helyre került ? Pszichopaták előnyben ? (ugye ők nem tudnak megbánni semmit mivel szerintük nem is követnek el semmit) A másik gond ezzel hogy ahány vallás annyi lehetőség. Persze választhatsz magadnak egyet, illetve válogathatsz is a lehetőségek közül, csak egyáltalán nem biztos hogy ha létezik valami a halál után akkor a megfelelőt választottad.

  • Füleske

    addikt

    válasz borg25 #21877 üzenetére

    "De te hogy állsz a halálhoz?"
    Mivel a születésem előtt sem léteztem így a halálom után sem fogok létezni. Nem látok semmi okot arra hogy örökké éljek, teljen az akár boldogságban akár szenvedésben. Mármint az egó túlélési ösztönén kívül. De ez meg nem emberi kiváltság, az összes élőlény ösztönösen a túlélésre törekszik.

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21875 üzenetére

    "Amire te gondolsz, hogy a tudomány megengedi a törvények felülvizsgálatát..."
    Nem, amire én gondolok, hogy a tudományos módszer nem dolgozik olyan kijelentésekkel, ami nem cáfolható.
    Mert ez azt jelenti, hogy ha helytelen, sohasem derülne ki.

    Az axióma szintén más dolog. A természettudományokban egy valóságban megfigyelhető jelenség adja az alapját, absztrakt rendszerekben pedig minimális kiindulási pont.
    Ha más kiindulási pontot választasz, attól még a módszer, amivel következtetéseket alkotsz, ugyanaz marad.
    Nincs külön nyugati-, keleti- vagy wakandai tudomány.

    (Egyébként a bűnbocsánat nem teljesíti az egyszerűség elvét a kereszténységben, mint logikai rendszerben. Tehát nem axióma.)

    Ellenben a vallások gyökeresen eltérőek is lehetnek.
    Ahogy mondani szokták: ha valami miatt nulláról kellene kezdeni a civilizációt, akkor is ugyanarra a tudományos eredményekre jutnánk. Ellenben a vallás lehetne valami teljesen más.

    "Abba még ijesztőbb belegondolni, hogy evolúciót lássak benne..."
    Pedig a kereszténység az ókori zsidó vallás egyfajta evolúciója. Sőt, maga az ősi zsidó vallás is a zoroasztrizmus segítségével alakult át.

    "Az, hogy a tudományos kutatások nagy része gazdasági alapon működik..."
    Ez megint nem a tudomány hibája. Így működik a piacgazdaság.
    A vallások közül meg kihalnak azok, amik nem elég vonzóak a híveknek. A kereszténység sem lett volna olyan népszerű, ha maradnak körülmetélésnél és a kóser kajánál.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21881 üzenetére

    Kymco sokszor írt róla, hogy a "lelki szegények" nem szellemi fogyatékosokat jelent, hanem befogadó szellemiségűeket.
    Egyébként ha a katolikus egyház szerint bűn az abortusz, akkor miért ellenezték annyira a fogamzásgátló módszereket?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • Füleske

    addikt

    válasz borg25 #21881 üzenetére

    Elég ellentmondásos ez nekem. Ha a magzatok bűntelenek, akkor a testi megölésük miért nem jó cselekedet ? Hiszen ha a lelkükre egyből az örök élet vár, akkor ezek szerint a testi haláluk csak segít rajtuk. Másrészt ha élhetnének akkor számos bűnt is elkövethetnének, ami feltehetően nem pozitív cselekedet. Ilyen alapon a teljesen szellemi fogyatékosok is előnyben vannak, hiszen ezek szerint ők sem tudnak tudatosan bűnt elkövetni, tehát a lelkükre örök élet vár.
    "És egy kérdés: Ha valaki agylágyulásban, vagy demenciában meghal, akkor mi vár rá az örök életben?"
    Ezt annak kéne eldönteni aki hisz az örök életben.(egyházak)
    " Attól, hogy valaki értelmi fogyatékos a lelke még lehet teljes, és várhat rá tiszta tudatú lét a másvilágon."
    Ha van ilyen lét akkor mindenképp, a magam részéről fogalmam sincs mi lehet az a lélek, ha nem azonos a testi (agyi) tudattal.

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21889 üzenetére

    "Igazad van, a vallásban vannak olyan tények, amik nem megkérdőjelezhetőek. De ilyenből nagyon kevés van, s a tudományban is vannak ilyenek. pl 2+2=4"
    Gyak. semmit nem változott az álláspontod ("egyrészt-másrészt").
    Nem tudom hogy mondjam másképp.
    A tudományos módszernél pl. van egy hipotézised, amit megfigyelhető dolgokra alapozol. Első dolog, hogy definiálod, hogyan lehet a hipotézist cáfolni.
    Ha sokáig senki sem tudja cáfolni, akkor elfogadott elmélet lesz belőle. De végig ott a lehetőség, hogy valamikor, valaki cáfolni fogja.
    Megkérdőjelezni meg lehet a megfigyelhető jelenséget. De itt is ismételt, független kísérletekkel igyekeznek kizárni a hibát vagy elfogultságot.
    (Az olyan felvetések, hogy a világ csak egy isten álma, vagy mind a Mátrixban élünk indifferensek, mert az észlelésünk szempontjából nem tudunk különbséget tenni.)

    A vallásban vannak kijelentések, amik saját rendszerében sehogyan sem cáfolhatóak, független megfigyelések nem támasztják alá, és a közeg nem is teszi lehetővé megkérdőjelezésüket.
    De ha elfogadjuk igaznak még akkor sem logikailag konzisztens.
    Ami nem is meglepő, mert a vallás az ember intuitív érvelésének tervezett megfelelni. A logika nagyítója alatt (amit pont az intiutív érvelés hibáit hivatott kiküszöbölni) menthetetlenül széthullik.
    Röviden: a vallás olyasvalamiről mondja hogy tudja, amit soha az életben nem tudhat és nem fog tudni.

    "Ugyanezt várom el a vallási hozzáállásodtól. Te is lásd, hogy a kereszténység mai megnyilvánulása nem más, mint az ősi tanok alkalmazása, tanítása a lehetőségek figyelembevételével."
    Nem értem mire akarsz kilyukadni.
    Ez annak a beismerése, hogy az ősi tanok mégsem univerzális isteni igazságok?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21891 üzenetére

    "...a valóság "rejtve van", s nem valami isteni csoda miatt, hanem a fizika miatt."
    OK, de ugye azt már leírtam ide, hogy amit nem tudunk érzékelni és nem is hat ránk, azzal felesleges foglalkozni?

    "A vallás nem tiltja, hogy tudományosan vizsgáld a feltevései igazságát. Arra viszont igényes, hogy a vizsgálat szakszerű legyen."
    Ilyenektől szokták a gyengébbb idegzetű anti-teisták kib**ni az ablakon a monitort.
    A tudományos módszer szakszerű. Ami nem az, azt szétszedi a szakma előbb-utóbb.
    A laikusok viszont szoktak úgy hivatkozni tudományos vizsgálatokra, mintha az szentírás lenne (pl, hogy a mikrózott kaja egészségtelenebb, vagy hogy az oltás autizmust okoz.)

    A vallás "igényessége" nem más, mint mikor a laikus mondja meg, hogy mi a tudományosan szakszerű. Vagyis mazsolázás felöltöztetve.

    "Isten dönthet úgy, hogy itt nem nyilvánul meg."
    Q.E.D.
    A tudománynak nincs szüksége apologétákra. A vallásnak igen.
    Egyébként a fenti kikötéssel máris cáfolhatatlanná tetted az eredeti állítást ("Isten meghallgatja az imát."), ami az áltudomány (más néven: szemfényvesztés, bullshit) ismérve.

    "...de én Afrikában milliószor kiabálhatom a nevedet, te egyszer se fogsz rá válaszolni..."
    A Biblia istenére más szabályok vonatkoznak, mint a természetes személyekre. Ő mindenütt jelen van, ha nem tévedek.

    "Közelebb áll a pszichológiához."
    A pszichológiának is megismételhető, ellenőrzött kísérletekkel kell igazolnia az állításait. Amit meg is kritzálnak alaposan (lásd pl. a stanfordi börtönkísérletet a közelmúltban).

    "Hitünk szerint elérhető egy olyan szellemi szint..."
    Ha a vallás nem tudja igazolni, akkor nem tudja. Lehet hogy nincs senki a vonal másik végén. Lehet hogy a nem Isten hallgatja, hanem a Repülő Spagettiszörny.

    "Azt jelenti, hogy az ősi tanok megtartásával alkalmazkodni kell a kihívásokhoz."
    Vagyis kénytelen mazsolázni, különben a társadalom kiveti.
    Ha a keresztény egyház ma is ragaszkodna Mózes törvényeihez, elég durván más lenne.
    De ez az ellentmondás már az evangéliumokban is felmerült, Jézus pedig elintézte egy gumiszabállyal.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21893 üzenetére

    "Csak érzékelési csalódásból nem látjuk a lényeget. De ez nem vallás, ez már hatodik generációs fizika."
    Lehet hogy félreértettem, de ha igazolni akarjuk, akkor mérésekkel kell azt alátámasztani. Ha mérhető, akkor hat ránk.

    A tudományos módszer:
    Természetes hogy vannak vitatott területek. Az elektroszmogot lehet vizsgálni fizikai és biológiai oldalról is.
    A vicc, hogy mindenkinek lehet igaza, csak nem mindegy milyen körülmények között.
    Viszont vannak olyan témák, amiről annyi bizonyíték gyűlt össze, hogy egységes az álláspont.
    Nem azért, mert a tudósok többsége úgy gondolja.

    A mikróskaja-feltevést azért kritizálták, mert az eredeti kísérlet nem tudományos alapossággal zajlott (mondhatni erősen elfogult volt), későbbi kísérletek pedig nem igazolták.

    A papokra meg nem azt mondom hogy hülyék, hanem hogy elfogultak, mivel hajlamosak a hitrendszerüket cáfoló kísérleteket érvénytelennek minősíteni - nevetséges kifogásokkal.
    Ebből a szempontból tök mindegy hogy tudós vagy laikus az illető: nem a tudományos módszer szerint jár el.
    Valahogy mindig az a kísérlet rossz, amivel felsül a vallás.
    Mint amikor Uri Gellernek nem sikerül a kanálhajlítás az ellenséges szkeptikus közönség miatt.

    "A pszichológiai vizsgálatoknál a statisztikának fontosabb szerepe van, van úgy hogy elsőre nem tudod megismételni a kísérletet."
    Más tudományoknál is elég nagy szerepet kap a statisztika. Talán meglepő, de nem lehet a kísérleti körülményeket 100%-ig reprodukálni.

    "Főparancsolat mint gumiszabály?"
    Bizony ám. Mindenki másképp szereti az Urat.
    Van aki, bunkóval veri bele a hitetlenekbe a szeretetet.
    Van aki szerint Isten gyűlöli a buzikat, van aki szerint meg őket is Isten teremtette, így kell őket elfogadni. És ők mind keresztények.

    Nekem eléggé gumiszabálynak tűnik. De legalábbis végképp nem olyannak, amit egy isteni lény hagyott az emberekre, és univerzálisan érvényes.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #21895 üzenetére

    "A fő parancsolat ugyanolyan jól megállja a helyét axiómaként"
    Az axióma kiidulási feltétel, nem utasítás.
    A Főparancsolat - ha jól tévedek - ráadásul kettő: szeresd az Istent, és szeresd felebarátodat.
    Ez a kettő simán konfliktusba kerülhet.
    A szekuláris emberbarát megszegte a Főparancsolatot? A világtól elzártan élő szerzetes megszegte?

    "Nem tudjuk, hogy egy adott cselekedet milyen pontszámot kap. Hasraütés szerűen szubjektíven meghatározhatjuk."
    Vagyis gumiszabály. Szituációtól, egyéntől, kultúrától függ. Nem éppen egy Isteni univerzális útmutatás.

    "Két végtelen egyenlő, nincs kisebb, vagy nagyobb végtelen."
    Kötözködés, de van. Lásd a matematikában a számosság fogalmát.

    "De látod ez nem a főparancsolat hibája, ez az értékelési rendszeréé. Ami nem csak a vallásban van meg, hanem a jogban, törvénykezésben."
    Mert ugyanúgy informális rendszerek. De akkor meg belátható, hogy az informális nyelven megfogalmazott feltételrendszer következménye. Más szavakkal: természetes emberi konstrukció.
    Nahát, a vallás és a parancsolat is emberi konstrukció lenne?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

Új hozzászólás Aktív témák