-
GAMEPOD.hu
Mibe tegyem a megtakarításaimat? Összefoglaló!
Új hozzászólás Aktív témák
-
g@bo
nagyúr
válasz
stangli #12730 üzenetére
M*****csy beint az EU-nak
Index2012. április 18., szerda 00:22 |
Lényegében semmibe vette a Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Központi Bank által a múlt héten közölt, a jegybanktörvénnyel kapcsolatos aggályokat: a helyzetet elvileg rendezni hivatott, kedden este a parlamentnek benyújtott módosítást legalábbis nehéz másképpen értelmezni, az ugyanis egyezik azzal, amit még március 7-én küldtek ki véleményezésre Brüsszelbe..
320+.
-
degu
senior tag
válasz
stangli #12748 üzenetére
Teljesen igazad van!
A KGST is mukodott volna,ha nem lett volna rossz!
Az *evtizedes* joslatodat en igen optimistanak talalom...de vegul is..nem lehetetlen...hogy pl.a magyarok egyutt,kozosen,a kozosseg erdekeit szolgaljak...
/Europa egesz tortenelme arrol szolt,hogy ki,kit nyom le.../
Amerikaba azert mukodik a dolog,mert ott mindenki idegen /volt/es rajottek-idovel,hogy egy a hazajuk,es egy az erdekuk.verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga
-
attiati
veterán
válasz
stangli #12777 üzenetére
Lehetett volna egy olyan verzió, hogy házon belül learbitrálják valahogy a qxxl-n kívüli ügyfeleket, és azzal hozható a havi hozam.
Nekem ez volt a sorsdöntő még év elején, illetve ez az infó már csak megerősített. Nem szabadott hátradőlni, végig követni kellett, és figyelni az apró jelekre.
-
tatootatoo
újonc
válasz
stangli #12700 üzenetére
[www.jokamat.hu] -t kihagytad, pedig ott tényleg minden fent van és sokkal áttekinthetőbb mint a többi. A többinél én azt sem szeretem, hogy megkérdezik, hogy mennyi pénzt akarok befektetni.
[ Szerkesztve ]
-
amargo
addikt
válasz
stangli #12942 üzenetére
Ha a termék jó akkor nyilván nem sajnálom a 100e-et csak az a fránya kérdés, hogy mi az érdeke. 10 év hosszú idő, kvázi addig eltűnik az ember, a másik, hogy senkit nem érdekel, ha elbukom a pénzt. Gondolok itt tőkevédelemre.
A táblázatom mindig nagyon impozánsak, de az infláció mértéke sosincs benne.. így én kiakarom majd egészíteni ezzel is. - van valakinek ilyen excel-je?MaciG: Igen tudom, hogy milyen többek között ezért sem akarok ilyet. Csak kérdés, hogy egy alapkezelőnél ha jobban talán nem is, de olcsóbban lehet-e csinálni?
concret_hp: Megnézem a hozam plaza-t, jól le vannak írva a dolgok. Köszi!
Köszönöm a válaszokat!
“The workdays are long and the weekend is short? Make a turn! Bike every day, bike to work too!”
-
zeno70
tag
válasz
stangli #13963 üzenetére
Szerintem is - akinek rejtegetni vagy mosni valoja van, az nem itt irkal, hanem teszi a dolgat a megfelelo emberek segitsegevel. En legalabbis nem itt okositanam magam, ha volna miert.
Ez a kisember (mar bocs, ha valaki nagymeno) kis penzenek fialtatasi lehetosegeirol szolo topic, ezen felul pedig fantazialgatunk...mi lenne, ha...
Kb olyan, mintha megkerdeznem: mit tennetek, ha megnyernetek a heten aktualis 500 milliot a hatoson?Biztos azert, mert a mult heten nyertem ennyit es titokban ki akarom okositani magam.
Tenyleg, mire koltenetek (ha ez meg nem leragott csont)?Jegyezd meg: pótolhatatlan vagy. Éppúgy, mint bárki más!
-
attiati
veterán
válasz
stangli #14028 üzenetére
Lehet, nem tudom merre indulunk, de a régióval együtt mozgunk.
A héten szinte tizedszázalékra pontosan ott vagyunk, mint amennyit a lengyel zlotyi mozgott.ha már lengyelek:
Öngól: megrengette a lengyel építőipart a foci Eb -
attiati
veterán
válasz
stangli #14102 üzenetére
A tavalyi év közgazdasági Nobel-díjasa egy egyetemi évzárón 12 pontban foglalta össze, hogy mik a közgazdaságtan alaptételei. A mai válságos időkben szomorúan állapíthatjuk meg, hogy már akkor sem itt tartanánk, ha csupán ezt a tucatnyi alapszabályt betartottuk volna.
Kolozsi Pál PéterÖt évvel ezelőtt a neves amerikai egyetem, a Berkeley évzáróján Thomas J. Sargent (1) mondta az ünnepi beszédet. A 2011-es év közgazdasági Nobel-díjasa már akkor is egyike volt a sztárközgazdászoknak, aki azt is jól tudta, hogy nem szabad hosszú beszédekkel untatni a diákokat.
Sargent ennek megfelelően 12 pontban foglalta össze, hogy mit is tanulhatunk a közgazdaságtudományból (2). Rövid lista, de szomorúan állapíthatjuk meg, hogy a mostani válság okainak, illetve a válságkezelés hibáinak jó részét el lehetett volna, illetve el lehetne kerülni, ha széles körben tisztában lennénk ezekkel az alapvetésekkel. Íme, a bűvös 12 pont - és pár gondolatfoszlány arról, hogy mi jelenthetnek ezek a jelen válsághelyzetben.
1. Számos olyan dolog van a világon, ami kívánatos lenne, de nem megvalósítható.
A mostani válságkezelés egyik legnagyobb problémája, hogy olyan gazdaság- és pénzügytechnikai megoldásokban hisz, amelyeknek semmilyen politikai és társadalmi realitása nincs. Ilyen például a bankunió, vagy a fiskális föderalizmus egyéb formái (3). Ezek ugyanis megoldják rövid távon a piaci problémákat, de olyan politikai és intézményi változásokat tételeznek fel, amelyek megvalósulása teljesen illuzórikus. Igaza van Pascal Lamynak (4), aki szerint az európai válság arra utal, hogy az egész integrációs projekt bajban van, a krízis pedig elsősorban nem gazdasági, még csak nem is egyszerűen intézményi, hanem legitimitási. Reális megoldások kellenek, nem tankönyviek!
2. Mind az egyéneknek, mind a közösségeknek választania kell az elérendő célok között.
A közgazdaságtan a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások tudománya, azaz azzal foglalkozik, hogy mire áldozzunk, hisz mindenre nem lehet. Úgy is mondhatnánk, hogy egy közgazdász arra keresi a választ, hogy miképp válasszunk az előttünk levő alternatívák közül. Már a válság kialakulásának időszakára is jellemző volt ezen alaptétel elfelejtése, az euróövezet most mát láthatóan elhibázott déli bővítése azt hitette el, hogy nem kell választani az olcsó források és a bőkezű állam modellje között. Pedig kellett volna, és akkor fel sem merült volna, hogy egyszerre lehet költekezni és mindezt - mások fegyelmezettségét és a piac tévedését kihasználva - olcsón finanszírozni.
3. A többiek többet tudnak a saját képességeikről, erejükről, illetve preferenciáikról, mint te.
A válságkezelés egyik fontos velejárói a „mentőcsomagok", és azt Magyarországon senkinek sem kell magyarázni, hogy a hitelfelvevő és a hitelező között ezzel kapcsolatban érdekkonfliktus alakulhat ki. Természetesen elképzelhető, hogy a hitelt kérő valóban szeretné „olcsón megúszni" a nemzetközi segítséget, és a lehető legkevesebbet vállalja be, a hitelezőknek azonban talán érdemes azon is elgondolkodni, hogy a hitelfelvevő jobban ismeri az ország tűrőképességét, politikai, társadalmi és mindennapi gazdasági realitásait, mint ő. Vagyis nem kell feltétlenül minden vitás pontban azt látni, hogy az adós kihúzza magát a kötelezettségei alól. Az is lehet, hogy egyszerűen csak igaza van.
4. Mindenki ösztönzőkre válaszolva cselekszik, ide értve azokat is, akiket segíteni akarunk.
A kitűzött célok és egyes intézkedések tényleges hatásai eltérhetnek egymástól. A szociális segélyek világa például számos példát mutat arra, milyen nagy lehet ez a divergálás. A bajba került és most komoly pénzügyi gondokkal küzdő államok megsegítését ezért nem lehet elválasztani a fegyelmezett pénzügyek megkövetelésétől. Ha ezt már egy évtizeddel ezelőtt így gondolták volna, akkor talán nem üresedett volna ki az EU stabilitási és növekedési paktuma, ami végül se a stabilitást, se a hosszú távú növekedést nem támogatta.
5. Az egyenlőség és a hatékonyság között választani kell.
Az eurózóna bajainak egyik fő oka az, hogy ezt a trade-off helyzetet sokan nem ismerték fel. Ha egyenlőségjelet teszünk a jól működő és a strukturális, finanszírozási és egyéb problémákkal küzdő államok közé, akkor az európai uniós rendszer egésze jelentősen veszít a hatékonyságából. Most a hatékonyság jegyében zajlik az intenzív diverzifikálás, ami azonban a politikai integrációhoz elengedhetetlen egyenlőség-érzetből vesz le. Nehéz megtalálni az arany középutat, és a jelek szerint most nem az egyenlőségnek áll a zászló.
6. Egyensúlyi helyzetben az emberek elégedettek a választásukkal, ezért nehéz jó szándékú kívülállóként egyensúlyi helyzeteken változtatni.
Amíg a világgazdasági és a kontinentális konjunktúra kitartott, és ameddig az amerikai jelzálogpiaci gondok miatt nem esett egy jókora szikla a hitelezés állóvizébe, addig kevés kivételtől eltekintve senki nem szólt, hogy baj lesz, ez így nem mehet tovább. Az egyensúly a kutatók, a szakértők és a közgazdászok nagy többségét is rabul ejtette - pedig igencsak törékeny volt.
7. A jövőben te magad is ösztönzőkre válaszolsz majd. Ha ígérsz valamit, mindig gondold végig, hogy érdekedben lesz-e teljesíteni az ígéretedet - így lehet hitelességet és reputációt szerezni.
A válság és a gazdasági összeomlás veszélye sokakat kifordít magából, de azt nem szabad elfelejteni, hogy csak azok az ígéretek hitelesek és hihetőek, amikről tudható, hogy nem csak a pánik mondatja velünk. A Görögországban bevezetett megszorításokkal kapcsolatos egyik jellemző IMF-es és brüsszeli kritika, hogy a megvalósításuk „nem halad elég gyorsan" - ez csak azokat lepi meg, akik azt hiszik, hogy a politika képes függetleníteni magát a társadalom, vagy ha tetszik a tömegek akaratától. A görög helyzet azt mutatja, hogy a vállalások egy része egyre kevésbé hiteles, elsősorban azért, mert a végrehajtásuk csak a hitelezőknek áll érdekében, az pedig jelen helyzetben kevés.
8. A kormányok és a választók is ösztönzőkre reagálnak, és ezért lehet, hogy az államok néha csődöt jelentenek, illetve egyéb ígéretüket megszegik.
Egy évvel ezelőtt még szinte elképzelhetetlen volt, hogy az eurózóna egyik tagállama csődbe menjen. A maastrichti szerződés ugyan tagadta, de a piacok azt árazták, hogy ha valahol baj lesz, majd jönnek a gazdag szomszédok és segítenek. Az épp most 2012 szeptemberére becsült görög államcsőd realitását az alapozza meg, hogy egyre többen ismerik fel: Athénban egyszerűen ősszel már az adósság visszafizetésének megtagadása lesz a racionális választás, a legkisebb rossz.
9. Minden generációnak lehetősége van bizonyos költségeket a következő generációra hárítani.
Az euró válságának jellegzetessége, hogy azt is nehéz megmondani, hogy ez pontosan milyen krízis: gazdasági, politikai, intézményi, vagy egyenesen kulturális és identitásbeli? Ezzel együtt evidens, hogy a válság egyik tényezője a túlzott eladósodás, azaz a jelen generációk túlfogyasztása. A krízis annyiban írta felül Sargent pontját, hogy úgy fest, már a túlfogyasztó generáció maga lesz kénytelen a költségeket állni, a jövő generációk csak az elszalasztott lehetőségek és a világgazdasági versenyben való lemaradás révén törleszthet.
10. Ha egy kormány költ, akkor a polgároknak fizetnie kell, vagy ma, vagy holnap, vagy explicit, vagy implicit módon.
A közgazdaságtudomány egyik legtöbbet idézett, de eufórikus időszakban ugyanilyen sűrűséggel elfelejtett tantétele szerint „nincs ingyen ebéd". A modern piaci alapú gazdasági rendszerek úgy működnek, hogy így vagy úgy, nekem vagy másnak, ma vagy holnap, de mindenért fizetni kell. A mostani válság nagy tanulsága, hogy ha azt vesszük észre, hogy az állami felelősök boldogságban úszva jelentik be a fejlesztéseket és a kiadások növelését, a bevételi oldallal pedig nem foglalkoznak, akkor érdemes elkezdeni spórolni (épp ahogy a racionális várakozások modellje feltételezi).
11. Az emberek többsége szeretné, ha mások fizetnének a közjavakért, illetve a kormányzati transzferekért.
Az eurózónában a legtöbb feszültséget az szüli, főleg az északi tagállamokban, hogy tömegesen érzik azt az emberek, hogy szinte mindenki ezt a sargenti tételt követi. A „mások fizessenek" igénye ugyanis nem csak országon belül, hanem országok között is működhet. A nehézséget az okozza, hogy egy (valódi) közösségen belül ez a fajta keresztfinanszírozás nem jelent gondot, és amennyiben egy ország-csoporton belül gyakran hallani az erre utaló érvelést, akkor ott valami mély probléma van. Márpedig az eurózónában ez mindennapos.
12. A piaci árak a kereskedők információit sűrítik össze, ami megmagyarázza, hogy miért nehéz előrejelzést adni részvényárakra, kamatlábakra és devizaárfolyamokra.
A hatékony piacokon az árak irányítják, az árak ugyanis minden olyan információt egy számba sűrítenek, amit a vevőnek tudnia kell. Az árrendszer csodája azonban csak akkor működik, ha a piacok hatékonyak. A baj épp az, hogy a mostani válság már kirobbanásakor (az amerikai jelzálogpiacon) is arra mutatott rá, hogy az árak félrevezetőek lehetnek. Sargent tétele igaz, de abból azt kell hangsúlyosan kiemelni, hogy a kereskedők információiról van szó - vagyis kellő szkepszissel kell az árakra tekinteni, mert nem egy objektív valóság lenyomatai, hanem ugyanolyan gyarló és képességeikben korlátozott emberek határozzák meg, mint mi magunk.
-
g@bo
nagyúr
válasz
stangli #14177 üzenetére
olvastad a feltételeket? eddig sem akartak megállapodni, most kiváló alkalom rákenni mindent a gonosz IMF-re, ami mellesleg tényleg pofátlan.
320+ as eurónál meg megint elkezd remegni a térd. ennyi, szépek még lehetnek de okosak már nem.
akkor kb. most indul a lejtő? lehet tippelni. 290 nél visszafordult, 288. min járhat az agyuk.. -
DeFranco
nagyúr
válasz
stangli #14337 üzenetére
Jó, persze, ott volt feketén fehéren, hogy mi történt az előző bejelentésekkor az árfolyamokkal. De az azért tényleg vicces, hogy mindig az ellenkezője történik annak, amit olvasok.
Nincsenek illúzióim, csodák nincsenek, de abban is biztos vagyok, hogy a legjobb tanácsok nemigen egy ingyenes hirigportálon születnek. Ott szerintem csak felolvassák a plebsnek az üzenetet.
-
lajafix
addikt
válasz
stangli #14345 üzenetére
+ ugye vannak fejlesztési költségek is.
No meg a marketing sincs ingyé'. Egy hájpolt frissen bevezetett technikai terméken a gyártási költséghez képest jár a bődületes haszonkulcs.
Akinek ez kell az fizesse meg, akinek nem, annak ott vannak a tömeggyártmányok kicsit másként, de jóval olcsóbban.
Rock'n Roll
-
Agyzuzo
addikt
válasz
stangli #14345 üzenetére
Ez csak az alkatrészek beszerzési ára, ez önmagában semmitmondó, meg még a hülye is sejti, hogy nem az alkatrész viszi a költségek döntő hányadát, hanem az üzemi, üzleti, bér, marketing és egyéb költségek.
Az egyértelmű, hogy a piac többi szereplőjéhez képest (természetesen az iparági szegmensen belül maradva) az Apple termékei túlárazottak, de a vásárlók rezervációs árához képest viszont nem... Ezt valamiért mindig jól be tudja lőni az Apple. Én magam sem értem amúgy a dolgot, mert nekem soha nem volt vonzó a cég, sem a termékei. Használtam már sokféle Apple eszközt, de egyik se győzte még meg a bennem lakó fogyasztót, hogy márpedig nekem erre szükségem van. És nem azért, mert makacsul ragaszkodom hozzá, hogy fúj-fúj Apple, hanem mert szigorúan ár/érték arány alapján döntök és számomra nem bír értékkel, hogy egy úgymond "presztízs" növelő terméket használjak, ha azok szolgáltatásait jóval alacsonyabb áron megkapom. Ez sokaknál gondolom hiúsági kérdés, nálam nem. Mondjuk a személyes véleményem az, hogy a racionális fogyasztó nem vásárol túlárazott terméket.
Listen up, maggots. You are not special. You are not a beautiful or unique snowflake. You're the same decaying organic matter as everything else. ::: http://meatytears.hu :::
-
stangli
senior tag
válasz
stangli #14520 üzenetére
top3-ba benne vagyunk
-
daniel2121
senior tag
válasz
stangli #14597 üzenetére
Mondtam hogy vonatkoztassunk el attól, hogy ki ajánlotta. Állampapír van 15 éves időtartamra? Nem életbiztosítás kell hanem elő takarékossági valami. Kiszámolta hogy évi 500k díjjal 10 év múlva kb 9 milla lesz 12 év múlva kb. 13 stb. Ez miért nem jó? Van az Aegonnál önkéntes nyugdíj megtakarításom csak nem fizettem bele vagy 10 éve semmit.
[ Szerkesztve ]
-
fesii
aktív tag
válasz
stangli #14731 üzenetére
A bankráció oldala beleveszi már a számlavezetési díjat meg nem tudom még mivan? vagy a kamatozásnál már levonták a díjakat (erősen kétlem)
Halottam már olyanról, hogy betett x ősszeget és addig matekoztak, hogy végül még kevesebbet is vett ki...
A blogot köszönöm!
KMT Köszi a választ. Asszem ennek már csak holnap állok neki kibogozni. Nekem kicsit több idő kell ehez mint egy átlag embernek[ Szerkesztve ]
-
concret_hp
addikt
-
stangli
senior tag
válasz
stangli #12355 üzenetére
lassan de biztosan jön, hisz elkezdték a pr-t is nyomatni...
Új hozzászólás Aktív témák
- Acer Nitro Gaming XV322QKKV 31,5" 4K monitor, újszerű, bontott, új, 21 vagy 36 hó gar, Áfá-s számla
- Asus TUF VG34VQL1B 34" ívelt monitor, 36 hó gar, Áfá-s számla
- Új GAMER félgép - ASUS TUF GAMING B760-PLUS WIFI + Intel I9 13900KF + Kingston 2x16GB DDR5 6000MHz
- AOC CU34G2 34 100Hz Freesync VA, Extra garival
- Eladó X1 Carbon 6th QHD IPS i7-8650U 16GB 256GB NVMe ujjlenyomat olvasó, 1 hét gar